Erre kell készülni idén nyáron – Történelmi, szuper erejű El Niño várható
Szélsőséges időjárásra és melegrekordokra, aszályra kell készülni Európában idén az előrejelzések alapján. El Niño- és szuper El Niño-hatást emlegetnek a szakértők. Hogy mit jelentenek ezek, és milyen nyarunk lesz Romániában, Erdélyben? – Bartók Blanka éghajlatkutató, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Karának egyetemi docense magyarázta el a Maszolnak. A szakértő szerint az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján az erős, illetve rendkívül erős El Niño események idején rendszerint új globális hőmérsékleti rekordok születtek. Azt is elmondta, milyen nyarakra számíthatunk az elkövetkező években, és hogyan kellene erre felkészülni.
„A 2026-os év nyarán egy átlagosnál gyorsabban fejlődő El Niño várható, ami akár az elmúlt 150 év legintenzívebb ilyen eseményévé is fejlődhet” – vázolta a várható forgatókönyvet Bartók Blanka éghajlatkutató, kiemelve, hogy egyértelműen ezt mutatják az előrejelzések a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF), az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatala (NOAA), valamint a BOM (Ausztrália meteorológiai ügynöksége) előrejelzései egyértelműen mutatják ezt.
A BBTE docense a Maszolnak elmagyarázta, mi is az El Niño, ami bár tőlünk távol alakul ki, hatása olykor érzékelhető Európában is.
„Az El Niño, vagy pontosabban ENSO (El Niño – Déli Oszcilláció) egy időszakosan, 2-7 évente ismétlődő természeti folyamat, amely a Csendes-óceán trópusi térségében alakul ki, és hatására a felszíni tengervíz hőmérséklete a megszokottnál melegebbé válik” – vezette be. „Tulajdonképpen egy nagy léptékű óceán-légköri cirkulációs helyzetről van szó, melynek hatása a Föld távolabbi térségeiben is érzékelhetőek. Az ENSO-ciklusnak két ellentétes fázisát különbözteti meg a szakma, ezek az El Niño és a La Niña” – mondta el.
Elmagyarázta, „normál állapotban a Csendes-óceán medencéjében a passzátszelek az egyenlítő mentén nyugat irányába fújnak, és a meleg vizet Dél-Amerika partjaitól Ausztrália és Óceánia irányába sodorják. A meleg víz helyére a mélyből hideg víz áramlik fel. Az El Niño idején azonban a passzátszelek legyengülnek, vagy időnként megfordulnak, így a meleg víz visszaáramlik kelet felé, és a szokottnál melegebb felszíni hőmérsékleteket okoz”.
Maga a szó spanyolul „kisfiú”-t jelent, mivel a legerőteljesebb felmelegedés általában decemberben, karácsony környékén következik be, jegyezte meg érdekességként.
A jelenség nem új, a dél-amerikai halászok már a 17. században megfigyelték, hisz ilyenkor elmaradnak a feltörő, táplálékban gazdag hidegvízáramlatok, és így jelentősen csökken a halállomány.
Az El Niñoval ellentétes jelenség a La Niña, amikor „a passzátszelek a szokásosnál erősebben fújnak, és még több meleg vizet sodornak nyugat felé. Dél-Amerika nyugati partjai mentén emiatt fokozódik a feláramlás, így hideg, tápanyagban gazdag víz kerül a felszínre”. A La Niña spanyolul „kislány”-t jelent, de az eseményt néha anti-El Niñónak vagy egyszerűen „hideg eseménynek” is nevezik, mondta el még Bartók Blanka.
Aszály itt, pusztító árvíz ott
Az El Niño- és La Niña-időszakok általában 9-12 hónapig tartanak, és hatással vannak a térség időjárására, ugyanakkor kihathatnak távolabbi térségek légköri eseményeire is.
El Niño idején a Csendes-óceán nyugati térségének országaiban gyakran szárazabb az idő a megszokottnál. Az aszályok és az erdőtüzek itt komoly problémát jelenthetnek. A Csendes-óceán keleti oldalán, a dél-amerikai országokban ugyanakkor az átlagosnál csapadékosabb időjárás alakul ki, amely pusztító árvizekhez vezethet.
Európában is éreztetheti hatását
„Európa, mivel távol van a jelenség kialakulásától, kevésbé érintett, de vizsgálatok igazolták, hogy az El Niño részben befolyásolhatja Európa időjárását is. El Niño-évben a nyár általában Észak-Európában és Közép-Európában melegebb és szárazabb, míg Dél-Európában csapadékosabb az átlagosnál” – sorolta Bartók Blanka, mire lehet számítani.
.jpg)
Erőteljesebb hatás az őszi és téli időszakban lép fel, amikor maga a jelenség is eléri a legmelegebb fázisát, tette hozzá. „Novemberben és decemberben a kontinens nagy részén az átlagosnál több csapadék hullik, miközben melegebb idő jellemző. Skandináviában viszont az átlagosnál szárazabb idő jellemző” – jegyezte meg.
