Hogyan előzzük meg a viperatámadást? Mit ne tegyünk semmiképp, ha megmar egy vipera?
A vipertámadások elkerülésére, és arra az esetre is osztott meg tanácsokat a Maros Megyei Hegyimentő és Barlangi Mentő Szolgálat, ha mégis megmarna a kígyó.
Hogyan kell elkerülni túrázás közben a viperákat, ha épp olyan vidéken járunk, ahol találkozhatunk velük? A Maros Megyei Hegyimentő és Barlangi Mentő Szolgálat Facebook-bejegyzésében azt tanácsolja, először is kerüld a jelöletlen ösvényeket, inkább a kitaposott, turistajelzéssel ellátott ösvényeken túrázz, és használj túrabotot, vagy más hosszabb ágat, botot, ami elzavarhatja a kövek alatt meghúzódó, vagy a hosszabb fűben, bozótban rejtőzködő kígyókat.
Felhívják a figyelmet, hogy akkor sem szabad a hüllőhöz érni, ha úgy tűnik, nem él, ugyanis ez egy védekezési ösztöne, azonban, ha megzavarják, akkor támad.
A túrázó, aki észreveszi a viperát, azonnal értesítse a túratársakat, és távolodjanak el a környékről, hogy ne provokálják a kígyót, javasolja még a hegyimentő szolgálat. Legjobb, ha magas szárú cipőben és hosszúnadrágban túrázunk, valamint lábszárvédő is van rajtunk, ami megvédhet a kígyómarástól.
A viperamarás tünetei
Arra is kitér a hegyimentő szolgálat tanácsadása, hogyan ismerhető fel a viperamarás: két, egymás melletti tűhegynyi szúrás keletkezik, „amely azonnali fájdalommal jár, és a környéke elkezd dagadni”. A tünetek a továbbiakban: „a sérült félig elveszítheti az eszméletét, hányingere lesz, látászavara, nehéz légzése, hastáji fájdalma, valamint szomjúságot, szorongást is kiválthat a viperamarás, súlyosabb esetben az áldozat teljesen elveszíti az eszméletét. A marás tájékán a bőr megkékül (ibolyaszínű lesz) vagy megfeketedik, és elhalnak a szövetek” – áll a bejegyzésben.
Elsősegélynyújtás: mit kell tenni?
Kígyómarás esetén először is mindenképp hívd a 112-t, és kérj segítséget, a sérültet pedig „le kell fektetni úgy, hogy a feje legyen alátámasztva, a testét pedig úgy megemelni, helyezni, hogy a marás helye kerüljön a szív magassága alá”, ami lassítja a méreg terjedését a szervezetben, írják a hegyimentők. A harmadik lépés, hogy a sebhelyet oxigénes, vagy tiszta vízzel le kell mosni.
„Azonnal el kell távolítani az áldozat testéről minden olyan kiegészítőt, ami leszorítja”, például ékszerek, karperecek vagy nadrágszíj – tanácsolja a hegyimentő szolgálat. Továbbá azt, hogy „ne hagyják kihűlni a sérült testét, és ha lehet, juttassanak minél több oxigént a szervezetébe”, illetve „kövessék figyelemmel a pulzusát és légzését”.
Azt is tanácsolják, amennyiben a 112-es segélyhívást továbbították a hegyimentő-szolgálat ügyeleteseihez, folyamatosan tájékoztassák a mentőcsapatot a viperamarást szenvedett állapotáról. Ezenkívül, „minden negyedórában egy golyóstollal körvonalazzák a dagadás növekedését, hogy a helyszínre érkezett orvosok minél pontosabban tudják megállapítani mennyire terjedt el a sérült szervezetében a méreganyag”, áll a bejegyzésben.
Ezeket ne tedd semmiképp!
Talán a legismertebb, amit a közhiedelem szerint tenni kell elsősegélynyújtásként, hogy a mérget ki kell szívni szájjal. Nem kell, sőt, azt írják, nem szabad. A hegyimentők listázzák, mit nem szabad tenni viperamarás esetén. Ezek: „ne vágják meg, vagy égessék ki a marás helyét. Ne nyomják ki a mérget a sebhelyből! Ne helyezzenek rá jeget vagy érszorítót! Ne próbálják megfogni a kígyót! Ne használjanak méregszívó eszközöket! Ne szívják ki szájjal a mérget!”. A Maros megyei hegyimentők bejegyzése szerint a felsorolt elsősegély-nyújtási tanácsok betartásával, ugyanakkor a hatékony és pontos beavatkozással jelentősen csökkenthető a viperamarás káros hatása.
CSAK SAJÁT