Csak a múlt hétvégén 24 személy vesztette életét közúti balesetben Romániában, szinte naponta lehet olvasni halálos kimenetelű ütközésekről. Katona Lóránt székelyudvarhelyi közlekedésbiztonsági szakértőt az egyre gyakoribb balesetek lehetséges okairól kérdeztük.

Rossz időbeosztás, sietség, telefonálás, rendőri ellenőrzés figyelése, szabálytalan előzés kanyar előtt, esőben, útjavítások során, olykor alkohol hatása alatt, biztonsági öv nélkül a szerencsére hagyatkozva – sokaknak ismerős lehet a kép, hiszen a romániai sofőrök szinte mindegyike magáénak tudhatja legalább egyik kihágást. A felelőtlen közlekedés azonban emberéleteket követel: ennek kapcsán minisorozatot indítunk, amelyben közlekedésbiztonsági szakértőkkel, ralibajnokkal és különféle sofőrökkel járjuk körül a száguldozás veszélyeit és a vakmerőség következményeit.

Az utóbbi időben valóban megnövekedett a balesetek száma, amely sajnos egyre több halálos áldozattal jár – emelte ki a Maszol érdeklődésére Katona Lóránt, a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség közlekedési és közrendészeti osztályvezetője. A szakember szerint ennek számos oka lehet, azonban az egyik legfőbb ok, hogy az autóvezetők nagy része sosem koncentrál kizárólagosan a vezetésre. Számos fiatal és középkorú sofőr például vezetés közben is kezében fogja a telefont vagy táblagépet, sokan telefonálnak, ügyeiket intézik – sorolta az osztályvezető.

Emellett az emberek gyakran sietnek valahova és kockázatos manővereket vállalnak a forgalomban: veszélyes előzések, túlzott előzések folytonos vonalon, hirtelen manőverek, kanyar előtt hosszú sor előzése, gyorshajtás stb., sorolta Katona. „Ha a sietséget nézzük, akkor a rossz időbeosztás szintén olyan tényező, amely növeli a balesetek kialakulásának kockázatát, ugyanis az ebből adódó késést gyakran a vezetéssel próbálják az emberek behozni. Mivel elérkezett a szabadságolások ideje is, így ezek a tényezők, ha társulnak a hosszú út fáradtságaival, a balesetek kialakulásának esélyét tovább növelik” – fogalmazott.

Katona Lóránt szerint a halálos áldozatok magas számának legfőbb oka az emberi mulasztás, ugyanis sokan nem használják a biztonsági övet, amely az esetek nagy részében akár életet is menthet. Ez főként a hátsó ülésen utazókra igaz, akik ütközés során védtelenné válnak, hiszen annyira gyorsan történik minden, hogy nincs idejük reagálni, esetleg levédeni az ütést, így mindennek nekiütköznek, ami körülöttük található, ezáltal akár halálos sérüléseket is elszenvedve – mutatott rá a szakember.

„Számos sofőr vezetés közben azon fáradozik, hogy a közösségi oldalakról megtudja vagy megossza másokkal, hogy hol történik rendőri ellenőrzés, miközben az útra kellene összpontosítania, és nem arra, hogyan tudjon túljárni a rendőr eszén. Fontosabb kellene legyen az, hogy az autóban utazó személyek biztonságosan elérjenek egyik helyről a másikra, megőrizve mindenki testi épségét” – hangsúlyozta az osztályvezető.

Arra a felvetésre, hogy az életkor befolyásolja-e a balesetek előfordulását, Katona Lóránt úgy fogalmazott: az idős sofőrökre nem kifejezetten jellemző a balesetek okozása, bár akad köztük is néhány figyelmetlen, mivel az idő elteltével csökken a reakcióidejük, gyengülnek reflexeik, mozgáskoordinációjuk. Azonban az esetek nagy részében inkább szenvedő alanyai más figyelmetlenségének – emelte ki.

Sok minden múlik az oktatáson

„Személyes véleményem szerint a balesetek számának visszaszorításához szükség van a szülők odafigyelésére és tanítására, az iskolai oktatásra, a balesetek okainak és a közlekedési szabályok ismertetésére a diákok körében, civil rendőrök és rendőrautók alkalmazására, de legfőképp a mentalitás változtatására” – jegyezte meg a szakember.

