A járvány kezdetekor örömhírként terjedt, hogy az emberiség környezetbarát módon nyilvánul meg: csökkent a gépjárművek használata, ezzel együtt a kipufogógázok kibocsátása is, és tisztulni kezdett a levegő; a népszerű vízi és bakancsos turistaútvonalak zsibongása megszűnt, így visszatértek természetes élőhelyeikre az állatok. A pozitív átalakulás azonban csakhamar hanyatlani kezdett: az otthonmaradás fellendítette a házhoz rendelést, az pedig fölösleges csomagolóanyag- és műanyagfelhalmozással járt. Illetve rengeteg maszkot és gyorstesztet termelt, amelyek – felhasználásuk után – általában a földön, köztéri szemetesekben végezték. Visszaszorítható a mértéktelen környezetszennyezés? Hová dobható az egészségügyi hulladék? Réti Kingát, a BBTE Környezettudomány és Környezetmérnöki Karának adjunktusát kérdeztük.

A járvány megjelenésekor valóban környezetbarátibb módon kezdett viselkedni az emberiség, napjainkban a környezetszennyezés mértéke a járvány előtti állapotokat is meghaladja: amint a kijárási tilalom feloldódott, mindenki próbált visszailleszkedni megszokott ritmusába, de a tömegközlekedést biztonsági okokból sokan mellőzték. Ennek következtében ki-ki saját autóval közlekedett, ami rontotta a levegő minőségét. A szennyezés a vizekben és természetben is megfigyelhető: ma a hulladék jelentős részét csomagolóanyagok teszik ki, illetve eldobott, használt maszkok és gyorstesztek, amelyek veszélyes hulladékforrásnak minősülnek – figyelmeztetett a szakember.

Kiemelte, az elhasznált maszkok és tesztek külön odafigyelést igényelnének, a különféle közintézmények mégsem jelölnek ki szemeteseket ezek begyűjtésére. A lakónegyedek gyűjtőpontjainál és a gyógyszertárakban sem látni erre a célra megfelelő tárolókat. Holott fertőző források, nem csupán koronavírust terjeszthetnek, hanem más vírusokat és baktériumokat is. Ennek megelőzésére foglalták törvénybe, hogy az egészségügyi hulladékokat tilos a szemetesbe dobni, amelynek értelmében a maszkoknak és gyorsteszteknek is külön kijelölt helyet kellene megjelölni, mert egészségügyi hulladékok, nem mindennapi szemetek. Romániában azonban a gyógyszertáraknál való leadás is körülményesebb: jegyzőkönyvbe veszik a lejárt gyógyszerek visszaszolgáltatását, pedig külföldön egy erre a célra kijelölt tárolóba bárki bármikor behelyezheti a veszélyes hulladékát.

Réti Kinga nehezményezi, hogy egyre gyakoribb kép a használt maszkok zöld övezeten vagy járdán való hányódása. Szomorú, hogy sokan bele sem gondolnak, milyen hatással lehet egészségügyi hulladékuk a környezetre és mások egészségére. Sokakat még a maszkba gabalyodott tengeri állatok, madarak fotói sem riasztanak vissza a szemeteléstől, és ott vannak azok, akik felületesen kezelik a járványhelyzetet: vagy nem hisznek a vírus jelenlétében, és emiatt fölöslegesnek tartják a maszkok használatát, vagy annyira érdektelenek, hogy nemtörődöm módon szabadulnak meg védőeszközeiktől.

A környezetvédelem mondhatni utolsó helyre került, mert mindenki a saját életéért küzd, jelenleg a fennmaradás a célkitűzés. Az emberek egyénileg is tehetnek a környezetvédelemért és egymás egészségének megóvásáért: ha nincs lehetőség településeiken szelektív hulladékgyűjtésre, figyeljenek arra, hogy otthon felelős magatartással szabaduljanak meg hulladékaiktól: ne dobáljanak el semmit, a használt maszkokat és gyorsteszteket tegyék zacskóba, és úgy helyezzék kukába mindet. A gyorstesztek mellé eleve adnak nejlonzacskót, hogy könnyítsék az attól való megszabadulást.

Hol adható le a használt maszk és gyorsteszt?

Az egészségügyből származó hulladékot égetéssel semlegesítik, hogy semmi esélyt ne adjanak az esetleges fertőzések terjedésének – részletezte a szakember.

