A szülei élet-halál közt hagyták a kórházban: a 3 hónapos kisbaba nem örökbefogadható, gondoskodó pótszülőre van szüksége
Vannak olyan helyzetek, amikor a válsághelyzetbe került szülő az egyetlen járható útnak a gyermek elhagyását látja. Ilyen esetben azonban a csecsemő sorsára hagyása – akár „biztonságos helyen”, például kórházi folyosón, mentőállomáson – veszélyeztetésnek minősül és törvénytelen. Ha a rendőrség ilyenkor a vér szerinti szülők nyomára akad, az büntetőjogi következményeket von maga után. Kolozsváron egy 3 hónapos csecsemő vár pótszüleire. Valakire, aki szülő módjára gondoskodik róla, eteti, pelenkázza és szereti, míg az életmentő szívműtétére sor kerül. Az egyelőre tisztázatlan: van-e keresztlevele, ismertek-e a szülei vagy kilétüket homály fedi. Az azonban bizonyos, hogy még nem örökbefogadható: feltétlenül fel kell kutatni a biológiai szüleit. Ha nem gondoskodnak róla, nevelőszülőkhöz kerül. Addig viszont az egészsége és az élete a kórház felelőssége – tudtuk meg Csép Éva Andrea parlamenti képviselőtől és Vass Máriától, a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetőjétől.
A jogi útvesztőket még végig kell járni, de az erdélyi magyar társadalom jól teljesített. Rengeteg hívás, felajánlás érkezett a Solidaris Egyesülethez, az körvonalazódik, hogy 4-6 jelölt, aki megfelel a feltételeknek, ott lesz a baba mellett, segíteni fog, ha szükséges, számolt be Sajó Norbert az egyesület vezetője a Kolozsvári Rádiónak. Arra törekednek, hogy a baba szempontjait tartsák mindenek felett szem előtt, ne érje egyszerre sok inger, ami a védtelen kis életet még jobban felbolygatná, legyen mellette valaki, aki gondoskodik róla, eteti, pelenkázza, szeretgeti, amíg felépül, mondta a Maszolnak Sajó Norbert.
A gyermekelhagyás okai közt lehet a szegénység, a család anyagi problémái; de az éretlen vagy egyedülálló anya, a gyermekanya is dönthet úgy kilátástalanságában, hogy lemond csecsemőjéről. Ugyanakkor a fogamzásgátlással és termékenységszabályozással kapcsolatos ismeretek hiánya vagy a megszületett gyermek fogyatékossága is kiválthatja a döntést, valamint a szülés utáni pszichés zavarok vagy az anya egyéb mentális betegsége, illetve a megfelelő családsegítő szolgáltatások, a segítségnyújtás hiánya is lehet ilyen tényező.
Romániában több tucatnyi újszülöttet hagynak évente a kórházakban, jelenleg egy három hónapos, Kolozsváron hagyott szatmári kisbaba esetétől hangos a közösségi média: a Solidaris Egyesület Facebook-bejegyzésben jelezte, hogy segítségre van szüksége, erről mi is írtunk. A segítségkérés következtében egész Erdély összefogott, hogy pótszülőt keressen a csecsemőnek, aki életmentő műtéti beavatkozás előtt áll. Sokan azonban félreértették a helyzetét: attól, hogy az egyesület a civilek összefogását kérte, a gyermek egyelőre nem örökbefogadható. Ahhoz előbb jogi lépésekre van szükség.
Csép Éva Andrea parlamenti képviselő elmondása szerint „összetett ez az ügy: jó dolog, hogy a közösség érzékenyen viszonyul a három hónapos kisbaba helyzetéhez, de nem tudjuk a háttértörténetét”. Hangsúlyozta, egy gyerek életét nem kezelhetjük könnyedén. Amíg nem tudjuk, hogy a kórházban született és ott hagyták; van-e keresztlevele, amely tartalmazza a szülei nevét, vagy csak egyszerűen letették a kórház előtt, és a szülei kilétét homály fedi, addig nem gondolkodhatunk örökbefogadáson. Sőt még csak a nevelőszülői státuszon sem, mert előbb törvényes keretek közé kell terelni az esetet.
Előfordul, hogy a keresztlevélből hiányzik a szülők neve, mert a gyermeket a születése után csak úgy letették a kórház lépcsőjére, de az is megtörténik, hogy a gyermek anyjának kiléte ismert, ő viszont lemond a szülői jogról – a törvény alapján ezt hosszas átgondolás után, majd dokumentumok aláírásával teheti meg. Hozzátette, amennyiben beteg a gyermek, és a kórházban marad, a kórház 100 százalékos felelőssége, hogy a legmegfelelőbb ellátásban részesüljön. Ez akkor is megvalósul, ha a szülők kiléte tisztázott, és akkor is, ha kilétüket homály fedi. Az orvosi ellátás az elsődleges, a hatóságok sürgősségi beavatkozással kell gondoskodjanak róla.
