Bár az IQ-t nem tekintik az emberi intelligencia abszolút mérőszámának, gyakran használják eszközként a kognitív képességek népességszintű értékelésére, és évtizedek óta tudományos kutatások és viták tárgyát képezi.

A World Population Review, a világ demográfiai adatainak gyűjtésére, elemzésére és vizualizálására szakosodott független szervezet szerint a kutatók nem egyetlen globális teszt alapján állítják fel az országok IQ-rangsorát, számol be a HotnNews.

Ehelyett több forrás kombinációjára támaszkodnak, beleértve a standardizált intelligenciateszteket, az oktatási felméréseket (matematika, természettudományok és szövegértés terén), valamint a tanulók vagy felnőttek körében végzett reprezentatív vizsgálatokat.

Ez szerint a tíz legmagasabb IQ-val rendelkező ország rangsora: Vietnam, Új-Zéland, Mongólia, Szingapúr, Orosz Föderáció, Ausztrália, Irán, Japán, Kína és Dél-Korea.

Amikor a közvetlenül gyűjtött adatok korlátozottak, a kutatók gyakran szélesebb mutatókkal egészítik ki becsléseiket, például az írástudás szintjével, a kötelező oktatás éveinek számával, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel és a gazdasági fejlettséggel. Az országos IQ-rangsorok így nem pontos mérések, hanem statisztikai közelítések, amelyeket az elérhető adatok minősége és mélysége határoz meg.

Románia a 44. helyen áll a világon az országos IQ-becslések szerint, 98,88-as átlagpontszámmal – ami kissé elmarad a 100-as globális átlagtól –, a Richard Lynn és David Becker által széles körben használt adatkészlet alapján.
Ezek a számok azonban inkább társadalmi mutatóként értelmezhetők, mintsem a nemzeti intelligencia minőségéről szóló ítéletként. Önmagukban nem képesek megmagyarázni azokat a tényezőket, amelyek egy népesség kognitív teljesítményét alakítják.

Románia esetében az érték egy összetett képet tükröz, amely magában foglalja az oktatás minőségét, a közegészségügy állapotát, az életszínvonalat, a regionális egyenlőtlenségeket, valamint a gazdasági zavarok hosszú távú hatásait.

Éppen ezért a rangsorban elfoglalt helyezés nem egy rögzített nemzeti jellemzőt tükröz, hanem azokat a feltételeket, amelyek meghatározzák, miként tanulnak, fejlődnek és haladnak előre az iskolában a gyermekek. Az oktatás és az intelligencia szorosan összefügg, hiszen egy erősebb oktatási rendszer idővel általában intelligensebb népességet eredményez.