Egyetlen fényképen örökítette meg a valaha megfigyelt legnagyobb napkitörést a teljes napkoronggal együtt az Európai Űrügynökség (ESA) és az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) által közösen üzemeltetett Solar Orbiter űrszonda február közepén.

A legutóbbi napkitörés, amely február 15-én történt több millió kilométerre terjedt ki az űrben, de szerencsére az ezzel járó koronakidobódás nem a Föld felé irányult, így nem okozott semmilyen kárt – írja honlapján az ESA.

A különleges felvételt a Solar Orbiter fedélzetén található Extreme Ultraviolet Imager Full Sun Imager (FSI) űreszköz készítette, amelyet úgy terveztek meg, hogy rögzítse, vizsgálja meg a teljes napkorongot, még akkor is, ha a Naphoz közel jár.

Jelenleg még nagy a „betekintési sáv” a napkorong körül, ami lehetővé teszi, hogy az FSI műszer lenyűgöző részleteket örökítsen meg a Napról körülbelül 3,5 millió kilométeres távolságból. Az ESA szerint az FSI által rögzített felvételek segítségével az űrkutatók most először érthetik meg, hogy a napkitörések hogyan kapcsolódnak a napkoronghoz.

Más űrteleszkópok, mint például az ESA és a NASA közös, SOHO műholdja is gyakran látja a naptevékenységet, de vagy közelebb a Naphoz, vagy távolabb egy okkulter segítségével, amely elzárja a Nap korongjának fényét, hogy részletes képeket készíthessen magáról a koronáról. A Solar Orbiter által megfigyelt napkitörés a valaha volt legnagyobb ilyen jellegű jelenség, amelyet a napkoronggal együtt egyetlen látómezőben rögzítettek.

A napkitörések olyan nagy, kusza mágneses mezővonalakból álló struktúrák, amelyek a napplazma sűrű koncentrációját a Nap felszíne felett tartják, néha íves hurkok formájában. Gyakran társulnak koronakidobódásokkal, amelyek, ha a Föld felé irányulnak, jelentős pusztítást végezhetnek a különböző technológiai elemekben (műholdakban, GPS-ekben, repülőgépek műszereiben), így befolyásolhatják mindennapi életünket is.