Ezek fényében kijelentette, „az örökbefogadás nem úgy működik, hogy kikiáltjuk, aki szeretne örökbe fogadni, jöjjön, vigyázzon a kórházban hagyott csecsemőre, cserélje a pelenkáját, gondoskodjon róla, és kis idő múlva az övé lehet. Sokkal inkább onnan kellene megközelíteni ezt a kérdést, hogy a kórháznak feladata lenne ellátni, a pelenkázást, a mosdatást meg kell oldani, nehogy már emiatt kelljen örökbe fogadni egy gyermeket vagy pótanyát keresni neki!”.
Ugyanakkor a kórháznak az is feladata, hogy jelentse a rendőrségnek és a gyermekjogvédelemnek, hogy egy olyan gyermek van náluk, akinek nem ismerik a szüleit. Ilyenkor a hatóságoknak feladatuk megkeresni a szülőket. Illetve, amennyiben a gyermek életveszélyben van, evidens, hogy a gyám beleegyezésére van szükség, hiszen 18 éves koráig a szülő vagy nevelő rendelkezhet a kiskorú fölött: ha nincs ismert szülő vagy gyám, a megyében működő gyerekjogvédelmi igazgatóság vagy a megyei tanács elnökének beleegyezésére van szükség. De ilyenkor is igyekeznek harmadfokú rokonokig felkutatni a családot.
„A hatóságoknak el kell végezniük a munkájukat, és ezt biztos megteszik: ezért vannak szociális munkások, ezért vannak jogászok, tudják, hogy mit kell tenniük”. A gyermekjogvédelmi hatóság bizonyára a nyilvántartásába vette a pici babát, hiszen ez a dolga. Vélhetően el is indította a procedúrát a szülői jogok tisztázására – osztotta meg velünk Csép Éva Andrea
Mint mondta, a gyerek érdeke az elsődleges szempont. „A gyerek nem egy ruhadarab, egy divatcikk, hogy ha tetszik, felvesszük, ha pedig már nem, akkor kidobjuk, lecseréljük, felakasztjuk a fogasra”. Ha nevelőszülőhöz kerül, amint örökbefogadhatónak nyilvánítják, a nevelőszülő fog elsődlegességet élvezni az örökbefogadásnál. Ugyanakkor megnyugtató, hogy épp az általa kezdeményezett törvénymódosításnak köszönhetően Romániában már nem kerülnek gyermekotthonokba a 7 évesnél fiatalabb gyerekek – amennyiben lemondanak róluk a szüleik, kötelezően nevelőszülőkhöz helyezik őket.
Feltétlenül fel kell kutatni a kisbaba édesanyját
Vass Mária, a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vezetője elmondta, ez egy rendkívül bonyolult, összetett ügy, amiben hatalmas szerepe van a kórház szociális munkásának, és a helyi, ezúttal a Szatmár megyei gyermekvédelmi igazgatóságnak. A szülő felkutatása azért is létfontosságú, mert minden orvosi beavatkozáshoz, még egy altatáshoz is, beleegyezését kell adja a gyerek jogi képviselője.
Sürgősen ki kell deríteni tehát, hogy a babát elhagyták, vagy csak ideiglenesen otthagyták a kórházban. Megtörténhet, hogy az édesanya nem tud mellette lenni, mert nincs rá lehetősége, például otthon még több gyereket kell ellátnia. Ez esetben egy más családtag – nagynéni, nagybácsi, unokatestvér – maradhat a csecsemő mellett, ezt a család dönti el.
Ha a gyereket elhagyták, vagyis bevitték a kórházba, és nem érdekli a családot a további sorsa, akkor a megyei gyermekvédelmi igazgatóság lép, kezdeményezi a baba sürgősségi elhelyezését egy nevelőszülőnél. Ilyen esetben sürgősséggel kérnek egy elnöki rendeletet, amit általában 3-5 nap alatt állítanak ki, utána igazgatói rendelkezéssel elhelyezik a babát a nevelőszülőnél. Attól a perctől a nevelőszülő van mellette, és ő jár el hivatalos ügyekben, például beleegyezést ad a műtétre, ha ezt korábban nem tették meg a biológiai szülők.
Az állami hatóságok együttműködésére van szükség, önkéntes gondozhatja ugyan a babát, de feltétlenül kell lennie hivatalos jogi képviselőnek – a család vagy a nevelőszülő –, aki képviseli, szögezte le Vass Mária.
CSAK SAJÁT