Jelen pillanatban a legnagyobb gondot a rendkívüli szárazság jelenti a Hargita megyei mezőgazdasági földterületek tulajdonosainak. Bár ezeknek több mint kétharmada kaszáló és legelő, a szántóföldi növénytermesztés nagyban hozzájárul a takarmányellátáshoz.  

Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a Maszolnak nyilatkozva elmondta, jelenleg a csapadék hiánya okoz gondot a megye mezőgazdaságában, a szükséges 70 liter helyett, csak 20-25 literrel számolnak négyzetméterenként. Bár a fagyfakadás miatt nedvesnek tűnik, de valójában nincs elegendő víz a talajban.

Hargita megyében egyébként összesen 391 335 hektár mezőgazdasági területet tartanak nyilván, amelyből 72 597 hektár szántóföld (18,55 százalék), 139 207 hektár legelő (35,57 százalék) és 178 519 hektár kaszáló (45,62 százalék), vagyis a megye mezőgazdasági földterületének több mint 81 százalékát legelőként és kaszálóként hasznosítják, ami komoly alapot nyújt az állattenyésztés számára. Bár nem jelentős, de megemlíthető, hogy a megyében van 34 hektárnyi szőlőültetvény és 978 hektárnyi gyümölcsös is.

Romfeld Zsolt rávilágított: a szántóföldi növénytermesztés kisebb szerepet játszik a megye agrárgazdaságában, ám kulcsfontosságú a takarmányellátás szempontjából. A legfontosabb termesztett növények közé tartozik a lucerna (7951 hektár), a lóhere (3804 hektár) és a silókukorica (3150 hektár). Az állattenyésztők számára ezek a növények alapvető fontosságúak, különösen a téli takarmányozás biztosítására.

Megtudtuk, hogy a mezőgazdasági szektort több kihívás is érinti, például a támogatások hozzáférhetősége, a vadkárok növekedése – a hatóságok Hargita megyében a tavaly több mint kétmillió lejt ítéltek meg kártérítésként 437 esetben –, valamint a feldolgozóipar fejletlensége. Ennek ellenére lehetőségek is adódnak, mint az ökológiai gazdálkodás fejlesztése, amely egyre nagyobb piaci kereslettel bír.