Február 12-e Charles Darwin természettudós születésnapja és egyben a tudomány és kritikus gondolkodás nemzetközi ünnepe is. Ebből az alkalomból szervezett a tranzit független kortárs művészeti hálózat kolozsvári szárnya egy beszélgetést, ahol a közösségi tudomány és biodiverzitás fontosságát vitatták meg kutatók. Mint kifejtették, a citizen science – tehát a laikusok bevonásával folytatott tudományos – projektek, mint a madár-, lepke- vagy kullancs monitorozás egyre elterjedtebbek, és nemcsak növelik a kutatások hatékonyságát, hanem kapcsolatot is teremtenek a tudomány és a társadalom között, valamint párbeszédet a biodiverzitás megőrzését szolgáló szabályozások ügyében a szakértők és laikusok között.

A tranzit egy független kortárs művészeti hálózat Ausztriában, Csehországban, Magyarországon, Szlovákiában és Romániában, célja, hogy különböző tevékenységeik – műhelyek, kiállítások, filmvetítések, koncertek, beszélgetések – révén ösztönözze a kortárs művészet gyakorlását különböző társadalmi-kulturális kontextusokban. A tranzit kolozsvári szervezői Közösségi tudomány és biodiverzitás címmel szervezték meg az idei Darwin-napi eseményüket, ahol Marton Attila, a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet munkatársa, a Milvus csoport tagja, Cristina Craioveanu, a BBTE Taxonómia és Ökológia Intézetének munkatársa és Éva Szabó, a budapesti Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa beszéltek a citizen science fontosságáról és különböző projektjeikről. A moderátor László Zoltán, a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének munkatársa volt. A konferencia az első alkalma egy olyan eseménysorozatnak, mely a Nature Education Community Center (NECC), a hypha_etc, a Milvus Csoport és a kolozsvári Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet együttműködésében valósul meg.

De mi a citizen science és miért fontos a tudósok számára?

A citizen science, amelyet közösségi vagy házi tudománynak fordítanak, egy olyan kutatási módszer, amelyben érdeklődő laikusok vesznek részt a tudományos munkában. Az első kutatásokban inkább arra biztatták a laikusokat, hogy lakókörnyezetük élővilágát figyeljék meg, hogy él-e ott, és ha igen, milyen számban egy-egy vizsgált faj. Az utóbbi időben viszont már arra is megkérik az érdeklődőket, hogy otthon maguk végezzenek el egy-egy kísérletet, kutatást. Citizen science projektekben az önkéntesek gyakran segítenek az adatgyűjtésben, például növények vagy állatok megfigyelésében, ugyanakkor részt vehetnek a tudományos kérdések megfogalmazásában, a kutatás megtervezésében, elemzésében, és bizonyos esetekben az adatok elemzésében, az eredmények közlésében is. A módszertan előnye, hogy növeli a tudományos kutatások méretét és hatékonyságát, miközben lehetőséget teremt a társadalom szélesebb rétegei számára is, hogy részt vegyenek a kutatási folyamatban.

Marton Attila, a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének munkatársa és a Milvus Csoport tagja elmondta, az elmúlt 10-20 évben az adatgyűjtés teljesen megváltozott, mert rengeteg olyan technikai lehetőségünk van ma, amely korábban nem állt rendelkezésünkre. Régebben ceruza, papír és háló kellett az állatok monitorizálásához, ma viszont ott van mindenki zsebében a telefon, rajta GPS-el és rengeteg applikáció is segíti az adatgyűjtést. Emiatt már mindenki bekapcsolódhat a tudományos munkába és gyűjthet adatot, de akár az adatelemzésben és az eredmények megértésében is részt vehet.

Rámutatott, az egyik első citizen science projekt a SETI@home volt, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) keretében, amelyben önkéntesek számítógépeit használták földönkívüli élet keresésére. A számítógépekre ingyenes programot telepítettek, amely a háttérben elemezett rádióteleszkóp adatokat, majd az internet segítségével visszaküldte az eredményeket az egyetemre, így segítve a tudósok munkáját.

Marton Attila ugyanakkor bemutatott egy ma is működő, bárki számára hozzáférhető citizen science projektet. A Zooniverse a világ legnagyobb és legnépszerűbb platformja a laikusok által működtetett kutatásoknak, ahol világszerte több mint egymillió személy segíti a hivatásos kutatókat. A projektekben való részvételhez nincs szükség semmilyen képzettségre vagy szakértelemre, és a laikusok saját számítógépeik, telefonaik segítségével kapcsolódhatnak be a kutatásba, tanulmányozva akár távoli galaxisokról készült képeket, történelmi feljegyzéseket és naplókat, vagy természetes élőhelyükön élő állatokról készült videókat. A látottakkal kapcsolatos egyszerű kérdések megválaszolásával pedig hozzájárulnak a világunk, történelmünk, világegyetemünk megértéséhez.

