Az ujjon kialakult parányi vágások sokkal fájdalmasabbak, mint ha a felkaron vagy a lábon lennének. Ezt a különös jelenséget azzal szokták magyarázni, hogy az ujjban több az idegvégződés, mint a test legtöbb pontján, írja a femina.hu portál.

A kellően kifinomult tapintás érdekében az ujjbegyekben rengeteg nyomás- és fájdalomérzékelő receptor van. Ezenkívül azonban még lényeges szempont a seb mélysége és a sebszélek állapota is.

Különös, de a sekély, bőrfelszínt érő sebek sokszor jobban fájnak, mint ha kiserkenne a vér. Ennek oka, hogy az ilyen sérüléseknél a sebszélek újra és újra kinyílnak, hiszen vérzés hiányában varasodás sincs. Tehát az idegvégződések sajnos folyamatosan szabadon vannak - ez pedig egy különösen érzékeny testrész esetében intenzívebb fájdalomérzetet jelent.

A harmadik szempont, amit érdemes szem előtt tartani, hogy a papír okozta sebek soha nem olyan tiszták, mint egy éles kés vágása. A hajlékony papír sokkal inkább olyan sebet ejt, mintha egy életlen, recés kést használna az ember. A sebszélek tehát roncsoltak lesznek, ami pedig tovább fokozza a fájdalmat.

A fizikai hatásokon kívül pedig említést kell tenni az érzelmi reakciókról. A fájdalom mellett sokszor a düh és a szégyen is megjelenik. A papír okozta triviális sérülések ugyanis arra emlékeztetik az embert, hogy akárhányszor is végez el egy egyszerű feladatot, kép hibázni, véletlenül megsebezni magát.