A techóriások több szakértő szerint is túlértékeltek, miközben a mesterséges intelligencia (MI) nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ami a termelékenységet illeti. A kockázatokat növeli, hogy a piacvezető cégek körügyletek révén tornázzák fel az értéküket.

Október végén, a negyedéves pénzügyi jelentések közzététele alkalmával négy technológiai óriás – a Google, a Meta, a Microsoft és az Amazon – jelentette be, hogy jelentősen növeli kiadásait az MI-fejlesztések terén. A Microsoft 35 milliárd dollárt költött tőkeberuházásokra a legutóbbi negyedévben, ami 5 milliárddal meghaladja az előrejelzéseket, és 74 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A hatalmas összeg jórészt az MI-alapú szolgáltatások működéséhez szükséges adatközpontokra ment el. A Google további 6 milliárd dollárt fordít adatközpontokra, miután az év első kilenc hónapjában már közel 64 milliárd dollárt költött erre a célra. A Meta legalább 70 milliárd dolláros éves kiadást tervez, míg az Amazon 125 milliárd dollárt fordít tőkebefektetésekre idén, és jövőre még többet.

Ugyanakkor a gyors növekedés aggodalmakat is szül – jegyzi meg az adatokat összesítő New York Times. Egyre több közgazdász figyelmeztet: MI-buborék alakulhat ki, amely súlyos következményekkel járhat a világgazdaságra nézve.

Megtorpant a fejlődés

Az adatközpontok burjánzása egyrészt a jövővel kapcsolatos – pozitív – várakozásokkal magyarázható, másrészt viszont az MI-alapú szolgáltatások iránt jelenleg is óriási a kereslet. Pedig a technológia gazdasági alkalmazhatósága továbbra is erősen korlátozott, sok vállalat csalódott a bevezetés után.

Alig egy éve, a mesterséges intelligencia globális munkaerőpiacra gyakorolt hatását vizsgáló jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) amiatt aggódott, hogy a munkahelyek 40 százaléka világszerte „ki van téve az MI-nek”, vagyis az automatizálásnak.

Ezzel szemben a Massachusetts Institute of Technology tanulmánya szerint a technológia nem hozza azt a termelékenységi növekedést, amit sokan vártak. Az MI-t bevezető vállalatok 95 százaléka nem tapasztalt érdemi javulást. A legfejlettebb modellek sem képesek egyelőre emberi szintű alkalmazkodásra, így sok feladat esetében nem váltják ki hatékonyan az élő munkaerőt.

Félreértés ne essék: az MI bevezetése szüntetett meg munkahelyeket, de a rá való hivatkozás sok esetben inkább kommunikációs eszköz, mint valódi technológiai áttörés eredménye. Elég, ha a közönségkapcsolatra gondolunk, ahol a robotok a legtöbb esetben az időt húzzák, amíg egy „igazi munkatárs” át nem veszi az ügyfelet. Ennek ellenére ebben a szektorban hajtották végre a legnagyobb arányú leépítéseket automatizálás ürügyén.

„A vezetők sokszor az MI-re hivatkozva indokolják a leépítéseket, miközben a technológia még nem bizonyította, hogy valóban kiváltja az emberi munkaerőt” – jegyzi meg a mesterséges intelligencia munkahelyi bevezetésének kihívásait és ellentmondásait vizsgálva a Financial Times. A riport rámutat: bár a cégek százmilliárdokat költenek MI-fejlesztésekre, a technológia hatékony használata továbbra is nehézkes. A dolgozók gyakran nem kapnak megfelelő képzést, vagy nem bíznak az új eszközökben. Többen azt tapasztalták: az MI bevezetése sokszor nem csökkenti a munkaterhet, hanem újabb problémákat generál.

Újkori aranyláz

Ilyen körülmények között az MI-láz továbbra is azoknak a cégeknek hoz nyereséget, amelyek a működéséhez szükséges, olcsónak éppenséggel nem nevezhető infrastruktúrát szállítják. Ugyancsak nagyot kaszálnak a felhőszolgáltatásokat nyújtó és az adatközpontokat építő vállalatok.

A nagy nyelvi modellek betanításához szükséges chipeket előállító Nvidia értéke például – a gazdaságtörténelemben először – elérte az ötezer milliárd dollárt. Meghaladja az Egyesült Királyság nemzetgazdaságát, és például tizenháromszorosa a román nemzeti összterméknek.