A balesetmentes közlekedés alapvető szabályait kisgyermekkortól kezdődően kellene elsajátítani, és ebben nagy szerepe van a család mellett az oktatási intézményeknek is – emelte ki Katona Lóránt. A szakember szerint a gyerekek közlekedési oktatása már az óvodákban, napközi otthonokban elkezdődik a szülői nevelés mellett, azonban jellemzően nem térnek ki azokra a közlekedési és más szabályokra, amelyek a balesetek valódi okát képezik.

„Mivel ezek gyakorlatba ültetése a mindennapok részét kellene képezze, így elengedhetetlen, hogy mihamarabb elkezdjük az alapvető közlekedési szabályok ismertetését a gyerekekkel” – emelte ki Katona. A székelyudvarhelyi helyi rendőrség munkatársai időről-időre tartanak előadásokat óvodákban, napközi otthonokban és iskolákban, amelyek célja, hogy a gyerekek biztonságosan, körültekintően, a közlekedési szabályok és táblák ismeretében közlekedjenek.

„Mivel a gyerekek az iskolás éveik kezdetén egyre önállóbbá válnak a közlekedésben, fontos, hogy már ilyen fiatal korban kialakítsuk bennük azokat a szokásokat, amelyek segítenek nekik abban, hogy megoldják a különböző közlekedési helyzeteket és elkerüljék a veszélyeket rejtő szituációkat. A közúti közlekedés legvédtelenebb résztvevői a gyerekek, és bár a közlekedési táblák és a szabályok ismertetése, megtanítása nagyon fontos, sajnos nem elegendő biztonságos közlekedésükhöz. Szükség van a szülők és a pedagógusok segítségére, példamutatására” – fogalmazott Katona Lóránt.

Az oktatásra is kitért a szakember. Véleménye szerint a sofőriskolák főleg arra helyezik a hangsúlyt, hogy minél több tanulónak sikerüljön a vizsgája, de nem fordítanak figyelmet olyan részletekre, amik a balesetekhez köthetőek. „Nem dolgoznak föl baleseteket, hogy felhívják a figyelmet arra, mire figyeljenek. Ezeknek az ismereteknek a mellőzése olyan probléma, amik visszaütköznek már az első pár önálló kilométer megtétele során” – emelte ki. Ezen kívül nem sajátítanak el a tanulók közlekedési morált, kultúrát. „Azokban, akik most szereznek jogosítványt nincs jóindulat, odafigyelés, nem értik, miért nem lehet ráállni egy átjáróra például. Ezeket a dolgokat nem dolgozzák fel, csak a puszta szabályokat mondják el” – tette hozzá.

A fiatal sofőrök „bizonyítani” akarnak

Katona Lóránt szerint az is gondot okoz, hogy a fiatalok nagy része túlzott bizonyítási vágyat érez barátai és a külvilág felé, így a jogosítvány megszerzése után minél erősebb autót vásárolnak, vásároltatnak szüleikkel, próbálják lenyűgözni, felülmúlni egymást. „Ebből adódóan gyakoriak a gyorshajtások, veszélyes előzések, versenyzések, merész vállalkozások, amelyek mindennapossá válnak és idővel beépülnek közlekedési rutinjukba. Sokan közülük bátran ülnek ittasan a volán mögé egy-egy buli, összejövetel után, amelyet sokszor a közösségi oldalakon élőben közvetítenek” – sorolta a problémákat Katona.

Hozzátette: gyakran amellett, hogy ittasak, amely már önmagában a reflexeik gyengülésével és a reakcióidejük növekedésével jár, a maradék figyelmüket leköti a telefon és az, hogy a videóra koncentrálnak, így nem tudnak a vezetésre összpontosítani, nemhogy a környezetükre, a többi autósra és gyalogosra. Nem beszélve arról, hogy az autó, amelyet vezetnek, nem mindig felel meg a közúton való közlekedéshez. A felsorolt tényezőket összevetve elég mindössze a másodperc egy töredéke ahhoz, hogy tragédia történjen – emelte ki.