Hiába szerepelnek a sofőriskolák tananyagában a biztonságos közlekedés alapelvei, ha azok elsajátítására nincs elegendő idő. Ezen kívül az is gondot okoz, hogy a legtöbben csak a jogosítvány megszerzése után találkoznak speciális közlekedési helyzetekkel, például zsúfolt városi forgalommal vagy autópályával. Azon is sok múlik, hogy milyen autó volánjánál szerez tapasztalatot egy kezdő sofőr. Közlekedésbiztonsági sorozatunk soron következő részében Dósa Csaba Leventével, az egyik csíkszeredai autósiskola oktatójával beszélgettünk.

Sorozatunk korábbi részeiben több alkalommal felvetődtek a hazai sofőrképzés hiányosságai és az autósiskolák felelőssége a közúti balesetek nagy számát illetően. Éppen ezért kerestük fel a csíkszeredai Stopauto-Orion Autósiskola oktatóját, Dósa Csaba Leventét. A csíkszeredai iskolában az oktatás első négy hetében összesen 24 órás elméleti oktatáson vesznek részt a tanulók. Az oktatók által leadott tananyag több részre van felosztva: a KRESZ-t és közlekedési szabályokat, az elővigyázatos (preventív) vezetés alapelveit tartalmazza, ezen kívül külön tárgyalják a műszaki ismereteket, a különböző bűncselekmények, kihágások következményeit és az elsősegélynyújtás alapjait is – sorolta érdeklődésünkre a szakember.

Kérdésünkre, hogy mit is jelent a preventív vezetés fogalma, Dósa Csaba Levente úgy válaszol: ez a rész „kéz a kézben” megy a törvényekkel, szabályokkal, az órákon elmondják tehát, hogy mit és hogyan köteles betartani a közlekedésben a sofőr.

„A preventív vezetési stílus olyan vezetés, amely során törekszünk úgy közlekedni, hogy ne történjen baleset. Ha pedig más járművezető téved, próbáljunk meg minden tőlünk telhetőt megtenni a baleset elkerülése érdekében. Persze, az elővigyázatos vezetési stílus attól is függ, hogy milyenek a körülmények az úton, esik-e az eső, van-e köd, zsúfolt-e a forgalom” – részletezte az oktató. A gyakorlat is igyekszik ehhez alkalmazkodni, azaz minden napszakban próbálnak az oktatók vezetni a tanulókkal és alkalmazni az elméleti órákon elsajátítottakat.

Nem elég az idő

Dósa Csaba Levente kifejtette, hogy véleménye szerint a sofőriskolákban eltöltött időmennyiség, a 24 óra elmélet és a 30 óra vezetés csupán az alapok megtanítására elegendő, nem tudnak kitérni minden részletre és minden időszak kihívásaira. „A városi vezetés zsúfolt forgalomban az adott nálunk, Csíkszeredában is, a többi azon múlik, ki milyen körülményekkel találkozik az utakon, hogy milyen évszakban tanul vezetni” – fogalmazott.

A balesetek elkerülésének alapjait természetesen igyekeznek átadni a gyakorlati oktatók, ilyen a hirtelen felbukkanó gyalogos kikerülése, vagy éppen az elsőbbséget nem adó másik jármű esetén való reakció, amelyekre mindenképpen kitérnek. „Ezeket lehet gyakorolni valamilyen szinten, de valódi tapasztalatra csak a jogosítvány megszerzése után lehet szert tenni.

„A lényeg, amit mindig tanácsolok, hogy minden időszakban gyakorolják a vezetést, ne csak nyáron, hanem éjjel-nappal, más-más körülmények között is szerezzenek rutint” – emelte ki Dósa Csaba Levente.

A leggyakoribb baleseti okok között a szakember megemlítette az elsőbbségadás elmulasztását akár gyalogosokkal, akár más járművekkel szemben. A vasúti átjárókon is gyakran történnek balesetek a forgalmi rend be nem tartása miatt. „Mindig jelen van a sietés, a szaladás, a figyelmetlenség, a fáradtság. Nagyon fontos szempont, hogy a sofőrnek felkészültnek, valamint pihentnek kell lennie fizikailag és pszichésen is” – emelte ki. Hozzátette: a követési távolság be nem tartása is gyakorta vezet balesetekhez, és a nem megfelelő sebességválasztás is számos kockázatot rejt magában.

„Kitérhetünk az A2-es autópályán történt nyári tömegbalesetre, amikor 55 jármű ütközött össze. A legtöbb járművezető a ködöt okolta, de nem a köd volt a hibás, hanem az autóvezetők, akik nem tartották be az elővigyázatos vezetésre előírt szabályokat: sebességcsökkentés, megfelelő követési távolság” – elevenítette fel a júliusi esetet az oktató.

Kevesebb a követelmény

Szóba került az úgynevezett poligon, vagy magyarországi szóhasználattal: rutinpálya, ami egy forgalomtól elzárt, különböző közlekedési helyzetek modellezésére (parkolások, fordulások, lejtőn való elindulás stb.) alkalmas gyakorlóhely. Az ezen a pályán való oktatás és vizsga a romániai jogszabályok értelmében nem kötelező egy ideje. „Fontos szerepe volt: többet tudott a diák gyakorolni, jobban el tudta sajátítani a jármű kezelését. Ez már nincs, a vizsga csak két részből áll az elméletiből és a forgalomban való vezetésből” – mondta el Dósa Csaba Levente.

