A klímaváltozás hatásai egyre erőteljesebben érezhetők Háromszéken is, ezért a megelőzés és az alkalmazkodás ma már nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági és társadalmi kérdés is. Ezt a gondolatot helyezte a középpontba a Kézdi Adapt program keretében hétfő kora este Kézdivásárhelyen megtartott szakmai fórum.

Az eseményen Szilveszter Szabolcs alpolgármester mutatta be a CLIMAAX európai uniós projekt részeként elkészített mezőgazdasági aszálykockázati elemzést. A rendezvényen önkormányzati szakemberek, agrárszakértők, intézményvezetők és számos gazdálkodó vett részt, akik nemcsak meghallgatták a kutatás eredményeit, hanem saját tapasztalataikkal is hozzájárultak a szakmai párbeszédhez.

Az előadó hangsúlyozta, hogy a Kézdi Adapt célja egy olyan helyi klímaalkalmazkodási stratégia kidolgozása, amely segíthet felkészíteni Kézdivásárhelyt és térségét az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási eseményekre. A program a Horizon Europe kutatási keretprogram által finanszírozott CLIMAAX projekt része, amely tudományos módszerekkel méri fel a klímaváltozásból eredő kockázatokat, majd ezek alapján gyakorlati megoldásokat dolgoz ki a helyi közösségek számára.

Egyre nagyobb kihívás az aszály

Szilveszter Szabolcs előadásában rámutatott, hogy az aszály kialakulása három alapvető tényező együttes hatásának eredménye: a folyamatosan emelkedő léghőmérsékletnek, a csapadékmennyiség csökkenésének, valamint annak, hogy a melegebb levegő miatt a talajból és a növényekből is egyre nagyobb mennyiségű nedvesség párolog el. Ez a folyamat hosszabb távon jelentősen csökkenti a talaj víztartalékait, ami közvetlenül befolyásolja a terméshozamokat.

A bemutatott adatok szerint Európa jelenleg a világ leggyorsabban melegedő kontinense. Ennek következtében a mezőgazdasági aszály egyre nagyobb területeket érint, Románia pedig 2024-ben az Európai Unió leginkább sújtott országai közé tartozott. Az ország területének több mint 41 ezer négyzetkilométerén mutattak ki jelentős vegetációs károkat, ami meghaladta az olaszországi és spanyolországi értékeket is.

Az előadásból kiderült, hogy Kovászna megye mezőgazdasága különösen érzékeny a klímaváltozásra. A megyében közel 19 500 hektáron termesztenek búzát, mintegy 13 ezer hektáron kukoricát, 12 500 hektáron burgonyát, emellett jelentős területet foglal el a repce, az árpa, a napraforgó és a cukorrépa is. Ezeknek a kultúráknak jelentős a vízigénye, ezért a csapadékhiány közvetlenül hat a terméseredményekre.

Kozma Béla, a mezőgazdasági igazgatóség vezetője felhívta a figyelmet: érdekes módon a burgonyával bevetett földek aránya csökkent idén, több a kukorica és a napraforgó is teret hódított. Ezek a növények nem is olyan rég nem voltak jellemzőek a vidékre, mégpedig a klíma miatt. Kukoricát például csak takarmányozásra vetettek korábban, most viszont a különböző hibridek is megélnek, tehát az éghajlat jelentősen megváltozott.

A szakmai fórumon részletesen ismertették az idei szélsőséges időjárási eseményeket is. Április elején késői fagy okozott 75–80 százalékos kárt egy szilvásban, májusban jégverés pusztított Barót és Felsőrákos térségében, másutt villámárvíz rongálta meg a mezőgazdasági területeket. A legsúlyosabb károkat azonban a május végi és június eleji áradások okozták, amikor több mint 1160 hektárnyi gabona-, burgonya-, kukorica-, cukorrépa- és takarmánynövény-terület károsodott. Júliusban újabb vihar döntötte meg a búza- és repcetáblákat.

A klímaváltozás azonban nem csupán a gazdálkodókat érinti. Az előadás szerint a 2023-as tartós aszály jelentős szerepet játszott a romániai élelmiszer-infláció növekedésében is. Az agrárágazat vesztesége elérte a kétmilliárd eurót, miközben a kormány országos jelentőségű természeti katasztrófaként ismerte el a mezőgazdasági szárazságot.

Tudományos modellek és helyi megoldások

A CLIMAAX projekt egyik legfontosabb sajátossága, hogy nem általános megállapításokra épül, hanem korszerű klímamodellekre és részletes mezőgazdasági adatbázisokra. A kutatók figyelembe veszik a napi hőmérsékleti adatokat, a csapadékot, a páratartalmat, a napsugárzás intenzitását, a szélsebességet, a talaj vízkapacitását, valamint az egyes növényfajok vízigényét. Ezekből számítják ki a várható párolgást, a növények tényleges vízfogyasztását és az esetleges termésveszteségeket.

Az előrejelzések szerint már a 2026–2030-as időszakban is negatív klimatikus vízmérleg várható, vagyis a párolgás meghaladja a lehulló csapadék mennyiségét. Bár a század közepére némi csapadéknövekedés prognosztizálható, a magasabb hőmérséklet miatt a vízhiány továbbra is jelentős marad.

Külön figyelmet kapott az öntözés kérdése is. A bemutatott adatok szerint Kovászna megyében 4282 hektár alkalmas öntözésre, ugyanakkor jelenleg mindössze 2303 hektáron működik tényleges öntözőrendszer. A legnagyobb öntözött területek Szépmezőn és Maksán találhatók, de a szakemberek szerint a meglévő infrastruktúra messze nem elegendő ahhoz, hogy a jövő kihívásaira megfelelő választ adjon.

A Kézdi Adapt program ezért nemcsak a veszélyek feltárására koncentrál, hanem az alkalmazkodási lehetőségekre is. A szakértők szerint javítani kell a talaj vízmegtartó képességét, növelni kell a humusztartalmat, el kell terjeszteni a takarónövények alkalmazását, a kontúrművelést, a füves védősávokat és az agroerdészeti megoldásokat. Emellett fontos szerepet kap az esővíz helyben tartása, vízvisszatartó árkok, kisebb tavak és egyéb úgynevezett „szivacsmegoldások” kialakításával. Ezek egyszerre mérséklik az aszály és a hirtelen lezúduló csapadék okozta károkat.

A projekt következő szakaszában már a helyi gazdálkodók bevonásával dolgozzák ki az alkalmazkodási intézkedéseket. A cél egy olyan regionális stratégia létrehozása, amely hosszú távon segítheti a fenntartható vízgazdálkodást, az öntözés fejlesztését és a mezőgazdaság klímaváltozással szembeni ellenálló képességének növelését.

A hétfő esti fórum egyértelmű üzenete az volt, hogy a klímaváltozás már nem elméleti kérdés, hanem a háromszéki gazdák mindennapjainak része. A Kézdi Adapt program ezért nem csupán kutatási eredményeket ismertet, hanem olyan tudásanyagot és gyakorlati megoldásokat kíván a gazdálkodók rendelkezésére bocsátani, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a térség mezőgazdasága sikeresen alkalmazkodjon a következő évtizedek kihívásaihoz.