Hargita megyében az elmúlt ősz csapadékszegénynek bizonyult, ami aggodalmat okozott a gazdák körében. A tél sem hozott megnyugvást, hisz a januári-februári havazás csak időszakosan és részlegesen fedte be a földeket. A kedvezőtlen indulás ellenére azonban a gabonafélék, különösen az őszi búza és árpa meglepően jól átvészelték a telet, még a mínusz 15 Celsius-fokos, hótakaró nélküli időszakokat is – hangzott el a Prefektusi Kollégium e heti ülésén.

A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetőjének, Romfeld Zsoltnak a tájékoztatásából kiderült: idén tavasszal megérkezett a várt csapadék – különösen áprilisban és májusban –, ami látványos fejlődést eredményezett mind a gabonák, mind a kapásnövények esetében. Az év első öt hónapjában lehullott csapadék mennyisége több volt az átlagosnál, ami részben pótolta a korábbi vízhiányt. A talaj vízellátottsága jelenleg kielégítő, sőt bizonyos kultúrák esetén optimálisnak mondható.

A növénytermesztés szempontjából a megye mezőgazdasági szerkezete az idén több szempontból is átalakulást mutat. A térség hagyományos fő növénye, a burgonya vetésterülete ismét csökkent: a 12 évvel ezelőtti 14 500–15 000 hektárról mára mindössze 5900 hektárra zsugorodott. Ennek oka többek között a csökkenő fogyasztás, az uniós import, a magas termelési költségek és a termelők piaci nehézségei. Különösen a kisgazdaságoknál tapasztalható visszaesés, ahol már csak családi fogyasztásra termesztenek krumplit.

Hasonló a helyzet a cukorrépával is. A jelenlegi 56 hektár csupán töredéke a kilenc évvel ezelőtti 350 hektárnak – nem is beszélve a rendszerváltás előtti több mint 1000 hektáros vetésterületről. A termesztési kedvet itt is a kedvezőtlen felvásárlási árak és a magas költségek törik le.

Ugyanakkor pozitív tendencia figyelhető meg a takarmánynövények – főként a lucerna és a silókukorica – termesztésében, amelyet a növekvő számú állattartó gazdaságok ösztönöznek. A gyümölcstermesztésben is bővülési tendencia figyelhető meg, a feketeribizli-, málna- és áfonyaültetvények száma növekszik.

Megtudtuk: a tavaszi időjárás változékonysága – meleg február, hűvös május – vegyes hatással volt a növényekre. Míg a gyümölcsfák egy részét a májusi fagyok károsították, a szántóföldi kultúrák zöme nem szenvedett maradandó károsodást.

A támogatási programok terén egyelőre késlekedés tapasztalható: sem a fokhagyma-, sem a burgonyaprogram nem indult el hivatalosan, miközben a védett térben termelt zöldségek támogatása már elérhető, és eddig hét termelő élt is a lehetőséggel. A mezőgazdasági munkák jelenleg jó ütemben haladnak, a növények fejlődése általánosságban jónak mondható. A kalászosok beindultak, a cukorrépa és a kukorica tövek szépen fejlődnek, a burgonyaföldeken zajlik a gyomirtás és a növényvédelmi kezelések. A legfrissebb figyelmeztetések szerint azonban a kórokozók – például a burgonyavész és a gabonafélék levélbetegségei – már jelen vannak, így a termelőknek fokozott figyelmet kell fordítaniuk a védekezésre.

Bár a kihívások továbbra is jelentősek, a 2025-ös év első felének alakulása optimizmusra adhat okot Hargita megye gazdái számára – derült ki a jelentéből.