Egy amerikai kutatócsoport a Sziklás-hegységben végzett 8 éven át tartó felmérést végeztek a havasi rétek alatti területeken a méhek körében, 154 fajba tartozó, több mint 20 ezer méhet vizsgáltak meg azzal a céllal, hogy kiderítsék, melyik méhfaj miként reagál a klímaváltozásra. Mint kiderült, a vizsgált régió különösen kitett a klíma hatásainak, ezáltal jól mutatta, hogy a jövőben milyen területeken számíthatunk változásokra, írja az ng.24.hu portál.

Arra jutottak, hogy bár a körülmények évről évre eltértek, a tavasz egyre melegebbé vált, és korábban beindult a hóolvadás. A nagyobb testű méhek előfordulása a felmelegedéssel párhuzamosan csökkent, míg a kisebb, talajban fészkelőké növekedett. Ez azt jelenti, hogy a klímaváltozással járó átalakulások gyökeresen megváltoztatják a méhfauna összetételét, s ennek tovagyűrűző hatásai lesznek a teljes ökoszisztémára.

A nagy termetű méhek közé tartoznak a jól ismert poszméhek, egyes szabóméhek és egyes kőművesméhek, ám ezek közt is különösen a poszméheket érinti negatívan a változás, minden egyéb méhcsoportnál jobban megsínylik majd az átalakulást. Ez azért különösen nagy probléma, mert a poszméhek számtalan ökoszisztéma fő beporzói, nem kevés növényfaj eleve csak rájuk támaszkodhat, s olyan virággal rendelkezik, amelyben csupán egy nagy termetű, nehéz állat képes elvégezni a beporzást.

Emellett a poszméhek más méheknél sokkal nagyobb távolságokat járnak be, így a ritkább növényfajok számára nélkülözhetetlen az általuk végzett beporzószolgáltatás, írja az ng.24.hu portál. Szintén a poszméhek sajátossága a rezgéssel végzett beporzás (lásd a videóban lentebb), amely szintén egy nagy növénycsoport számára különösen fontos tevékenység, de a poszméhek a legtöbb növény esetében sokkal hatékonyabb beporzók a gyakrabban alkalmazott mezőgazdasági haszonállatnál, a háziméhnél.