Az európai országok lakosságával összehasonlítva Romániában boldogtalanabbak és borúlátóbbak az emberek, és nehezebben birkóznak meg a pénzügyi gondokkal is – derül ki egy felméréséből.

Az European Quality of Life Survey legfrissebb jelentése elsősorban azt vizsgálta, hogy a legutóbbi időszak társadalmi és gazdasági változásai mennyire befolyásolták az európai uniós országok lakosságának boldogságát, életszínvonalát, jó vagy rossz hatással voltak-e az életkörülmények alakulására.

A jelentés szerint Románia lakosságát nagyjából azonos gondok foglalkoztatják, mint a horvátországi, ciprusi és görögországi lakosságot. A lakosság boldogságának fokát a tanulmány készítői tízes értékskálán mérték, a legnagyobb boldogságot a tízes pontszám jelentette. Hasonlóan mérték az életminőség szintjét is. A felmérés szerint a boldogság fokának uniós átlaga 7,4 pont, az életminőségé pedig 7,1 pont. Románia mindkét pontszám estében az európai átlag alatt helyezkedik el.

Az európai országok esetében az életminőséggel való megelégedettség foka az emberi élet során nagyjából azonos szinten mozog, Románia esetében azonban az öregkor felé haladva egyre inkább csökken – állapították meg a jelentés készítői.

A sötét helyzetnél sötétebb kép

A tanulmány következtetéseit magyarázó román pszichológus, Mihai Copăceanu szerint az életminőséggel való elégedettség és a boldogság szoros összefüggésben van egymással. Mindezt alapvetően meghatározza a munkahellyel való elégedettség, az egészségi állapot valamint – nem utolsó sorban – az egyetemi végzettség. Az említett három követelmények eleget tevő személyek magasabb szinten elégedettek életminőségükkel, mint a lakosság többi része.

Másrészt viszont a szakember szerint figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a román lakosság önbizalma igen alacsony szinten van. Az ország lakossága általában negatívan ítéli meg a dolgokat, emiatt mindent sötéten lát és mértéken felül siránkozó természetű. Mindez, valamint az alacsony életszínvonalnak, a saját pénzügyi lehetőségeknek, a jövőt illető terveknek a hiánya – ezek a tulajdonságok egyébként jellemzőek a román lakosságra – nagymértékben befolyásolja az életminőségre és a boldogságra vonatkozó kérdésekre adott válaszokat, ezek tehát ily módon a valóban sötét helyzetnél is sötétebb képet mutatnak – vélekedett a pszichológus.

A jövőkép hiánya

A derűlátás tekintetében Románia lakossága szintén az európai táblázat második felében helyezkedik el. Európában a legoptimistábbak a svédek, a dánok és az írek, akik egyben gyermekeik jövőjét illetően is igen derűlátók.

Politikai és gazdasági megfigyelők szerint az ország gazdasági és társadalmi helyzete, az előre nem jelezhető és stabil jövőkép hiánya igen nyomasztóan hat Románia lakosságára. Az viszont jó jel, hogy az országban azonban a szubjektív boldogságérzet az utóbbi években nem módosult, nagyjából állandó maradt.

Az European Quality of Life Survey jelentéséből az is kiderül, hogy Románia lakossága csak igen nehezen tudja beszerezni a napi megélhetéssel járó kiadásokhoz szükséges pénzösszeget és nem igen talál megoldásokat napi problémáira. Az ország lakosságának jelentős része nem titkolja, hogy állandóan anyagi gondjai vannak.

Európa többi országainak lakossága viszont már jobban elboldogul a mindennapi életben. A legjobb helyzetben ilyen tekintetben ismét a svédek vannak, őket pedig a finnek követik.

A román és a nyugati koldus

Mihai Copăceanu szerint az ifjú nemzedéket már egészen korán, gyermekkorukban igényesnek, nagyravágyónak kell nevelni. Rá kell szoktatni őket arra, hogy ne higgyenek a megoldhatatlan problémákban, ilyen esetekben szárnyalják túl saját magukat, tegyék túl magukat lelki gondjaikon és ismerjék fel, mindezek csupán pillanatnyi nehézségek, amelyeket le lehet és le kell küzdeni. Ilyen helyzetekben tehát mindig a lehetséges megoldásokra gondoljanak.

Románia lakossága általában nehezen teszi túl magát a súlyosabb helyzeteken. Az erre vonatkozó kérdésre a romániai mintacsoport legnagyobb része nem tagadta, ilyen esetekben sok időbe telik, ameddig ismét bekapcsolódhat a normális életbe.

Ez magyarázza egyébként a romániai illetve a nyugati szegény emberek magatartása közötti jelentős különbséget is. Miközben Romániában például egy koldus szinte képtelen változtatni életminőségén, helyzetén, addig a nyugati országokban egy hasonló helyzetben lévő koldus könnyebben úrrá lehet sorsán, mivel mentálisan egészségesebb és így pozitívabban látja az életet. 

Hús és fogorvos nélkül

Románia lakosságának esetében az európai átlag alatt van az életminőséggel való megelégedettség pontszáma is. Igaz, a trend ebben az esetben pozitívnak mutatkozik, az emberek egyre elégedettebbnek tűnnek életminőségükkel. A táblázatban az utolsó helyen egyébként Görögország és Bulgária szerepel.

A tanulmány szerint Európa egyes országaiban – így Romániában is – a lakosság a pénzmegtakarítás legjobb módjának a kevesebb hús, gyümölcs és zöldség fogyasztását tartja. Az európai lakosság húsz százaléka állítja, hogy igyekezett minél olcsóbb húst vásárolni, nyolc százaléka pedig teljesen lemondott a gyümölcs és zöldség fogyasztásáról.

Ami az egészségügyi ellátást illeti, Európa lakosságának jelentős része úgy próbál meg pénzt megtakarítani, hogy nem jár fogorvoshoz. A legtöbben viszont nem hagynák ki a szükséges kivizsgálást az általános orvos esetében.

Románia lakossága egyébként elsősorban a kórházi szolgáltatásokkal elégedetlen. Így például 57 százalék zúgolódik az orvosi konzultációk előtti hosszas várakozás miatt. Ugyanezzel elégedetlen különben Málta és Görögország lakossága is.