Egyre többen fordulnak el a hírektől, amelyeket lehangolónak, kegyetlennek és unalmasnak neveznek – derül ki egy világszintű felmérésből, írja a BBC alapján a News.ro. Az utóbbi években a világjárvány után és a világban zajló háborúk közepette, sokan elzárkóznak a hírektől, „akár a mentális egészségük védelmében, akár csak azért, hogy a saját életükkel foglalkozzanak”. A hagyományos hírforrások, például a televízió és a nyomtatott sajtó közönsége az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent, és a rövid hírvideók a legvonzóbbak.

Az Oxfordi Egyetem Reuters Intézetének jelentése szerint világszerte tíz emberből közel négy (39%) mondta azt, hogy néha vagy gyakran szándékosan kerüli a híreket, míg 2017-ben ez az arány 29% volt. Az ukrajnai és a közel-keleti háborúk hozzájárulhattak ahhoz, hogy az emberek igyekeztek kikapcsolni a híradásokat – vélik a jelentés szerzői.

Szerintük a hírek kerülése mostanra minden idők legmagasabb szintjére emelkedett. A YouGov januárban és februárban 47 országban összesen 94 943 felnőttet kérdezett meg az idei Digitális Hírek jelentéséhez. A felmérés egy olyan időszakban készült, amikor világszerte emberek milliárdjai járultak az urnákhoz az országos és regionális választásokon. A jelentés szerint a választások több országban, köztük az Egyesült Államokban is megnövelték a hírek iránti érdeklődést. A tanulmány szerint azonban az általános tendencia továbbra is a határozott csökkenés. Világszerte az emberek 46%-a mondta azt, hogy nagyon vagy rendkívül érdeklődik a hírek iránt – a 2017-es 63%-hoz képest ez is csökkent. Az Egyesült Királyságban a hírek iránti érdeklődés 2015 óta csaknem felére csökkent.

Az utóbbi években „volt világjárvány és háborúk, így egy elég természetes reakció, hogy az emberek elzárkóznak a hírektől, akár a mentális egészségük védelmében, akár csak azért, hogy a saját életükkel foglalkozzanak” – mondta Nic Newman, a jelentés vezető szerzője a BBC Newsnak. Newman szerint azok, akik úgy döntenek, hogy kerülik a hírolvasást, híradókat, gyakran azért teszik ezt, mert „tehetetlennek” érzik magukat. „Ők azok, akik úgy érzik, hogy nincs befolyásuk arra, hogy mi történik a világban” – mondta. Egyesek úgy érzik, hogy egyre inkább leterheli és összezavarja az őket elárasztó hírmennyiség – a jelentés szerint főleg a nőket és a fiatalokat –, míg mások belefáradtak a politikába – tette hozzá.

Eközben az, hogy mennyire hisznek a híreknek továbbra is 40%-os, de még mindig 4%-kal alacsonyabb, mint a koronavírus-járvány csúcspontján – derül ki a felmérésből. Az Egyesült Királyságban idén némileg emelkedett, 36%-ra, de továbbra is mintegy 15 százalékponttal alacsonyabb, mint a 2016-os Brexit-népszavazás előtt.

A jelentés azt is megállapította, hogy a hagyományos hírforrások, például a televízió és a nyomtatott sajtó közönsége az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent, és a fiatalok inkább az interneten vagy a közösségi médián keresztül tájékozódnak.

Az Egyesült Királyságban az emberek majdnem háromnegyede (73%) mondta, hogy online tájékozódik a hírekről, míg a televízióból 50%, a nyomtatott sajtóból pedig mindössze 14%. A legfontosabb közösségi médiaplatform a hírek tekintetében még mindig a Facebook, bár hosszú távon csökkenő tendenciát mutat. A YouTube és a WhatsApp sokak számára továbbra is fontos hírforrás marad, míg a TikTok egyre növekszik, és most először előzte meg az X-et.

Az emberek 13 százaléka használja a videómegosztó alkalmazást, hogy a hírekről tájékozódjon, szemben az X-et használó 10 százalékkal. A TikTok-ról informálódók aránya a 18-24 évesek körében világszerte még magasabb, 23%. E változásokhoz kapcsolódva a videó egyre fontosabb online hírforrássá válik, különösen a fiatalabb csoportok számára. A jelentés szerint a rövid hírvideók a legvonzóbbak. „A fogyasztók azért fogadják el a videót, mert az könnyen használható, ugyanakkor releváns és vonzó tartalmak széles skáláját kínálja” – mondta Newman. „Sok hagyományos szerkesztőség azonban még mindig a szövegalapú kultúrában gyökerezik, és nehezen tudnak alkalmazkodni a történetmeséléshez” – mondta.

A jelentés szerint a kiadók számára a hírpodcastok jelentik a kiutat. Ez azonban inkább melléktevékenység, amely elsősorban a jól képzett közönséget vonzza. Mindeközben a jelentés szerint a közvélemény nagy része gyanakvó azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia (AI) hogy jut érvényre a tudósításokban, különösen az olyan kemény hírek esetében, mint a politika vagy a háború. Ezzel kapcsolatban a jelentés megállapítja, „inkább a színfalak mögötti feladatokban, például átírásban és fordításban használják a mesterséges intelligenciát, amely inkább támogatja, mint helyettesíti az újságírókat”.