Európa-szerte drámai méreteket ölt az aszály ezen a nyáron. A rendkívüli hőség rohamosan meríti ki a meglévő víztartalékokat — derül ki a szakértők csütörtökön közzétett elemzéséből, amelyet az AFP hírügynökség alapján a News.ro ismertetett.

A szárazság következményeit a kontinens szinte minden szegletében megérzik.Franciaországban attól tartanak, hogy az elmúlt fél évszázad leggyengébb kukoricatermését takarítják majd be.
Romániában korlátozták a gazdák hozzáférését az öntözővízhez. Hollandia a múlt héten hivatalosan is vízhiányt hirdetett. Görögországban pedig hét szigeten kellett rendkívüli állapotot elrendelni a vízkészletek megőrzése érdekében.

A World Weather Attribution (WWA) nemzetközi kutatóhálózat elemzése rámutat: bár az idei április és június közötti esőzés elmaradását közvetlenül nem a klímaváltozás okozta, az extrém hőség kialakulásához határozottan hozzájárult. Ez a hőség pedig drasztikusan felgyorsítja a talaj nedvességtartalmának elpárolgását.

A január és június közötti időszakban a víz elpárolgásának kedvező feltételek Nyugat-Európában 80-szor, Kelet-Európában pedig 40-szer gyakrabban fordultak elő, mint az iparosodás előtti korszakban.

Kiszáradó folyók és kiszipolyozott talaj

„A rendkívüli hőség vált az aszályok legfőbb mozgatórugójává a kontinensünkön” – nyilatkozta Sarah Kew, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet klímakutatója.

„Azt látjuk, hogy a víztartalékok sokkal gyorsabban párolognak el a talajból és a folyóinkból, mint ahogyan az egy klímaváltozás nélküli világban történne. Ez a folyamat a korábban még kezelhető szárazságokat súlyos, pusztító aszályokká formálja” – tette hozzá a szakértő.

A tudósok hangsúlyozzák: az eredmények azt mutatják, hogy a globális felmelegedés alapjaiban változtatja meg az európai aszályok kialakulásának mechanizmusát. A csapadék hiánya ma már kisebb szerepet játszik, mint korábban; a forróbb levegő sokkal ártalmasabb, hiszen egyszerűen megakadályozza, hogy az esővíz a talajban maradjon.
A WWA elemzése szerint a klímaváltozás miatt a mezőgazdasági talajaszályok Nyugat-Európában ötször, Kelet-Európában pedig tizenegyszer gyakrabban fordulnak elő, mint korábban.