Jason Furman közgazdász, korábbi fehér házi tanácsadó a New York Times podcastjában egy hasonlattal élve újkori aranylázról beszélt a mesterséges intelligencia kapcsán. A biztos haszon azé, aki csákányt és lapátot ad el, ugyanis akkor is profitál, ha az aranyásók nem találnak semmit. A mai technológiai világban Furman szerint az Nvidia tölti be a boltos szerepét: ők gyártják az MI működéséhez szükséges chipeket.

Unortodox vállalati modell

Az IMF és a brit jegybank is aggodalmát fejezte ki, hogy az MI-hoz kötődő technológiai cégek részvényei túlértékeltek. A Bank of England jelentése szerint nemcsak az MI-fókuszú vállalatok részvényeinek értéke aggasztó, de a piaci koncentráció miatt is különösen sérülékeny lehet a tőzsde, ha az MI-láz alábbhagy.

Szintén érdekes adat, ami a buborék másik oldalát mutatja meg, hogy – miközben tavalyra várták, hogy a piacon is bizonyítson a mesterséges intelligencia – egyelőre még az OpenAI is veszteséges, hiába a legismertebb és leghasználtabb modell, a ChatGPT fejlesztője.

A Nemzetközi Valutaalap szerint az AI-piac értékeltsége már a dotkom lufi előtti szinthez közelít. A párhuzam nem véletlen: a 2000-es évek elején az internetes cégek túlzott befektetései piaci összeomláshoz vezettek.

Ezúttal a techcégek túlértékeltségére rátevődik egy másik tényező. Az OpenAI újabban unortodox pénzügyi megállapodásairól is híres. A vállalat több milliárd dolláros befektetéseket kap olyan partnerektől, mint a Microsoft, az Oracle vagy a SoftBank, majd ezeket az összegeket visszaforgatja ugyanazokhoz a cégekhez, főleg adatközponti szolgáltatásokért cserébe.

Például az Oracle 300 milliárd dollárból épít új adatközpontokat az OpenAI számára, az utóbbi pedig nagyjából ugyanannyit fizet az Oracle-nek a felhőszolgáltatásokért – derül ki a New York Timesnak az összetett céghálót feltérképező cikkéből.

Ez a körkörös modell növeli a kockázatokat: ha az MI nem hozza a várt áttörést, vagy ha a rendszerek sokkal kevesebb számítási kapacitást igényelnek, mint amivel a techóriások most számolnak –, akkor nemcsak az MI-cégek, hanem a chipgyártók és az adatközpontok fenntartói is bajba kerülhetnek.

A Bank of England elemzése szerint az adatközpontok építése – amelyek az MI működéséhez szükséges számítási kapacitást biztosítják – eddig főként a legnagyobb cégek saját bevételeiből történt, így kisebb a közvetlen kockázat. Ugyanakkor a jövőben egyre több ilyen beruházás történhet hitelből, ami növeli a pénzügyi kitettséget. Másfelől az MI-buborék kipukkanása áttételesen érintheti az MI-fejlesztések által közvetlenül nem érintett lakosságot is. Ennek fő oka az, hogy az Egyesült Államok GDP-növekedésének mintegy 40 százalékát az elmúlt évben az MI-befektetések adták. Ha ez a szektor visszaesik, az egész gazdaság recesszióba fordulhat, és szinte biztosan magával rántja a világgazdaságot.

Egyesek fogadnak is a kudarcra

Szerdán a tőzsdék visszaeséssel reagáltak a hírre, hogy a legnagyobb MI-hoz kapcsolódó cégek ellen „fogadott” a tőzsdén a világ egyik legismertebb kockázati tőkebefektetője, aki milliókat keresett az amerikai ingatlanbuborék 2008-as kipukkanásának előrejelzésével. A nagy dobás („The Big Short”) című filmet inspiráló Michael Burry cége 1,1 milliárd dollár értékben vásárolt olyan pénzügyi termékeket, úgynevezett opciókat, amelyek akkor fizetnek, ha a „shortolt” részvények árfolyama esik. Szerdán az Nvidia 4 százalékot veszített értékéből, a japán Nikkei 225 index pedig 2,5 százalékot esett, főként a SoftBank 10 százalékos zuhanása miatt, írta a BBC.