Meglepetésként robbant a hír, hogy mennyire boldogok a romániaiak. Szabó Árpád közgazdász, aki a néhány évvel ezelőtt kiszámolta a Székely Boldogság Indexet, a Maszol megkeresésére elmondta, több tényező is befolyásolhatja a valóban meglepő eredményt: egyrészt nem kizárt, hogy a szövegértési nehézségek miatt a válaszadók egy része rosszul értelmezte a kérdéseket, de azt is figyelembe kell venni, hogy az életszínvonal Unió-szerte csökkent, de mi jobban hozzá vagyunk szokva a nehézségekhez.

Az Eurostat december közepén tette közzé „életminőségi mutatókat" tartalmazó éves kiadványát, amely az összes tagállamban végzett felméréseken alapul. Az első helyen immár „hagyományosan” Ausztria végzett, de a rangsor meglepetése Románia lett, az ország ugyanis felugrott a második helyre, osztozva Lengyelországgal és Finnországgal a helyezésen, mindhárom ország 7,7 pontot ért el a 10-ből.

Az Eurostat szerint a kiadvány célja „az európai polgárok szubjektív jóléti tendenciáinak megragadása", és megjegyezik, hogy „az uniós polgárok általában véve elégedettek voltak az életükkel, átlagosan 7,1  pontot adtak a 10-ből". A felmérés szerint az olyan tényezők, mint az iskolai végzettség, a család és a pénzügyi stabilitás inkább befolyásolták a válaszadók általános elégedettségét, mint a vagyon.

Bulgária volt az egyetlen ország, amely hat pontnál kevesebbet kapott az általános életminőségi elégedettségi indexen. Déli szomszédaink az utolsó helyen végeztek ezen a toplistán, 5,6 ponttal. Még megdöbbentőbb, hogy Németország hivatalosan az utolsó előtti helyen áll a rangsorban. A németek pontszáma a 2021-es 7,1-ről 6,5-re esett vissza a legutóbbi felmérésben. Nem egyértelmű, miért csökkent a németek boldogságszintje, de ezt más felmérések is megerősítik. Olaszország, Spanyolország és Franciaország a 7,1-es átlag körül van a boldogság tekintetében.

„Csak rosszabb ne legyen!” hozzáállás

„Románia az elmúlt években is ott volt a top tízben, de valóban meglepő, hogy feljött a második helyre”, mondta Szabó Árpád. A Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének adjunktusa rámutatott, több tényező befolyásolhatja az eredményt, a legkézenfekvőbb magyarázat a látványos emelkedésre, hogy valójában nem mi „emelkedtünk” jelentős mértékben, hanem a többi ország esett vissza.

Az sem kizárt, hogy akiknek szövegértési gondjaik vannak, félreértelmezhették a felmérésben megfogalmazott kérdéseket. Az önbevalláson alapuló felmérésben a Cantril-skála 0-tól 10-ig terjedő boldogságlétráját használják, a nulla, vagyis a padló jelenti azt, hogy valóban teljesen a „padlón vagyunk”, és a tízes, a létra legfelsőbb foka az elképzelhető legboldogabb életet. Már ez okozhat egy problémát, ha valaki egytől tízig rangsorol és nem nullától, az már okozhat egy pontszámnyi csúszást.

Ugyanakkor bár Romániában is galoppozott az infláció, romlott az életszínvonal, a 2024-es választási szuperévre készülve a kormány nem spórolt, már tavaly elkezdődött a pénzosztogatás, ami javította az emberek hangulatát.

Az sem mindegy, ki melyik propagandának hisz az orosz–ukrán háború kapcsán, hiszen ez is befolyásolja az emberek boldogságérzetét, mutatott rá az egyetemi oktató. Meglátása szerint Nyugat-Európában az emberek jobban „lelombozódtak” a növekvő energiaárak, az életszínvonal romlása, a menekültáradat miatt. Nálunk is romlott az életszínvonal, de hozzánk nem jöttek menekültek, és mi amúgy is jobban hozzá vagyunk szokva a nehézségekhez, a bevételeinkhez képest magas gázszámlához. Akik korábban jobban éltek, „nagyobbat koppantak”, mondta Szabó Árpád. Arra is kitért, a román közmondás szerint, „csak rosszabb ne legyen”, a magyar szólás pedig úgy szól „csak egészség legyen”, ez a hozzáállás segít bennünket abban, hogy kevesebbet elégedetlenkedjünk.

Fognak korrigálni – romolhatnak a mutatóink

Március 20-án, a Boldogság Világnapján jelenik meg a boldogság-index, amelyben ezt a mutatót korrigálni szokták, mutatott rá Szabó Árpád. Egyrészt figyelembe veszik a szórást, mert ha egy országban a lakosság fele tízesre értékel, de a másik fele hatosra, akkor is kijön is nyolcas átlag, de úgyis lehet, hogy az ország lakosainak többsége nyolcasra értékel. Ez utóbbi pedig „boldogabb”, hiszen nem olyan nagyok a különbségek, a leszakadás.

Vizsgálják ugyanakkor a születéskor várható élettartamot, mert nem mindegy, hogy valaki ötven vagy nyolcvan évig „boldog”, így ezzel a mutatóval is korrigálják az indexet. Az sem mindegy, hogy a magas boldogságszintet milyen áron érjük el, részletezte a szakértő. Példaként említette, hogy Luxemburg általában magas pontszámot szokott elérni, de közben egy polgára boldogsága évente 16 hektár erdő kipusztításába kerül, ez pedig rontja az összképet. Jövő márciusban mindenképpen pontosabb képet kapunk, összegzett Szabó Árpád.

A közgazdász 2018-ban tudományos módszerekkel, egy internetes felmérés alapján számolta ki a Székely Boldogság Indexet, akkor az derült ki: hetes pontszámmal Székelyföld a világranglistán 18. és 19. helyen álló Amerika és Belgium között állt.

Boldogabbak a vidékiek, a gyerekesek és a nők

Ausztria nem először áll a rangsor élén, átlagosan 8-as pontszámot produkál. Az elégedettségi skála felső felében ugyanakkor olyan országok is vannak, amelyek a gazdasági mutatók tekintetében elmaradnak Ausztriától, ez arra utal, hogy a több pénz nem feltétlenül jelent nagyobb boldogságot, bár hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy egy gazdag országban élve boldogabbak lehetünk. A legtöbb európai országban az adatok azt mutatják, hogy a 16–29 évesek elégedettebbek az élettel, mint a 65 év felettiek, viszont Dániában, Svédországban, Írországban, Hollandiában, Luxemburgban és Finnországban éppen fordított a helyzet.

Míg a vidéken élők Máltán, Ausztriában, Finnországban, Hollandiában, Belgiumban, Írországban, Svédországban, Dániában és Luxemburgban valamivel – 0,2 ponttal vagy annál nagyobb mértékben – boldogabbnak mondták magukat, addig a városiak Bulgáriában, Romániában, Litvániában, Szlovákiában, Portugáliában, Magyarországon, Horvátországban, Cipruson, Németországban és Szlovéniában elégedettebbnek vallották magukat.

A gyerekes családok boldogabbak, mint az egyszemélyes háztartásban élők, viszont esetükben a mutató csökkenőben van, egy év alatt 0,3 ponttal esett vissza.

A nemek közötti különbségek csekélyek, a férfiak 2018 és 2022 között valamivel elégedetlenebbek, mint a nők, de mindkét nem átlaga így is 7,1 pont az egész EU-ban.