A szexuális kisebbségekhez tartozókkal szembeni elfogadás hiányának növekedésére, valamint az emberi jogok szavatolásának általános hanyatlására figyelmeztetett 2023-as éves jelentésében Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa.

Jelentésében Mijatovic kiemelte: „aggasztó képet fest az emberi jogok helyzete Európa-szerte".

A szexuális kisebbségekhez tartozók elfogadásának hiánya mellett a nők és lányok jogainak védelme terén elért haladást aláásó, számos európai országban tapasztalt ellenséges politika és retorika, valamint a társadalmakon belül fokozódó megosztottság „az emberi jogokkal ellenséges környezetnek a térnyerését mutatják", idézi a jelentést az MTI. 

„Sürgősen vissza kell fordítani a civil mozgástér korlátai növekedésének folyamatát is" – szögezte le.

Szavai szerint az emberi jogvédők és az újságírók biztonságának és szabadságának aggasztó hanyatlása már eddig is súlyos következményekkel járt a demokráciára és az emberi jogok védelmére nézve Európa-szerte. Hangsúlyozta, hogy foglalkozni kell a megfelelő lakhatáshoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz, a minőségi oktatáshoz és a megfelelő életszínvonalhoz való jog terén egyre növekvő kihívásokkal is, valamint a környezetszennyezés, az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése által okozott válság emberi jogi hatásaival. Meg kell védeni továbbá az emberi jogokat a mesterséges intelligencia használatának összefüggésében – figyelmeztetett.

A jelentés kiemelte az emberi jogok helyzetének alakulását a konfliktusövezetekben, amivel kapcsolatban Mijatovic az Oroszországba vagy Ukrajna Oroszország által megszállt területeire hurcolt ukrán gyermekek emberi jogi helyzetének, valamint az oroszok által megszállt Krím félszigeten élő krími tatárok emberi jogainak kérdéseire összpontosított. Noha történtek lépések ezen a téren, továbbra is alapvető fontosságú az olyan ukrán és az orosz civil társadalmi szervezetek támogatása, amelyek segítik az ukrán gyermekek családjukkal vagy törvényes gyámjukkal való újraegyesítését – emelte ki.

Az örmény-azeri konfliktussal összefüggésben az emberi jogi biztos felszólította az illetékes hatóságokat, hogy béketárgyalásaik során legyenek különös figyelemmel az emberi jogok védelmére.

Véleménye szerint az európai kormányok egyre inkább figyelmen kívül hagyják az emberi jogi normákat a migrációkezelés területén. Európa-szerte riasztó mértékű elfogadás jellemzi a menekültekkel, a menedékkérőkkel és a migránsokkal szembeni súlyos emberjogi jogsértéseket, valamint a jogállamiság elveinek figyelmen kívül hagyását – jelentette ki. Az emberi jogok védelmével kapcsolatos kihívások fokozódása nem lehet mentség azok feladására – zárta éves jelentését az Európa Tanács emberi jogi biztosa.