Vallás és egyház a változó társadalomban címmel kezdetét vette a 2023-as vallástudományi konferencia a Valláskutató Intézet szervezésében. A két napos rendezvény megnyitóján Kiss Dénes, az intézet kutatási igazgatója, Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, valamint Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke köszöntötte az egybegyűlteket.

December 7-én és 8-án Vallás és egyház a változó társadalomban címmel szerveznek tudományos konferenciát Kolozsváron. A két napos eseményt csütörtök délben nyitották meg, ahol elsőként Kiss Dénes, a Valláskutató Intézet kutatási igazgatója köszöntötte az érdeklődőket. Mint mondta, az intézetük még nagyon fiatal, éppen ezért hatalmas megtiszteltetés, hogy ilyen színvonalas előadásokkal tudják színesíteni a rendezvényük programját.

Az Intézet megalapításának ötlete 2018-ban született meg azon felismerés nyomán, hogy habár a Kárpát-medencében sokan foglalkoznak valláskutatással, ezek a személyek és témák nem tudtak egymásra találni, és nem jutottak el az egyházakhoz sem. Úgy gondolták, szükség van egy olyan közösségre, egy olyan közös térre, ahol ezek a kutatók segíteni, támogatni tudják egymást, és nem utolsó sorban lehetőségük van munkáikat bemutatni egymásnak és a nagyközönségnek is. 2019-ben a Magyar Unitárius Egyház kezdeményezésére megalakult a Valláskutató Intézet, melynek egyik fő vonala a felekezetköziség. Kiss Dénes elmondta, hogy habár az első évek a járványhelyzet miatt igencsak nehézkesen mentek, ki tudtak tartani, ami nagy mértékben köszönhető a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) és annak elnökének, Kelemen Hunornak, aki első perctől igyekezett minden támogatást megadni nekik.

Kiss Dénes köszöntője után Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Úgy fogalmazott, hogy habár szeretjük azt mondogatni, hogy a világ veszélyessé vált, valójában a világ mindig veszélyes volt. Ami változott, az a tempó: a világ nagyon is felgyorsult. Nincs időnk a problémák alapos végiggondolására és a legmegfelelőbb megoldás megtalálására, mert mindig egy újabb és újabb megoldanadó helyzettel találjuk szembe magunkat. Ez a gyorsaság az, ami a veszély érzetét ilyen nagy mértékben megnövelte.

Kelemen Hunor kiemelte, hogy igenis válság van nagyon sok szempontból. A nemzedék, amelynek tagjai vagyunk, egyszerre szenved morális, politikai, gazdasági, egészségügyi, sőt, egyesek szerint egy teljes civilizációs válságban. Amellett azonban, hogy a helyzet elszenvedői, alakítói is nagy mértékben vagyunk, hiszen mindenki a maga helyén formálja a világot.

Több féle szabadságunk van, így többnek a hiányát is kell elszenvednünk, de akkor, amikor vallásról és európai civilizációról beszélünk, akkor nagyon gyakran azt tapasztaljuk, hogy kulturális értékeinket, civilizációnk meghatározó szálait kérdőjelezik meg. Mint mondta, nem a kérdéssel van a baj, hiszen mindig a kíváncsiság volt az, ami előre vitte a világot, de a napjainkban megkérdőjelezett dolgok az identitásunk részei, és amikor az ember azt érzi, hogy az identitását megkérdőjelezik, és elvágják a hajszálgyökereit, az veszély érzetét kelti. A múlt egyes részeinek kontextusból való kiemelése, és azoknak mai szemmel történő újraértelmezése krízishelyzetet okoz, elhallgatást és a törlés kultúráját eredményezi.

Gyakran érezhetjük azt, hogy a szólásszabadságunk veszélybe kerül a politikai korrekt beszédmód miatt, ami ma már csak arra jó, hogy a másik igazságát megkérdőjelezze. Azok, akik nagyon nyitottnak és toleránsnak mondják magukat, az utóbbi időben ők lettek azok, akik leginkább megkérdőjelezik más álláspontját, és megbélyegzik azokat, akik mást képviselnek. Ez hatalmas szakadékot okoz az emberek közti párbeszédben, ami hatással van a tudományos életre is.

Az eröltetett tempó mellett az eröltetett individualizáció is veszélyeket hordoz magában. Ma már valamilyen szempontból szinte mindenki kisebbségben van, így pedig egyre jobban látható, hogy bizonyos jogokat csak közösségben lehet megélni és gyakorolni. Kelemen Hunor úgy fogalmazott, hogy az erdélyi magyar politika ezért is harcol minden eszközével. Ezek a közösségi jogok fontosak a nemzeti identitásunk megőrzése szempontjából, hiszen gondoljunk csak a nyelvhasználatra vagy a hitünk megélésére: közösségben teljesedhet ki igazán.

Kelemen Hunor köszöntője után Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke köszöntötte az érdeklődőket. Úgy fogalmazott, hogy ez a konferencia, amellett, hogy hatamas öröm, egy nagy beteljesedés is, hiszen úgy érzi, sikerült továbbvinni a vallásszabadság gondolatát, amiért nagyon hálás a Valláskutató Intézetnek. Mint mondta, a vallás és a tudomány határmezsdjéje egy olyan tér, melyben azok a dolgok tudnak megszületni, amelyek mindkét oldalt előre viszik.

A Vallástudományi konferencia nyolc szekcióval és 23 előadással várja az érdeklődőket december 7-én és 8-án a kolozsvári Vallásszabadság Házában.

(Nyitókép: Kelemen Hunor Facebook-oldala)