Ezt hozza a szuper El Niño
Az idei évre azonban nemcsak El Niño-t, hanem szuper El Niño-t jeleznek elő. Ez utóbbi az, „amikor a Csendes-óceán középső és keleti térségében a tengerfelszín hőmérsékleti anomáliája tartósan meghaladja a +2 °C-ot”, ami még szélsőségesebb időjárási helyzetekhez vezethet: hőmérsékleti rekordok, súlyos árvizek, erős aszályok jöhetnek.
„Legutóbb 1982–83, 1997–98 és 2015–16-ban jegyeztek ilyen eseményt. A legfrissebb ECMWF-előrejelzések az idei nyári időszakra (június-július-augusztus) is jelentős El Niño-anomáliát mutatnak a trópusi Csendes-óceán térségében” – mondta el, hozzátéve: „az értékek az ENSO teljes régiójában meghaladják a +2 °C-ot, ami egy szuper El Niño esemény erősségének felel meg”.
Melegebb és szárazabb nyárra készüljünk!
Bartók Blanka kiemelni, az észak-atlanti/európai térségben más tényezők is befolyásolják az időjárás alakulását, az ENSO-tól függetlenül. Itt a sarkvidéki régiók vagy a sztratoszféra hatásai is jelentős szerepet kapnak. Ugyanakkor a középtávú előrejelzések alapján az egész Kárpát-medencében érdemes felkészülni egy átlagosnál melegebb és szárazabb nyárra.
Gyakori helyzet, hogy a hőség és az aszály egymást felerősíti, ami különösen megterhelő lehet mind a lakosság, mind a mezőgazdaság számára.
Kérdésünkre, hogyan érdemes a kánikulákra, szárazabb nyárra készülni, elmondta, „a felkészülés talán legfontosabb eleme a magas hőmérsékletek elleni védelem és a takarékoskodás a vízzel. Mivel az elhúzódó hőhullámok az emberi szervezetnek is komoly kihívást jelenthetnek, érdemes csökkenteni a hőstresszt, amiben segíthet a lakóépületek, lakóterek árnyékolása”.
Emellett egyre fontosabbá válhat a víztartalékok növelése, hogy a száraz időszakokban zavartalan legyen a mezőgazdaságban alkalmazott öntözési berendezések használata, mondta még el.
Több hetes kánikulák a következő években
Arra a kérdésre, hogy egy várhatóan nagyon meleg idei nyárnak milyen hosszabb távú hatásai lehetnek, ha a környezetet, a klímacélokat nézzük, elmondta, „az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján az erős, illetve rendkívül erős El Niño események idején rendszerint új globális hőmérsékleti rekordok születtek. 2023–2024-ben például egy szintén erőteljes El Niño hatása mellett mérték az eddigi legmagasabb földi átlaghőmérsékletet”.
Hozzátette, „azt viszont ki kell emelnünk, hogy önmagában egy erős El Niño nem okoz melegrekordokat, de ráerősít a klímaváltozás hosszú távú melegedő tendenciáira”.
„Az elkövetkező években továbbra is lesz különbség az egyes nyarak között: melegebb és hűvösebb évek is várhatóak, hiszen ezt diktálja az éghajlati rendszer természetes belső dinamikája. Ugyanakkor egyre világosabban látszik, hogy erre az évek közötti változékonyságra egyre erőteljesebben rányomja bélyegét az éghajlatváltozás hosszú távú melegedő trendje” – vázolta, mi várható, hozzátéve, „a Kárpát-medencében az elmúlt évtizedekben megfigyelt trendekből kiindulva a jövőben várhatóan gyakoribbá válhatnak az olyan nyarak, amikor több héten át tartós hőhullámok alakulnak ki”.
Ennek következtében „a kiszáradó talaj és a növényzet fokozódó vízhiánya tovább erősítheti a hőséget. Eközben a csapadék eloszlása egyre szélsőségesebbé válik. Ez azt jelenti, hogy a hosszabb száraz időszakokat hirtelen kialakuló heves zivatarok, felhőszakadások és villámárvizek szakíthatják meg” – hívta fel a figyelmet.
Úgy véli, egy másik fontos következmény, hogy egyre több trópusi éjszakát kell átvészelni, ami megnehezíti a szervezet regenerálódását, és hosszabb távon egészségügyi problémákat is okozhat.
Emellett „növekedhet a vízhiány kockázata, a mezőgazdasági terméshozamok ingadozása is egyre jelentősebbé válhat” – sorolta a szakember.
„Sajnos az elkövetkező években és évtizedekben az élet szinte minden területén egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, ami jelentős gazdasági ráfordítást igényel majd, ugyanakkor elengedhetetlen lesz a jövőbeni károk és veszteségek mérséklése érdekében” – figyelmeztetett Bartók Blanka éghajlatkutató.
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