Ennek kapcsán felkerestük a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjét, Tar Gyöngyvért, aki felvilágosított, a használt gyorstesztektől és maszkoktól való megszabadulásra vonatkozó egyetlen rögzített jogszabály az, hogy a gyógyszertárak kénytelenek átvenni a veszélyes hulladékot a lakosságtól, legyen az lejárt szavatosságú gyógyszer vagy más egészségügyi hulladék. Azonban nem veszik át, mert szerződésük csak bizonyos mennyiségű veszélyes hulladékok begyűjtését engedélyezi, és mivel többnyire magánvállalkozások, igyekeznek minimalizálni a költségeiket, illetve maximalizálni a profitjukat.

Ezért a maszkok a háztartási hulladékba kerülnek, a hulladéklerakó telepeken végzik, ahol még mindig jobb helyen vannak, mint a természetben. Kiemelte, a gyorstesztekkel való szemetelés kiküszöbölhető, ha a szabályozások alapján jár el az ember: gyorsteszteket csakis egészségügyi személyzet végezhet, Romániában nem elfogadott házilag tesztelni, a szakszerűen elvégzett teszteredmény számít, védettségi igazolványt csak így hagynak jóvá. Egészségügyi dolgozónak kell tanúsítania az eredményt, legyen az orvos, asszisztens vagy gyógyszerész. 

Ha valaki mégis házilag végezne tesztet, számolnia kell azzal, hogy egyedül kell megtalálnia a módját annak, hogy megfelelően szabaduljon meg hulladékától: beviheti a családorvosához, de ott szintén nem fognak örülni a pluszban generált veszélyes hulladéknak, mert fizetni kell érte, és nem szívesen vállalják át más költségeit.

Tény, hogy szigorúan tilos szétdobálni a hulladékot, legyen az biológiailag veszélyes vagy "veszélytelen". Egyelőre azonban nincs jól bejáratott módszer arra, hogy hogyan szabaduljon meg használt maszkjaitól és gyorstesztjeitől a magánember. Legjobb megoldás a háztartási hulladékba való helyezés, de úgy, hogy mindenki lezárt zacskóba vagy műanyag tárolóba helyezi eldobás előtt a felhasznált eszközöket. Kinek-kinek tisztában kell lennie azzal, hogy a védőcsomagolás hiányában kidobott elemeken száradás következtében az elszaporodott vírusok a levegőbe kerülhetnek, a lezárt tároló azonban védelmet nyújt. Főként a köztisztasági vállalatoknál dolgozóknak, akik a hulladékbegyűjtés és -lerakás következtében kapcsolatba kerülnek a szeméttel.

Dr. Melles Melinda, a Hargita Megyei Gyógyszerész Kamara elnöke megerősítette, a zt az információt, hogy a gyógyszertárak nem gyűjtik be a biológiailag veszélyes hulladékokat. Azok a gyógyszertárak, amelyek helyszínen végeznek gyorsteszteket, jól meghatározott protokoll szerint tárolják, majd szabadulnak meg a biológiailag veszélyes hulladékoktól, de tény, hogy ritka, hogy gyógyszerészek vállalják ezt a feladatot. Csupán gyógyszereket árulnak, de a hulladékbegyűjtők feladatát nem látják el. A gyógyszerhiány és tesztkereslet növekedése miatt egyébként is hosszú sorok kígyóznak a romániai gyógyszertárakban, tehát fizikailag sem lenne idejük a veszélyes hulladékokkal foglalkozni, világosított fel.

Pál Tamás, az ECO Csík ügyvezetője kérésünkre elmondta, külön szabályozás vonatkozik a háztartási hulladékokra és a nagy mennyiségű, intézményekben felhalmozódott hulladékokra, amelyek kórházak és orvosi rendelők esetében például veszélyesnek minősülnek. Utóbbit a veszélyeshulladék-eltávolítók kezelik.

A háztartási hulladékok körülbelül 1 százalékát viszont biológiailag veszélyes hulladékok is képezhetik: ennek értelmében otthon ki-ki szemetesbe dobhatja a maszkokat és gyorszteszteket, mert azokat szemétlerakóba szállítják a köztisztasági vállalatok. Tar Gyöngyvérhez hasonlóan hangsúlyozta, a háztartási hulladék közé bezacskózva kell kerülnie minden használt egészségügyi eszköznek, és szigorúan tilos a szelektív hulladékgyűjtők egyikébe halmozni a biológiailag veszélyes hulladékokat.