Az emberekhez hasonlóan érezhetik a fájdalmat a rovarok egy friss kutatás szerint
Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a rovarok valószínűleg érzékelik a fájdalmat, egy friss kutatás pedig most arra a következtetésre jutott, hogy vélhetően hasonló módon, mint a gerincesek – írja az IFL Science alapján a 24.hu portál.
Az új tanulmány viselkedési, idegtudományi és molekuláris bizonyítékokat kombinál annak alátámasztására, hogy a rovarok a gerincesekhez hasonló módon éreznek fájdalmat. Ez érdekes következményekkel járhat a biológiai kísérletekkel kapcsolatban: a gerincesekre, sőt, most már például a polipokra is vonatkoznak szigorú etikai szabályok.
A Proceedings of the Royal Society B szaklapban megjelent tanulmány szerint a rovarok fájdalomérzetét azért nem kutatják olyan intenzíven, mert a tudósok is félnek attól, mit találnak – számos fontos kísérlet kerülhet veszélybe akkor, ha rovarokon sem etikus kísérletezni.
Az idegtudósok nyelvén a nocicepció, azaz idegi fájdalomérzékelés az idegrendszer kódolási módszere olyan káros vagy kellemetlen ingerekre, mint a szélsőséges hőmérséklet, nyomás vagy intenzív vegyi behatás. Az állatok (beleértve a rovarokat is) azért reagálnak ezekre a jelekre, hogy korlátozzák testük károsodását, ami akadályozhatja túlélésüket. Vita tárgya az, hogy a rovarok a központi idegrendszeren keresztül éreznek-e fájdalmat, mint mi, vagy a válasz lokalizált, például egy sérült végtagban jelenik csak meg.
A rovarok központi idegrendszere sokkal kevésbé kifinomult, mint az emlősöké, mivel az agysejteknek csak egy elenyésző töredéke foglalkozik az ilyen inputok feldolgozásával. Különösen hiányoznak belőlük azok az opioid receptorok, amelyek elengedhetetlenek a fájdalomcsillapításhoz – legalább is a saját agyunkban. A friss kutatás azonban azt állítja, hogy ez nem jelenti azt, hogy hiányoznak egy hasonló agyi kapacitás egyszerűbb változatai a rovarokban is.
A nocicepció szorosan összefügg a fájdalommal, de nem jelenti egészen ugyanazt. Testünk olykor a nociceptív reflexek alkalmazása nélkül is képes szabályozni a fájdalmat, különösen vészhelyzetekben, amikor a túl sok fájdalom elvonhatja a figyelmünket a szükséges tevékenységektől. A fájdalom ilyenkor később jelentkezik. Érdekes módon ennek a fordítottját is megfigyelték, amikor a nocicepció jelentkezik fokozódott a fájdalomszint nélkül. Viszont nem ismerjük, hogy a nocicepció és a fájdalom miként kapcsolódnak egymáshoz a rovarokban, ezért a szerzők a rovarok a nocicepció szabályozására való képességét vizsgálták.
CSAK SAJÁT