Marton Attila kiemelte, Romániában is egyre népszerűbb a citizen science, a Milvus Csoport madár monitoring projektjében is segítenek laikusok, évente 150-170 önkéntesük segít az adatgyűjtésben, a madarak megszámolásában. Az így kapott információkat arra használják fel, hogy megértsék, mikor vándorolnak el a madarak, ezt hogyan befolyásolja az éghajlatváltozás, illetve, hogy milyen populációs változások történnek. Marton Attila mindenkit biztatott arra, hogy próbáljon ki egy citizen science projektet, számoljon madarakat, lepkéket, vagy bármit, mert ezzel nagyon sokat hozzátehet a tudományhoz. A Milvus Csoport monitoring programjairól ITT lehet bővebben olvasni.

Lepkeszámlálás Romániában, kullancs monitoring Magyarországon

Cristina Craioveanu, a BBTE Taxonómia és Ökológia Intézetének munkatársa a lepke monitoring romániai helyzetéről beszélt. Mint elmondta, évről évre drasztikusan csökken a rovarok száma, nem csak a ritka fajoknál, hanem a közönséges fajoknál is, és nem csak a városi környezetben, hanem a természetben is. Ezért fontos a közösségi részvétel a rovarok monitorizálásában, hiszen így hosszútávú projekteket lehet működtetni, mondta. Rámutatott, Romániában már egy ideje működik a pillangók közösségi megfigyelése, amely sikeres is, hiszen a pillangók élettanára és elterjedésre vonatkozó információk gazdag tárháza áll rendelkezésünkre, ugyanakkor könnyen megfigyelhetőek, és azonosíthatók, és nagy népszerűségnek is örvendenek a társadalomban.

A kutató kiemelte, a résztvevőknek rögzített útvonalakon kell végighaladniuk, lassú, egyenletes tempóban járva végig az utat, hogy megszámolják az összes lepkét fajonként. Az adatokat az Európai pillangófigyelő rendszer (European butterfly monitoring scheme vagy eBMS) oldalára kell feltölteni. A program 2021 óta népszerű hazánkban, és Cristina Craioveanu szerint nagyon könnyű használni a technológiát a monitoringra, ezért mindenkinek ajánlja. A kutató úgy vélte, nagyon fontos lenne, hogy Romániából is több adat kerüljön be az európai rendszerbe a pillangókról, hiszen rengeteg a pillangó hazánkban, fontos pillangó fauna van itt. Rámutatott, az eBMS oldalán minden hasznos információt megtalálnak arra vonatkozóan, hogy hogyan kell részt venni a projektben.

Szabó Éva, a budapesti Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa egy magyarországi citizen science projektről beszélt. Mint elmondta, minden évben milliós nagyságrendben érkeznek kullancsok a madarakkal Magyarországra, így nehéz monitorizálni őket, és a klímaváltozás miatt is sok új faj vándorol át, amelyek veszélyesek lehetnek az ottani állatvilágra, de az emberekre is, hiszen újfajta betegségeket terjesztenek. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének Kullancsmegfigyelő programja 2021-ben indult, hogy a Magyarországon nem őshonos kullancsfajokat, és esetlegesen hordozott kórokozóikat vizsgálják.

A programban a kutatók a lakosság bevonásával kora tavasztól gyűjtik az adatokat az országban újonnan megjelenő veszélyes fajokról, emellett tavaly indították el a Kullancs a kertben című projektet is, melynek célja a városi környezetben, kertekben megjelenő kullancsfajok és az általuk hordozott kórokozók feltérképezése. A projektben városi, kerttel rendelkező lakosok vesznek részt a gyűjtésben, és egy olyan csomagot kapnak, amely tartalmazza a kertben történő kullancsgyűjtéshez szükséges eszközöket. A begyűjtés végeztével a lakosoknak az instrukcióknak megfelelő módon a csomagot fel kell adniuk, hogy a beküldött példányokat laboratóriumi vizsgálatoknak vessék alá, és a gyűjtők is visszajelzést kapjanak arról, hogy milyen kullancsok élnek a kertjükben, és azok milyen potenciális veszélyt jelentenek. Szabó Éva elmondta, július óta 464 csomagot osztottak ki 255 városban, 600 ezer négyzetméter területen.