A globális boldogságérzet stabilan tartja magát a számos válság ellenére. Románia a 24. helyen áll, lakói boldogabbak, mint például az olaszok vagy a spanyolok, de kevésbé, mint a csehek és az osztrákok. A testi, lelki, anyagi jólét meghatározó a boldogságérzetben, ennek megteremtésében pedig fontos a tudatosság, szögezte le Szabó Árpád a Maszol megkeresésére.

Márciusban jelent meg a független szakértői csoport által készített legújabb világboldogság- jelentés, melyet a Gallup Intézet globális felmérései alapján publikáltak. A világ legboldogabb országainak ranglistáját évente kiadják, idén tizenegyedik alkalommal tették közzé, és ez sem okozott nagy meglepetéseket, hiszen az élen rendszerint az észak- és nyugat-európai országok végeznek. Finnország hatodik éve vezet a világ legboldogabb népességű országai között, majd Dánia, Izland, Izrael, Hollandia, Svédország, Norvégia, Svájc, Luxemburg és Új-Zéland következnek a boldogságlistán.

Az idei jelentés 137 országban élő emberek körében végzett felmérés adatain alapul. A rangsor az előző három év, vagyis a 2020-2022 átlagos életminősítése alapján történt. A szakértők megállapítása szerint az emberek boldogságérzete a világjárvány ellenére rugalmas maradt, az átlagok nem maradnak el a 2017-2019-ben, vagyis a világjárványt megelőző években mért mutatóktól. Tehát a globális boldogságot a COVID-19 világjárvány három éve tulajdonképpen nem befolyásolta.

„Még ezekben a nehéz években is kétszer olyan gyakoriak maradtak a pozitív érzelmek, mint a negatívak, és a pozitív társadalmi támogatás érzése kétszer olyan erős volt, mint a magányosság érzése" – mondta John Helliwell, a World Happiness Report egyik szerzője.

A jelentés készítői a boldogság hat tényezőjét azonosították: az egészséges várható élettartam, az egy főre jutó GDP, a társadalmi támogatás, a korrupció alacsony szintje, szabadság az élet kulcsfontosságú döntéseinek meghozatalában, és a nagylelkűség egy olyan közösségben, ahol az emberek törődnek egymással. Azt is megállapítják, hogy az emberek jellemzően boldogabbak azokban az országokban, ahol a jólét és a jó közérzet a lehető legegyenletesebben oszlik meg.

Az orosz–ukrán háború mindkét országot reflektorfénybe állította, az idei rangsorban Oroszország a 70., Ukrajna pedig a 92. helyen áll. Ukrajnában a háború által okozott károk ellenére a 2022 szeptemberében mért értékelések magasabbak maradtak, mint a 2014-es mutatók, amit a szakértők a közös cél erősödésével magyaráznak. A tavalyi mérések szerint a kormányukban vetett bizalom mind a két országban nőtt, de Ukrajnában inkább, mint Oroszországban. A vizsgált 137 ország közül Afganisztán és Libanon a legboldogtalanabb.

Meghatározó a testi, lelki, anyagi jólét

A testi, lelki, anyagi jólétünk meghatározza, hogy mennyire érezzük magunkat boldognak, ugyanakkor ennek megteremtésében és megélésében nagyon fontos a tudatosság, szögezte le a Maszol megkeresésére Szabó Árpád közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének adjunktusa. A szakértő 2018-ban kiszámolta Székelyföld boldogságindexét, akkor arra a következtetésre jutott, hogy világszinten nem teljesítünk rosszul.

Az idén kiadott jelentés eredményeit vizsgálva figyelembe kell vennünk, hogy az egész világon nagy vonalakban ugyanazok a negatív hatások érvényesültek, mindenhol volt járvány, van energiaválság, növekvő infláció, taglalta Szabó Árpád. Rámutatott, az anyagi biztonságban élők általában elégedettebbek, de a gazdasági növekedés nem minden esetben arányos a boldogságérzettel. Van egy gazdasági szint, ami alatt rosszul érezzük magunkat, a mély nyomorban élők számára meghatározó, hogy meg tudják vásárolni az alapvető dolgokat, a szükségleteiket ki tudják elégíteni. Viszont e szint felett már nem befolyásolja olyan mértékben a boldogságérzetet, hogy mennyi pénzünk van. Ugyanakkor nem lehet bagatellizálni az anyagiak hatását, hiszen kutatások kimutatták, hogy a családi viszályok, a családok szétesésének hátterében az esetek több mint felében az anyagi problémák állnak. Romániában ugyanúgy megküzdöttünk a pandémiával, a járvány miatt bevezetett szigorításokkal, az energiaválsággal, növekvő inflációval, de az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) három évvel ezelőtt az országot a világstatisztikában a felső-közép kategóriából felminősítette a gazdag országok közé, tehát az irány jó, hosszú távon folyamatosan javul a helyzetünk, mutatott rá a közgazdász.

A fogyasztás helyett spiritualitás

Az anyagi helyzet mellett több más tényező ugyanolyan mértékben befolyásolja a boldogságérzetünket. Ezek között elsődleges helyen áll az egészségi állapotunk, hívta fel a figyelmet Szabó Árpád. A testi és a lelki egészség is fontos, ha vigyázunk az egészségünkre, mozgunk, megfelelően, kiegyensúlyozottan étkezünk, az javítja a lelkiállapotunkat is. Azok az emberek, akiknek van hitük, bíznak benne, hogy valamilyen felső hatalom segít, általában boldogabbak. Nem kell feltétlenül templomba járni, de jó, ha van kapcsolatunk a spiritualitással, lelkiekben is van kapaszkodónk, elképzelésünk a világban elfoglalt helyünkről. De a mobiltelefon folyamatos görgetése helyett is találhatunk értelmes, tartalmas elfoglaltságot- olvasást, filmnézést- ami a szellemi jólétünket nagymértékben javítja, javasolja a szakértő.

Hozzátette, ha az ember beleragad a problémái dobozába, nem lát ki belőle, nem tudja magát felülről vizsgálni, ezért jó, ha találunk egy mentort, lehet az pszichológus, lelkész, sikeres üzletember, tanácsadó, aki kivezet bennünket a megrekedt állapotból, a negatív spirálból, tanácsolja az egyetemi oktató.

Ha nem találunk egy hitre alapozó értékrendet, nincs kapcsolatunk a spiritualitással, akkor könnyen beeshetünk abba a csapdába, hogy csak arra összpontosítunk, hogy megszerezzük, ami éppen abban a pillanatban örömet okoz. A tévében, a filmekben is folyamatosan fogyasztásra ösztönöznek, nagymértékű tudatosságra van szükség, hogy ennek ellent tudjunk állni, ne vágyakozzunk felesleges dolgokat után, és ne halmozzuk azokat, részletezte Szabó Árpád. Nem kell azonnal megvásárolni a legújabb elektromos készüléket, hiszen ha húsz évet megvoltunk nélküle, még egy évet várhatunk rá, és akkor már feleannyiba fog kerülni. Nem kell egyszerre több zene- és filmcsatornára előfizetni, egy is elég. Szabó Árpád hangsúlyozta, lényeges, hogy legyenek megtakarításaink, egy védőháló, ami megtart, a tartalékok felépítése úgy is megtörténhet, hogy csökkentjük a kiadásainkat és úgy is, hogy növeljük a bevételeinket, ebben lehetünk kreatívak.