Egyes európai országok lelkesebben használják a mesterséges intelligenciát (AI) a mindennapi életben vagy a munkahelyen, mint mások – derül ki a Microsoft jelentéséből. 

Az OpenAI 2022-es ChatGPT-láncolata óta világszerte több mint 1,2 milliárd ember használta az AI-eszközöket, idézi a Microsoft 2025 novemberében közzétett jelentését a Hotnews.

A mesterséges intelligencia  elterjedési üteme gyorsabb, mint más jelentős technológiák, például az internet, a személyi számítógép vagy az okostelefon esetében.

A jelenlegi helyzet szerint az Európai Unió, különösen a leggazdagabb országai, vezetik az AI adaptálását. A mesterséges intelligenciát a mindennapi életben legjobban integráló országok rangsora alapján Írország áll az élen 41,7%-kal, a listán Franciaország (40,9%) és Spanyolország (39,7%) követi.

A rangsor másik végén Románia (15,3%) és Görögország (17,7%) áll, ahol az Európai Unió szintjén az emberek a legkevésbé hajlandók arra, hogy a mesterséges intelligenciát a mindennapi életben vagy a munkahelyükön használják.

Az EU-n kívül Norvégia és az Egyesült Királyság is kifejezetten lelkes az AI iránt: a jelentés szerint a norvégok 45,3%-a, a brit állampolgárok 36,4%-a használja rendszeresen a mesterséges intelligenciát.
A Microsoft szerint világszinten az AI elterjedtsége szoros összefüggésben áll az ország gazdasági helyzetével. Az északi féltekén az AI-elterjedtség körülbelül 23%, míg a déli féltekén 13%.

Kapcsolódó

„A szellemet kiengedtük a palackból” – Munka a mesterséges intelligenciával

Balázs Aaron mesterséges intelligencia-bevezetési tanácsadó szerint az MI olyan gyorsan fejlődik, hogy már nem kérdés, elvesz-e munkahelyeket.

technológia mesterséges intelligencia tanulás munka

Az AI elterjedése gyorsabb azokban az országokban, ahol erős az elektromos infrastruktúra, a hálózati kapcsolódás és a számítástechnikai háttér. Ugyanakkor világszerte közel négy milliárd ember él olyan régiókban, ahol ezek a tényezők továbbra is kihívást jelentenek.

„A különbség nemcsak az AI-eszközökhöz való hozzáférésből adódik, hanem mélyebb eltéréseket is tükröz az infrastruktúra, az oktatás és a nyelvi feltételek terén” – áll a jelentésben.