Nagyon alacsony vízszint esetén nem tud teljes kapcitással termelni a cernavodai erőmű, amit méregdrága importtal kellene pótolni. 

Az aszály leginkább a mezőgzdaságot sújtj, azonban az energetikát is negatívan érinti, amit, lehete, hogy a zsebünk is bánni fog, írja az economedia.ro.

A hazai energetikai rendszer stabilitását három forrás biztosítja: a vízerőművek, a cernavodai atomerőmű és a földgázzal vagy szénnel működő hőerőművek. Jelentős, összesen közel 6500 MW beépített termelési kapacitással rendelkeznek a naplemparkok és a szélturbinák is, azonban ezeknek a működése nem folyamatos, utóbbiaké teljes mértékben kiszámíthatatlan.

A szárazság miatt a Duna és a belföldi folyók hozama is elmarad a sokéves átlagtól, ami két szempontból is veszélyforrást jelent. A víztározók csökkenő telítettsége miatt a vízerőművek a szükségesnél kisebb kpcitással tudnak csak termelni, márpedig a vízenergia a legfontosabb hazai energiaforrás.

A másik problémát a cernavodai erőmű jelenti, amelynek a hűtését a Duna vizével biztosítják. Ha a vízszint egy bizonyos érték alá csökken, le kell állítani az erőmű 1-es blokkját, amire 2003-ban már volt precedens. Ha az aszály még legalább egy hónapon át folytatódik, könnyen megtörténhet, hogy ismét sor kerül rá, ami automatikusan az országos termelés 12 százalékos csökkenésével járna.

„A nagy szárazság, amihez az atomerőmű esetleges leállása társulna, nagyon sebezhetővé tenne bennünket, arra kényszerítene, hogy importáramot vásároljunk krízisáron. Itt jön képbe a döntéshozók felelőssége: tartalékkapcitásra van szükségünk, nem csak zöld álmokra” – idézi a gazdasági hírportál az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elemzését.

A szakmai civil szervezet becslései szerint, ha a szárazság még minimum 30 naponát tart, akkor a vízerőművek termelése a legjobb esetben is 10 százalékkal csökken, amit az export csökkentésével kell ellensúlyoznunk. Ez a nagybani piaci árak 5-12 százalékos emelkedésével járna. Ha súlyosbodik a helyzet, akkor 20 százalékkal csökkenhet a vízerőművek termelése, s növelnünk kellene az importot, ami 15-30 százalékkal srófolná fölfelé a nagybani árakat.

A legrosszabb forgatókönyv esetén le kellene állítani a cernavodai 1-es blokkot, ami egyet jelente az import csúcsra járatásával, s a nagybani árak 50-110 százalékos emelkedésével. Ez nem jelenne meg automatikusan a villanyszámlában, de nagy nyomást helyezne az egész rendszerre.

Olyan áramtermelési struktúrára van szükségünk, amely nem robban le, ha csökken a Duna víszintje vagy lemegy a nap, hangsúlyozza az Intelligens Energia.