Tízszer erősebb a Nap mágneses mezeje, mint azt eddig tudták – állapították meg a belfasti Queen's Egyetem és az Aberystwyth-i Egyetem kutatói.

A felfedezést David Kuridze, a korábban Belfastban, majd Aberystwyth-ben dolgozó szakértő a Kanári-szigeteken lévő La Palma Roque de los Muchachos Obszervatóriumának teleszkópjával figyelt meg egy különösen erős napkitörést, amely a Nap felszínének közelében történt 2017. szeptember 10-én.

A kedvező körülmények és nagy szerencse kombinációjának hála, a kutatócsoport korábban nem tapasztalt pontossággal határozta meg a napkitörés mágneses mezejének erejét. A tudósok szerint felfedezésük megváltoztathatja a Nap közvetlen légkörében történő folyamatokról alkotott elképzeléseket – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

„Mindent, ami a Nap külső légkörében történik, a mágneses mező határoz meg, de nagyon kevés információnk van erejéről és térbeli jellemzőiről. Ezek kiemelt jelentőségű paraméterek, a legfontosabbak a napkorona fizikáját tekintve. Ez kicsit olyan, mintha a Föld klímáját próbálnánk megérteni anélkül, hogy különböző földrajzi helyszíneken megmérnénk a hőmérsékletet" – mondta Kuridze. Hozzátette: ez az első alkalom, hogy ilyen pontossággal meg tudták mérni a koronahurkok, a napkorona alkotóelemeinek mágneses mezejét.

Mi a napkitörés?

A napkorona a Nap légkörének ritka és kiterjedt legkülső része, ahol a hőmérséklet meghaladja a félmillió kelvint. Több millió kilométerre terjed ki a felszín felett.

A napkitörés – fler – pár perces robbanás a Nap fotoszférájában vagy afölött. A flerek ellentétes polaritású mágneses terek találkozásakor felszabaduló energiából táplálkozhatnak. Napkitörések önmagukban is kialakulhatnak, vagy erőteljes plazmarobbanások kíséretében is. Ha az ezekből a robbanásokból származó töltött részecskék elérik a Földet, károsíthatják az infrastruktúrát, például a műholdas rendszereket és az elektromos hálózatokat. Mostanáig a mágneses mező mérését akadályozta a Nap légköréből érkező, a Földet elérő jel gyengesége és a megfelelő eszközök hiánya.

Kuridze tíz napon át tanulmányozott egy aktív területet a Nap felszínén. A vizsgálat során használt teleszkóp azonban adott időben a Nap felszínének csak egy százalékára képes fókuszálni. A szerencsének volt köszönhető, hogy Kuridze a megfelelő időben és a megfelelő helyre irányította a figyelmét, amikor megtörtént a napkitörés.