Vegetációtüzek és viharok. Rekordalacsony vízállású folyók. A szántóföldeken elszáradó mezőgazdasági termények. Az idei forró nyár sok európait rádöbbentett arra, hogy az éghajlatváltozásról egyre nehezebb nem tudomást venni – kezdi összefoglalóját az Agerpres hírügynökség a külföldi sajtót idézve.

A több hónapig tartó felhőtlen napok és a szárazság után az időjárás kiemelt témává vált a médiában és a családi összejöveteleken az éves augusztusi nyaralási szezonról folytatott beszélgetésekben.

„Ezen a nyáron számos szélsőséges időjárási jelenséget tapasztaltunk” – mondta a francia kormány szóvivője a múlt heti sajtótájékoztatóján. „Ennek még a legszkeptikusabbak számára is kijózanítónak kellene lennie” – idézte Olivier Verant az AFP. A szóvivő szerint idén Franciaország történelmének a második legszárazabb nyarát vészelte át, 1976 óta a legaszályosabbat, az erdőtüzek okozta károk tekintetében pedig 2003 óta a legsúlyosabbat.

Kapcsolódó

Európai paradoxon: a klímavédelem a legforróbb régiókban a legkevésbé népszerű

Miközben hőhullámok, aszály és erdőtüzek pusztítanak Európa-szerte, egy nemrégiben készült tanulmány szerint a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmakat és az ebből adódó politikai cselekvést éppen a hűvösebb – és nem utolsó sorban gazdagabb – északi és nyugat-európai régiókban befolyásolják jelentősebb mértékben a szélsőséges természeti jelenségek.  

klímaváltozás hőség szárazság aszály felhőszakadás áradások tűzesetek

Az elmúlt hónapokban néhány franciaországi falut tartálykocsikból kellett ellátni vízzel, mert a vízszolgáltatás leállt. A tüzek többször pusztítottak a Bordeaux környéki fenyőerdőkben. Még az általában zöldellő Alpokban is arra panaszkodtak a sajtkészítők, hogy teheneik a szokásosnál kevesebb tejet adnak, mert a rétek kiszáradtak.

Európa-szerte hasonló volt a helyzet

Olaszországban júliusban az ország legnagyobb alpesi gleccserének összeomlása lavinát indított el, amely 11 ember halálát okozta. „A szélsőséges időjárási események tekintetében 2022 a vörös jelzésű riasztás” – mondta Stefano Ciafani, a Legambiente környezetvédelmi civil szervezet elnöke egy augusztusban közzétett jelentésében.

A Maszol interjút készített Bartók Blankával, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem éghajlatkutatójával a szárazságról, a klímaváltozásról és arról, hogyan érinti ez Romániát. Cikkünk ide kattintva érhető el.

A pusztító szárazság után mintegy 400 vegetációtűz 290 000 hektár erdőt semmisített meg Spanyolországban, ami jóval meghaladja az elmúlt esztendők 67 000 hektáros éves átlagát. Miután egy gyűjtőtó vízszintje nagyot csökkent, egy évszázados templom maradványai kerültek napvilágra, valamint egy megalitikus komplexum, amelyet korábban elárasztott a víz.

Egy olyan év után, amelyben súlyos árvízek több mint 180 ember halálát okozták Németországban, idén a folyami hajózás egyik legfontosabb ütőere, a Rajna vízszintje olyan alacsonyra csökkent, hogy a hajózás szinte lehetetlenné vált.

A repülők és a sültek

A szakértők és a környezetvédők számára az a kérdés, hogy a 2022-es forró nyár milyen mértékű politikai változást és fogyasztói életmódváltást fog eredményezni. A nyár végén a francia zöld párt, az EELV nagy port kavart a médiában a magánrepülők és a magán úszómedencék elleni küzdelemre irányuló, figyelemfelkeltő javaslatával.

„Éppen egy olyan nyáron vagyunk túl, amikor először tapasztalhattuk az éghajlatváltozás valódi hatását, és mi mit lépünk? Milyen lépésekkel készülünk?” – tette fel a kérdést Sandrine Rousseau európai parlamenti képviselő. A politikusra kritikák össztüze zúdult, miután azt javasolta, hogy a férfiaknak fel kellene hagyniuk a grillezéssel, amelyet „szexistának” tart.

„Világossá vált, hogy az éghajlatváltozás hatása Európa-szerte különböző mértékben érezhető” – mondta Carolina Cecilio, az E3G agytröszt munkatársa az AFP-nek. „És ez nem csak Dél-Európára korlátozódik, ahol megszokottabbak az aszályos időszakok és az erdőtüzek” – tette hozzá. Cecilio szerint a nagyobb uniós országokban, például Franciaországban, Németországban és Olaszországban a nagyobb tudatosság segíthet „a politikai napirend alakításában”.

Az energiaválság

Egyes környezetvédelmi aktivisták úgy vélik, hogy az európai energiaválsággal összefüggésben van esély a valódi változásra, miután Oroszország az ukrajnai inváziót követően elkezdte csökkenteni a gázszállításokat. „Úgy gondolom, hogy a válság nagyságrendje és az egymást átfedő válságok miatt meg kell kérdőjeleznünk, hogyan használjuk az energiát” – mondta Lola Vallejo, az IDDRI agytröszt munkatársa az AFP-nek. „Csak remélni tudjuk, hogy a most átélt nyár szerepet fog játszani a közös lépések felgyorsításában” – tette hozzá.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet júniusban közzétett munkadokumentuma rávilágított a kihívás méretére. Az OECD szakértői 20 gazdag országban végzett felmérés eredményeinek elemzése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosság magas, a válaszadók 60-90 százaléka érti, hogy az emberi tevékenység okozza.

A probléma a változásra való hajlandóságukban rejlik

„A válaszadók általában nem hajlandók jelentősen korlátozni marhahús-fogyasztásukat. Kevesen hajlandóak jelentősen korlátozni az autóvezetést vagy az otthonuk fűtését/hűtését” – írják a tanulmány szerzői.

A szeptember 25-i olaszországi parlamenti választásokon kiderül, hogy az éghajlatváltozás mennyire érinti a háztartásokat, mivel a választási kampányt eddig a megélhetési költségek miatti aggodalmak uralták. A közvélemény-kutatások szerint a következő kormányt a szélsőjobb- és jobbközép pártok koalíciója alakíthatja, mert ezeknek sikerült tematizálniuk a kampányban a saját programjukat. 

Nyitókép forrása: AdobeStock