Kapcsolódó

A sofőroktatás hiányosságai is felelősek a rengeteg közúti baleset miatt – így tekint a ralibajnok a száguldozó sofőrökre

Sofőrtársainak azt üzeni, ne bízzanak a szerencséjükben, és ne akarjanak különféle mutatványokat végrehajtani a forgalomban, mert meg kell érteniük, nem csupán saját testi épségükkel játszadoznak, hanem a körülöttük lévők életével is.

autóbaleset rali Borbély Károly

A szakember kiemelte, hogy véleménye szerint az is hátrányos dolog, hogy a romániai szabályozás értelmében az autópályákon nem történhet oktatás. Így a sofőrök csupán a jogosítvány megszerzése után találkoznak az autópályán való közlekedéssel. Az oktató azt javasolja: az első néhány alkalommal mindenképpen olyan személy társaságában induljanak neki az autópályának, akinek van abban megfelelő tapasztalata. „Nagy a sebesség az autópályákon, másképp kell közlekedni, mint egyéb utakon, gyakran zsúfolt is lehet. Különösebb módon szükség van a figyelem összpontosítására” – hangsúlyozta az oktató.

A témában született korábbi írásainkban több alkalommal felvetődött az autósiskolák felelőssége a sofőrök nem megfelelő felkészültségében és a gyakori balesetek előfordulásában. „Lassan bárhol lehetővé teszik a sofőriskola elvégzését, és a lehető leggyorsabb, legegyszerűbb oktatásban részesítik a vezetni vágyókat, akiktől, miután megszerzik a jogosítványukat, senki meg sem kérdezi, hogy sikerül-e boldogulniuk az utakon”- fogalmazott a Maszolnak korábban Borbély Károly raliversenyző.

Szükségesek lehetnek a plusz órák

„Az elméleti órákon csoportosan vesznek részt a diákok, a gyakorlatikon viszont egyénileg kapnak képzést. A 30 levezetett óra után az oktatók javasolhatják további órák vételét. Akinek pedig nem sikerül a vezetés-vizsgája, kötelező plusz hat órát levezetnie mindenképp. Az elméleti vizsga sikertelensége esetén 14 nap után újra lehet próbálkozni” – emelte ki Dósa Csaba Levente.

Az, hogy valaki mennyire felkészülten megy ki a forgalomba a jogosítvány megszerzését követően, egyéntől is függ – szögezte le Dósa Csaba Levente. Van, aki többet dolgozik, jobban odateszi magát és van, aki nehezebben teljesít – tette hozzá.

A kezdő sofőröknek a jogosítvány megszerzése után sokat tud segíteni a  környezete, családja is a megfelelő, biztonságos vezetési stílus kialakításában – emelte ki az oktató, aki szerint érdemes olyan személyt keresni, akinek van tapasztalata és nem mellékes az sem, hogy megfelelő bizalmi kapcsolat álljon fenn köztük. „Jókedvvel, segítő szándékkal üljünk a kezdő sofőrök mellé. Ha téved is a másik, igyekezzünk szépen elmagyarázni, miben hibázott és elmondani, hogyan lehet másképp csinálni. Szép szóval, csendesen, nyugodtan kell kommunikálnunk és nem hangosan kritizálni, vagy szemrehányást tenni” – mondta el a szakember.

Kitértünk beszélgetésünkben az oktatás nyelvének kiválasztására is. Ugyan van lehetőség magyarul elsajátítani az elméleti tananyagot, ám a szakkifejezések fordításai nem minden esetben megfelelőek, tudtuk meg. A diákok Csíkszeredában inkább a magyar nyelvű tanulás mellett teszik le a voksukat, ám éppen a fordítási elégtelenségek miatt nehezebb dolguk van például a technikai szakkifejezésekkel – fűzte hozzá a szakember. „A tananyag és a törvény ugyanaz románul is és magyarul is. Aki bizonyos szinten tud románul, véleményem szerint jobban jár, ha úgy tanul. De eldönthetik nálunk a diákok, akár még a tanfolyam elkezdése után is, hogy melyik nyelvet választják” – fogalmazott.

Ne kezdjenek erős járművel

Mindezeken túl az sem mindegy, milyen járműbe ül bele a frissen szerzett jogosítvánnyal a sofőr. Lényeges az autó megfelelő műszaki állapota, ne barkácsoljunk otthon, lehetőleg szervizeltessük rendszeresen, javasolta a szakember.

„A kezdő sofőröknek egy kisebb teljesítményű jármű felel meg leginkább addig, ameddig tapasztalatot szereznek. Egy nagy teljesítményű, gyors gépet nehezebben tud kezelni egy rutintalan sofőr. Ahogy nő a tapasztalat, az autót is lehet erősebbre cserélni” – emelte ki Dósa Csaba Levente. Hozzátette: ilyen szempontból megfelelőbb a motorkerékpáros oktatás rendszere, ahol több kategóriájú járműre lehet vizsgázni, fel van osztva a tanítás a járművek nagysága, teljesítménye szerint és a C, D kategóriák is fel vannak osztva aszerint, hogy melyikre milyen kortól lehet jogosítványt szerezni, személyautók esetében pedig hiányzik ez a fajta korlátozás és 18 éves kor után bárki megteheti ezt.

(Borítókép: illusztráció | ISU Harghita)