Hatvanhét százalékon áll a magyarok boldogságszíntje

A boldogság világnapja alkalmából a Coca-Cola felkérésére egy magyar közvéleménykutató cég feltérképezte, mennyire és mitől boldogok a magyarok. A reprezentatív felmérésből többek között az is kiderült, hogy 67 százalékon áll a magyar lakosság szubjektív boldogságszintje.

A 18 és 50 éves korosztály körében készült friss kutatás eredményei összességében arra engednek következtetni, hogy akik rendelkeznek a megfelelő anyagi létbiztonsággal, azok a boldogság forrását már nem az anyagi javak további növelésében látják, hanem az emberi kapcsolatokban és a minőségi szabadidőben. Akiknek jelenleg nincs meg a szubjektív anyagi biztonságérzetük, elsősorban jövedelemnövekedéstől várják a boldogságot.

A felmérés alapján Magyarországon a nők boldogabbnak érzik magukat az ellenkező nem képviselőinél. Míg a férfiak harmada (35%), addig a nők csaknem fele (48%) érzi magát inkább boldognak, mint boldogtalannak.

A megkérdezettek csaknem kétharmada inkább boldognak látja a környezetét, s csupán körülbelül harmaduk ítéli inkább boldogtalannak őket. Az inaktívak (aktív=jövedelemmel nem rendelkező) közel 40%-a boldogtalannak gondolja a hozzá közel álló személyeket, míg az aktívaknál (aktív=jövedelemmel rendelkező) ez az arány csupán 28%.

A jövedelem szintjének növekedésével nő a környezetüket inkább boldognak észlelők aránya. Elmondható, hogy a boldogság és a környezet szoros kapcsolatban állnak egymással: ugyan az ok-okozati összefüggés iránya nem derül ki a kutatásból, de megállapítható, hogy a saját boldogságérzet és a környezet boldogságának megítélése, annak észlelése kölcsönösséget mutat: önmagunk boldognak észlelése valószínűsíti a környezetünk boldogságának észlelését.

Az összesített Oxfordi (objektív) boldogságátlag alapján megállapítható, hogy akik alapvetően boldogabbak, azok több szabadidőt, míg akik nem kifejezetten boldogok, több pénzt szeretnének, attól várva a boldogságszintjük emelkedését. A válaszadók körülbelül harmada (36%) úgy gondolja, hogy boldogságát az növelné, ha több pénze lenne, míg csaknem ugyanennyien (32%) a szabadidős lehetőségek bővüléséről vélekednek így. Ez utóbbit a fiatalabbak 38%-a jelölte meg, míg az idősebbek csupán negyede.

Az Oxford standard nemzetközi boldogságkérdőívből és három kiegészítő saját kérdésből álló kutatás célcsoportja a 18-50 éves korosztály, a minta a nemre és korra reprezentatív a 2011-es KSH adatok alapján. A Szinapszis Kft. által készített online kérdőíves felmérésben 400 magyar, budapesti és vidéki lakos vett részt. Az interjúalanyok 51%-a volt férfi, 49%-a nő.  

A családdal, rokonokkal, ismerősökkel töltött több idő a válaszadók ötödénél okozna érezhető javulást, míg az egészséget csupán 13% jelölte meg. A Budapesten és Nyugat-Magyarországon élők jóval nagyobb arányban jelölték meg az egészséget (20% illetve 18%), mint a kelet-magyarországiak (7%).

Kapcsolódók

Kimaradt?