A hegyekben gyakran találkozhatunk kígyókkal, méghozzá a legváratlanabb helyeken bukkannak fel. A Bihar megyei Salvamont-Salvaspeo Hegyi- és Barlangimentő Szolgálat általános érvényű ajánlásokat fogalmazott meg Facebook-oldalán arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, amennyiben kirándulás közben megmar egy vipera.

A kígyómarásos esetek háromnegyedénél az emberek szándékosan érnek a kígyókhoz és többnyire óvatlanok – közlik a hegyimentők. Hozzáteszik: „A mérges kígyók csak akkor marnak, ha megtámadják vagy meglepik őket. Kirándulások során ajánlott olyan ruhát viselni, ami eltakarja a lábakat, továbbá nem ajánlott óvatlanul leülni a földre. Amennyiben a kiránduló távolról vesz észre egy kígyót, kerülje ki anélkül, hogy provokálná, ha pedig a kígyó nagyon közel van, maradjon nyugodt, mert az állat általában magától továbbáll. A Romániában előforduló egyetlen mérges kígyófaj a vipera, amely az ország egész területén elterjedt, a Kárpátokban még 2000 méter fölötti magasságokban is” – írják bejegyzésükben a hegyimentők.

Hozzáteszik, a viperaharapás tüneteinek súlyossága több tényezőtől is függ: a befecskendezett méreg mennyiségétől, a harapás helyétől, az áldozat egészségi állapotától. A halálesetek elsősorban gyermekeknél (a méregnek a testsúlyhoz viszonyított nagyobb dózisa miatt) és időseknél fordulnak elő.

A viperamarás tünetei között szerepel a marásnyom, duzzanat, láz, izzadás, hányinger, hányás, hasi fájdalom, hasmenés, légszomj, mellkasi fájdalom, görcsök, kóma, egyéb neurológiai tünetek, vérzések, anafilaxiás sokk. Az anafilaxia extrém súlyosságú allergiás reakció, amely hirtelen lép fel és akár halált is okozhat. Mivel életveszélyes állapot, azonnali beavatkozást, és sürgősségi orvosi ellátást igényel. Az anafilaxiának rendszerint számos tünete van, többek között viszkető kiütés, a torok duzzadása és alacsony vérnyomás.

„A viperamarás súlyosságának három osztályozása ismert. A 0. fokozatban nincs toxikus reakció, marásnyomok láthatók, de nem alakul ki ödéma (duzzanat). Az 1. fokozatban minimális toxikus reakció figyelhető meg, ödéma alakulhat ki a marás helye körül, szisztémás (az egész testet érintő) reakció nem alakul ki. A 2. fokozat mérsékelt toxikus reakciót jelent, eszerint a megmart végtagon ödéma jelenik meg, előfordulhat hányás és alacsony vérnyomás. A 3. fokozat a legsúlyosabb, ilyenkor az emberi testre gyorsan kiterjedhet az ödéma, vérzéssel és más szisztémás hatással is számolni kell” – áll a bejegyzésben.

Az elsősegélynyújtás első lépése a beteg megnyugtatása, majd a beteget minél előbb a hátára kell fektetni. Ha eszméletlen, akkor szükséges oldalfekvő pozícióba helyezni. „A 112-es segélyhívót vagy a 0372/126-668-as számot, az országos hegyimentő diszpécserszolgálatot is értesíteni lehet. A sebet ajánlott megtisztítani tiszta vízzel vagy hidrogén-peroxiddal. A megmart végtagról el kell távolítani minden gyűrűt, karkötőt, mert ha ödéma alakul ki, ezek az ékszerek elszorítják az ereket” – hívják fel a figyelmet a hegyimentők.

Hozzáfűzték: a marás fölé szorítókötést kell helyezni, ez lassítja a méreg szétterjedését a szervezetben. A kötést csak a kórházban távolítják el, miután beadták a méregellenes szérumot, amennyiben ez javallott. Kiemelték, semmiképp nem szabad bemetszést ejteni a marás körül, és nem szabad megnyomni a sebet, sem jéggel kezelni, továbbá nem szabad a mérget szájjal kiszívni a sebből.

„Az anafilaxiás sokkot sürgősen adrenalin beadásával kell kezelni. Az adrenalin mellett célszerű antihisztamin tablettát is adni” – hangsúlyozzák. Az ntihisztaminnal az allergia, illeteve a szénanátha, csalánkiütés és allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás tüneteit lehet enyhíteni.