klímaváltozás globális felmelegedés ENSZ

„A vészjelző fülsüketítőn visít” – átfogó klímajelentést tett közzé az ENSZ

Cs. P. T.
Cs. P. T.

Előzmény nélküli hőhullámok, árvizek, városi szuperviharok és erdőtüzek fenyegetik az emberiséget a felgyorsult globális felmelegedés miatt, ezért a döntéshozóknak azonnal cselekedniük kell. Így foglalható össze az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) hétfőn közzétett jelentése, amelyik a világ vezető tudósai szerint az utolsó, ami után még van lehetőség megakadályozni a visszafordíthatatlan klímakatasztrófát.

A több ezer oldalas ENSZ-dokumentumot – amely a legátfogóbb 2013 óta – 66 ország 234 szakértője készítette. A tudósok leszögezik: az emberiség romboló hatása az éghajlatra „ténykérdés”, és olyan mértékű klímaváltozásra, mint amilyen most történik, sok évszázada, sőt inkább sok évezrede nem volt példa. A rendelkezésükre álló adatokból „nagy bizonyossággal” azt tudták megállapítani, hogy a légkör szén-dioxid-koncentrációja 2019-ben nagyobb volt, mint bármikor az elmúlt legalább kétmillió évben, miközben a földfelszín hőmérséklete 1970 óta gyorsabban nőtt, mint bármely más 50 éves időszakban az utóbbi legalább 2000 évben.

A jelentés öt forgatókönyvét vázolja fel üvegházhatás várható következményeinek a legderűlátóbbtól a legpesszimistábbig. Ám mindegyik szerint a globális felmelegedés mértéke 2030-ig meghaladja azt a szintet, amelyet a nemzetközi közösség a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban meghatározott. Ez maximum két Celsius-fokos emelkedés lehet az iparosodás előtti korban mért hőmérséklethez képest, de inkább csak 1,5 fok. Legutóbbi, 2018-as prognózisában még tíz évvel későbbre helyezte az IPCC azt az időpontot, ameddig a globális felmelegedés szintje meghaladja a kritikusnak tartott szintet.

Fotó: Adobe Stock

A szerzők hozzáteszik, hogy a földfelszín melegedése akkor is folytatódni fog legalább 2050-ig, ha az emberiség jelentősen csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Jelentős kibocsátáscsökkentés nélkül azonban a hőmérséklet-emelkedés szintje még ebben az évszázadban a 2 fokot is átlépi.

Mi az az IPCC? Az 1988-ban alakult IPCC a világ vezető klímaszakértői testülete. Feladata, hogy átfogó jelentéseket készítsen az éghajlati ismereteink állapotáról. Első, 1990-ben készített tanulmányuk már figyelmeztetett az üvegházhatást okozó gázok növekvő kibocsátásának lehetséges következményeire. A jelentés hatással volt az ENSZ 1992-es Éghajlatváltozási Keretegyezményére, ami a 2015-ös párizsi megállapodás elődjének tekinthető. Azóta körülbelül hétévente készítenek jelentéseket, a hétfői a hatodik értékelőjük volt már. Hétfőn a tanulmány első része jelent meg, ez az éghajlatváltozás fizikai alapjaival kapcsolatos ismereteinkkel foglalkozik. Jövőre érkezik a két további részlet, ezek az éghajlati válság hatásaival, valamint a hatások csökkenésének módjával foglalkoznak majd.

Az IPCC leír más, ember okozta klímaváltozási trendeket is, például azt, hogy 2011 és 2020 között az északi sarki jég mennyisége a legkisebb volt 1850 óta, vagy hogy a tengerek szintje gyorsabban emelkedett 1900 óta, mint bármely korábbi évszázadban az elmúlt legalább 3000 évben. A gleccserek zsugorodásának valószínűleg a legfőbb oka szintén az emberi tevékenység volt az elmúlt három évtizedben – vélik.

A szakértők szerint, ha nem sikerül a globális felmelegedés mértékét a klímamegállapodásban rögzített szint alatt tartani, akkor a szélsőséges időjárási események még gyakrabban fognak előfordulni, a tengerszint még jobban fog emelkedni, a sarkvidéki jég még inkább zsugorodik, és sok növény- és állatfaj nem tud majd alkalmazkodni ezekhez.

„Ez már vörös riasztás az emberiség számára”

A globális felmelegedés hatásait ezekben a napokban is a saját bőrén érzi a Föld lakossága. Jelenleg is tűzvész pusztít az Egyesült Államok nyugati részén, Görögországban és Törökországban, néhány hete árvizek okoztak óriási károkat Németországban és Kínában, Kanadában pedig 50 Celsius fokos csúcshőmérsékletet mértek – emlékeztet az AFP.

A hírügynökség idézte az IPCC tanulmányát kommentáló Kristina Dahl amerikai klimatológust, aki szerint „ha most sem hisszük el, hogy a helyzet súlyos, vegyük tudomásul, hogy ez még csak az első sortűz volt”. Egy másik amerikai klimatológus, Dave Reay hátborzongatónak nevezte a jelentés következtetéseit. „Ha nem kap időben észhez, akkor az emberiség a saját sírját ássa” – foglalta össze a tanulmány üzenetét a szakember.

Megszólalt António Guterres ENSZ-főtitkár is, aki szerint jó lenne, ha ez a jelentés megkondítaná a vészharangot a fosszilis energiahordozók használatával kapcsolatban. Ez már „vörös riasztás az emberiség számára, a vészjelző fülsüketítőn visít, és a bizonyítékok megcáfolhatatlanok” – tette hozzá. Az ENSZ-főtitkár szerint a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó, üvegházhatást okozó gázok - amelyek hatását csak fokozza az őserdők kiirtása - megfojtják a bolygót. „Ha most összefogunk, akkor még elkerülhetjük a klímakatasztrófát” – jelentette ki.

„Nem vagyunk kudarcra ítélve”

A jelentés szerint 2030-ig a felére kell csökkenteni a széndioxid-kibocsátást ahhoz, hogy a párizsi klímamegállapodásban rögzített 1,5 Celsius-fokos szint alatt lehessen tartani a globális felmelegedést. Ebben áttörést hozhat az ENSZ 26. éghajlat-változási konferenciája, amelyet novemberben tartanak Glasgow-ban. A tanulmány emlékeztet, hogy mindeddig csak a világ kormányainak fele igazította az új körülményekhez az üvegházhatásúgáz-kibocsátási célkitűzéseit.

Az AFP által megszólaltatott tudósok és környezetvédő aktivisták szerint még nincs minden veszve, a klímaváltozás elleni küzdelmet nem szabad feladni. A globális felmelegedés mértéke ugyanis lassítható, egy Celsius-foknak a töredéke is számít. „Nem vagyunk kudarca ítélve” – idézte a hírügynökség Friederike Ottót, a jelentés egyik szerzőjét. Kaisa Kosonen finn Greenpeace-aktivista pedig arról biztosította a közvéleményt: nem hagyják majd az íróasztalban porosodni az ENSZ tanulmányát, és ha kell, bíróságokra citálják a világ kormányait, hogy tegyenek eleget a kötelezettségvállalásaiknak.

Cs. P. T.
Cs. P. T. összes cikk

Kapcsolódók

Kimaradt?