Brit kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a delta variáns elterjedésével gyakorlatilag elérhetetlenné vált a nyájimmunitás elérése. Ez nem azt jelenti, hogy fölösleges az oltás, hanem ellenkezőleg, a be nem oltott személyek előbb vagy utóbb mindenképpen megfertőződnek, tehát jó lenne, ha vakcinával biztosítanák magukat a betegség súlyos formái vagy a halál ellen.

Az új koronavírussal szemben védelmet nyújtó nyájimmunitás elérése nemcsak az oltás akadozása (például Romániában) vagy vakcinákhoz való hozzáférés nehézkessége (a fejletlenebb országokban) miatt nem valószínű. Brit kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a SARS-CoV-2 vírus delta variánsának egyeduralkodóvá válása illuzórikussá tette a nyájimmunitás elérését.

Az Oxford Vaccine Group vezetője, Sir Andrew Pollard professzor a londoni törvényhozók előtt kedden a The Guardian beszámolója szerint „kitalációnak” nevezte, hogy az oltások nem állították meg a koronavírus terjedését, mert az a nyájimmunitás elérését feltételezné. Hozzátette: „A probléma az, hogy ez a vírus nem a kanyaró”. A kanyaróvírus terjedése megáll, ha egy populációban az emberek 95 százalékát beoltják. Ezzel szemben az új koronavírus delta variánsa az oltottakat is megfertőzi. Ez pedig azt jelenti, hogy bárki, aki még oltatlan, előbb vagy utóbb meg fog fertőződni a vírussal, „és nincs semmi, ami [teljesen] megállítaná ezt az átvitelt” – mondta a szakértő a koronavírussal foglalkozó összespárti parlamenti csoport (APPG) előtt.

Csökken a fertőzésveszély, de nem szűnik meg

Egy betegséggel szemben oltással vagy korábbi fertőzéssel lehet védelmet szerezni. Amikor egy népesség jelentős része védettséget élvez egy adott fertőző betegség ellen, az közvetett védelmet jelent a nem immunis egyénekre is. Ezt nevezik közösségi vagy nyájimmunitásnak.

Közismert ugyanakkor, hogy bár a meglévő vakcinák nagyon hatékonyan előzik meg a súlyos Covid-betegséget és a halált, nem gátolják meg a teljesen a (vakcinák többsége esetében két dózissal) beoltott személyt abban, hogy megfertőződjön a Covid-19 nevű beteséget okozó vírussal.

A London Imperial College által végzett, nemrégiben nyilvánosságra hozott tanulmány adatai azt sugallják, hogy a 18–64 éves, teljesen beoltott embereknél körülbelül 49 százalékkal alacsonyabb a fertőzés veszélye, mint a nem oltottaknál. Az adatok azt is jelzik, hogy a teljesen oltottak tesztje körülbelül háromszor kisebb valószínűséggel lesz pozitív, miután kapcsolatba kerültek valakivel, aki koronavírusos volt.

Kapcsolódó

A mézesmadzagot és a korbácsot is bevetik Európában az oltási kampány felpörgetésére

Világszerte keresik a megoldást a hatóságok a megcsappant oltakozási kedv serkentésére.

oltási kampány koronavírus

Vita a harmadik adagról

Az Egyesült Királyságban élő felnőttek körülbelül 75 százaléka megkapta mindkét dózisát. Sajid Javid egészségügyi titkár pedig kedden bejelentette, hogy a tervek szerint a jövő hónaptól rendelkezésre áll a harmadik adag vakcina is a legsebezhetőbb csoportok számára. A fent idézett Pollard professzor azonban – aki a Védőoltási és Immunizálási Vegyes Bizottságot (JCVI) elnököli a testület külső tagjaként – vitatja az újabb dózis szükségességét. Ez szerinte csak akkor volna indokolt, ha az adatok a kórházi kezelésre szoruló páciensek vagy az elhalálozások számának növekedését vetítené előre a beoltottak körében. És egyelőre erre utaló jelek nincsenek.

Azzal is érvelt, hogy még ha a vakcina által kiváltott antitestek szintje gyengülne is, az immunrendszerünk valószínűleg évtizedekig emlékezni fog az oltásra, és bizonyos fokú védelmet nyújt a vírusnak való kitettség esetén, „tehát ebben a pillanatban nincs ok a pánikra”.

Az Egyesült Királyságban is vita folyik arról, hogy indokolt-e beoltani a 16 éven aluliakat, ahogy egyes országokban, köztük az Egyesült Államokban, Írországban és Izraelben történik. A JCVI javaslata szerint egyelőre csak a veszélyeztetett 12-15 éves gyermekeket oltják be, illetve azokat, akik veszélyeztetett felnőttekkel élnek közös háztartásban. Az intézkedés kritikusai szerint a gazdag országok, amilyen az Egyesült Királyság is, ahol a felnőttek körében nagyon magas az átoltottság, jobban tennék, ha nem „pazarolnák el” kiskorúakra a rendelkezésükre álló oltásadagokat, hanem ezeket a dózisokat a szegény országoknak adományoznák, ahol a legveszélyeztetettebb lakosság nagy részét sem sikerült eddig beoltani.

E tekintetben valóságos szerencse a The Guardian által idézett Devi Sridhar, az Edinburgh-i Egyetem professzora szerint, hogy az Egyesült Királyságban egyedül a Pfizer/BioNTech vakcinát engedélyezték a 12-15 éves gyermekek számára, így az egyébként „nagyon hatékony” brit oltóanyag, az AstraZeneca eljuthat  a világ számos szegény államába.

(Címlapfotó: Pixabay)