Az idei boldogságkutatás árnyaltabb képet fest, időben és térben is kimutathatóak az eltérések, derül ki az ENSZ által szerdán közzétett 2024-es boldogságjelentésből. Románia a 32. helyen áll ebben a rangsorban, nálunk a fiatalok boldogabbak, mint az idősek. Ha csak a fiatalokat vesszük figyelembe, akkor a romániaiak a 8. helyen állnak a boldogság-világranglistán.

Az ENSZ közgyűlése 2012-ben nyilvánította március 20-át a boldogság nemzetközi világnapjának. Az ENSZ határozatában az áll: a boldogságkeresés az emberi lét egyik alapvető célja.

A boldogság nemzetközi napjának ötlete Bhutántól származik. Az ázsiai ország a világon elsőként vezette be a bruttó nemzeti boldogság fogalmát lakosai jólétének mérésére, mondván, hogy az többet elárul, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP.
A Világ Boldogságjelentésének idei kiadásában a szerzők az élet különböző szakaszaiban vizsgálták emberek boldogságát. Nyugaton a fiatalok boldogabbak, ezt követően a boldogságszint csökken, a középkorúak körében a legalacsonyabb, majd újra emelkedni kezd, derül ki a jelentésből. De például 2006-2010 között Észak-Amerikában a fiatalok (15-24 évesek) boldogságszintje meredeken csökkent, olyannyira, hogy végül kevésbé boldogok, mint az idősebbek, elemzi a jelentést a Hotnews.

A fiatalok boldogsága Nyugat-Európában is csökkent, de nem annyira meredeken. A volt Szovjetunióban és Kelet-Ázsiában viszont minden korcsoportban nőtt a boldogságszint. Közben Dél-Ázsiában, valamint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában a boldogság minden korcsoportban csökkent.
Az első 10 legboldogabb ország szinte ugyanaz maradt, mint a pandémia előtt. Finnországban a legboldogabb a lakosság, ezt követi Dánia. Mind az öt skandináv ország szerepel a top 10-ben. A következő tízben azonban történtek változások: a kelet-európai országok előrébb kerültek a rangsorban (különösen a Cseh Köztársaság, Litvánia és Szlovénia). Az Egyesült Államok és Németország a 23. és 24. helyre esett vissza.

Közép- és Kelet-Európa országaiban a fiatalok sokkal boldogabbak, mint az idősek. Nyugat-Európa egészében a boldogság minden életkorban hasonló, míg máshol az életciklus során inkább csökken.
Az országok boldogság szerinti rangsorolása a fiatalok és az idősek esetében nagyon eltérő. A generációk között az 1965 előtt születettek boldogabbak, mint az 1980 után születettek.
Közép- és Kelet-Európában a fiatalok ma már ugyanolyan boldogok, mint Nyugat-Európában, az idősebbek körében pedig a Kelet és Nyugat közötti különbség a 2006-10-es évekhez képest a felére csökkent, bár még mindig jelentős, egy teljes pont a 0-tól 10-ig terjedő skálán.
A negatív érzelmek most gyakoribbak, mint 2006 -2010-ben, kivéve Kelet-Ázsiát és Európát.

A COVID-válság hatására megnőtt a rászorulóknak segítők száma. A jóindulat növekedése minden generáció esetében nagymértékű volt, de különösen az 1980 után születettek körében, ők nagyobb valószínűséggel segítenek másokon.