Az általuk generált pluszköltség 1 MWh elektromos energia esetén akár 371 lej is lehet.

Az érvényes szabályozás értelmében azok a termelő-fogyasztók, akinek a beépített kapacitása nem haladja meg a 400 kW-ot, nem kell fizetniük a hálózati egyensúlyzavarokért. Ezeket a költségeket a szolgáltatók a fogyasztókra terhelik rá.

„Ha a szolgáltatók pluszköltségeit a proszumerek által a hálózatba táplált energia mennyiségéhez arányítjuk, akkor 200-371 lej/MWh-t kapnánk, amit végső soron a fogyasztók állnak” – idézi a Hotnews Laurențiu Urluescut, az energiaszolgáltatók érdekvédelmi szervezetének (AFEER) az elnökét.

A szakember véleménye szerint nem korrekt, hogy a fogyasztók fizessenek a proszumereknek nyújtott kedvezményekért. „Ez egy erkölcsi probléma, mivel a proszumerek magasabb jövedelmű személyek, és nem korrekt, hogy olyan kedvezményekben legyen részük, amelyeket mások fizetnek meg” – nyilatkozta az AFEER elnöke. Hozzátette, a termelő-fogyasztók jelentős része jóval nagyobb termelési kapacitást szerel fel annál, amekkorára szüksége van, annak ellenére, hogy ezt a kedvezményt a saját áramfogyasztás fedezésének az ösztönzésére találták ki.

Hálózati egyensúlyzavar akkor lép fel, amikor a termelés lényegesen meghaladja a fogyasztást, s mivel a fölösleget exportálni sem lehet, mert nincs rá igény, egyes termelési kapacitásokat ideiglenesen le kell állítani.

Az elmúlt években idehaza robbanásszerűen megnőtt a termelő-fogyasztók száma. 2019-ben még csak 303-an voltak, az idei év elején azonban már 300 ezernél is többen. A proszumerek összesített áramtermelési kapacitása 3400 MW körül van, s tavaly mintegy 4,5 TWh elektromos energiát állítottak elő.