Az iskolakezdés nagy állomás a gyerekek életében. Kevesen tudják, hogy ez a váltás nem csak a felnőtté válás egy mérföldköve, hanem kognitív szinten is nagy változások előidézője, hiszen alapvetően módosítja a gondolkodást. Ezen kívül ebben az életciklusban kerül előtérbe a teljesítmény, s ezzel együtt gyakran a szorongás is.

A szülők és az iskolák egyaránt nagy hangsúlyt fektetnek a teljesítményre, amely gyakran sokként hathat a tanintézmény küszöbét éppen csak átlépő csemetére. Egy híres pszichológus, Erik H. Erikson a kisiskoláskort a teljesítmény vs. kisebbrendűség szakaszaként határozza meg. Ha a gyereknek sikerül bizonyítania rátermettségét, és sok pozitív visszajelzést kap, akkor érezheti, hogy hasznos tagja tud lenni a társadalomnak, ennek köszönhetően nagyobb lesz az önbecsülése is. Azonban, ha ennek ellenkezője történik, akkor megjelenhet az alacsonyrendűség érzése.

Molnár Hunor klinikai szakpszichológus, CBT terapeuta Hétköznapi pszichológiánk című sorozatunkban olyan témákat tár fel, amelyek a legtöbb korosztályt foglalkoztatják: gyereknevelés, házasság, pár- és emberi kapcsolatok és aktuális jelenségek is terítékre kerülnek a kéthetente megjelenő cikkekben. Ha ön is keresi a választ bizonyos élethelyzetekre, küldje el kérdését a bereczki.szilvia@maszol.ro e-mailcímre, és a szakember válaszol.

A szülőknek és pedagógusoknak fontos tudatosítaniuk, hogy a gyermekek különfélék, ezért nem egyszerre fejlődnek. Ahogy egyesek hamarabb vagy később kezdenek el beszélni, illetve járni, úgy egyértelműen a tanulás területén is lehetnek kisebb-nagyobb különbségek a diákok között. Ha a tanintézmény és a szülő is nyomást gyakorol a kisdiákra, a folyamatos kudarcélmények, a kevés biztatás, a címkézés vagy az ennek hatására történő kirekesztés mind hozzájárulhat a teljesítményszorongás kialakulásához. Ez a szorongás a későbbiekben viselkedésbeli problémákhoz, testi tünetek megjelenéséhez, vagy további teljesítményromláshoz vezethet, amely ördögi körként fenntartja ezt a korántsem kellemes állapotot.

Mit tehetünk a szorongás ellen, és hogyan enyhíthetjük a nyomást a gyerekeken?

Az egyik tanácsom, hogy próbáljuk meg nem csupán a tökéletest jutalmazni! A részeredmények jutalmazása is igen fontos lehet, mert – bár látható, hogy mi az, amit elrontott a kisiskolás –, előtérbe helyezi azokat a dolgokat is, amiket viszont jól csinált. Ezzel hangsúlyozhatjuk, hogy a jegyek/értékelések egy skálán mozognak. Így minden, ami eltér a maximálistól nem egyenértékű a legalacsonyabb minősítéssel, épp ezért kár lenne a „mindent vagy semmit” elv alapján értékelni. Egyes kudarcokat általánosíthat a gyerek, és saját személyét érintő, nemkívánt következtetéseket vonhat le ezekből. Ha ez megtörténik, a felnőtt más területeken elért sikereket hozhat fel példának, amelyekkel bebizonyítja, hogy nem értéktelen a csemete, csak azért, mert egy tantárgyból például nem sikerült jó eredményt elérnie, hiszen nem kell mindenkinek mindenben jónak lennie.

A következő tanácsom, hogy foglalkozzunk beszélgetések során a kudarc témakörével. Hozzunk fel példákat vagy történeteket, amik a kudarcot, a hibákat nem sikertelenségként állítják be, hanem valami megtanulásának a természetes részeként. Például a kisbaba több százszor elesik, míg megtanul járni. Vagy meséljük el Edison, a villanykörte feltalálójának történetét, akit a 3000 sikertelen próbálkozása után megkérdeztek, hogy nem unja már a kudarcokat? Mire ő azt válaszolta, hogy nem vallott kudarcot, sikeresen kizárt 3000 lehetőséget, amely nem működött. Ilyen és hasonló történetek segíthetnek a kudarc más oldalról való megközelítéséhez.

Plusz tipp: amennyiben ismerünk valamilyen relaxációs vagy stresszlevezető technikát, bátran tanítsuk meg azt gyerekünknek, mert ezek mind segíthetnek a stresszkezelésben. Ha a gyerek szorongását nem sikerül házilag megoldani, akkor érdemes keresni egy szakembert, aki segíthet a gyereknek a megfelelő megküzdési stratégiák kialakításában.