Tartja magát a csíki hidegrekord, de sorra dőlnek meg a melegrekordok – a hazai klímaváltozás számokban
Aki már egy fél emberöltőt leélt, könnyen legyőzheti az ENSZ legutóbbi klímajelentésével kapcsolatos esetleges szkepticizmusát, elég ehhez felidéznie gyermekkorát. Romániában harminc–negyven évvel ezelőtt voltak olyan nyári hónapok, amikor a hőmérséklet egyszer sem emelkedett 35 fok felé, karácsonykor legtöbbször csikorgó hideg volt és vastag hótakaró borított mindent. Mára már évente egyre több a fagymentes nap és a 20 fokosnál melegebb éjszaka, az elmúlt 15 évben pedig sorra dőltek meg a melegrekordok. Konkrét adatok bizonyítják, hogy az utóbbi negyven évben alaposan megváltozott az ország éghajlata.
Hazai klimatológusok szerint Románia éghajlatváltozása már 1990 után érzékelhető volt, 2005-től pedig fokozódott. Amióta hőmérsékletméréseket végeznek, hőség szerinti sorrendben 2019, 2020, 2018 és 2012 volt a legmelegebb esztendő az országban.
De a klímaváltozás könnyen megragadható a települések szintjén mért adatok vizsgálatával is – derül ki a Hotnews összeállításából. Így például Predealon az 1986 és 1992 között eltelt hét évben karácsony első napján egyszer sem melegedett fagypont fölé a levegő, ám a legutóbbi hét évben ez négy alkalommal is megtörtént, volt olyan ünnep is, amikor 5,8 Ceslius-fokot mértek.
Temesváron 58 év óta csak egyszer, 1987 januárjában süllyedt –25 fok alá a hőmérők higanyszála, s ritkán volt azóta –20 foknál hidegebb. Hasonlóan Iași-ban az utóbbi hatvan évben csak egyszer, 1996 végén mértek –27 fok alatti hőmérsékletet, Kolozsváron pedig 1968 óta egyszer sem volt –29 foknál hidegebb.
A dél-romániai Călărași-on már volt olyan időszak, 2012 júliusa, amikor 19 egymást követő napon 35 fok fölé kúszott a hőmérséklet, a hónapban a hőmérsékleti átlag 27,1 fok volt, és a legmelegebb éjszakán 23,5 foknál nem volt hűvösebb. Összehasonlításképpen: 1984 júliusában mindössze egyetlen napon melegedett 35 fok fölé a levegő, a hónap hőmérsékleti átlaga pedig 21 fok volt.
Vagy vegyük Nagyszebent, ahol a nyolcvanas években és a kilencvenes évek első felében ritkán volt plusz 3-4 foknál melegebb karácsonykor, az utóbbi tizenöt évben azonban néha szinte tavaszias a nappali hőmérséklet a szász városban a téli ünnepen: 2009-ben 16,3 fokot, 2010-ben 16 fokot is mértek.
Az utóbbi negyven évben 1985 januárja volt az egyik leghidegebb hónap. Akkor Csíkszeredában –13,7 fok volt az átlaghőmérséklet, és hat egymást követő éjszakán –30 fok alá (egy alkalommal –38,4 fokig) hűlt le a levegő. Huszonkét évvel később, 2007 januárjában már 0,9 fok volt az átlaghőmérséklet, és mindössze két éjszaka volt –10 foknál hidegebb.
Romániai időjárási rekordok:
A legalacsonyabb hőmérséklet: –38,4 fok Csíkszeredában, 1985. január 14-én
A legmagasabb hőmérséklet: 44,3 Calafaton, 2007. július 24-én
A legcsapadékosabb év: 1980-ban Biharfüreden 2370 mm csapadék hullott négyzetméterenként
A legaszályosabb év: 2000-ben Sulinán 137 mm csapadék hullott négyzetméterenként
A legesősebb év ebben az évszázadban: 1628 mm hullott Sinaián 2005-ben
A 24 óra alatt lehulló maximális csapadékmennyiség: 224 mm 1999. július 12-én Szörényváron
A leghidegebb hónap: 1985 februárjában –18 fok volt az átlaghőmérséklet az Omu csúcson
A legmelegebb hónap: 1992 augusztusában 27,3 fok volt az átlaghőmérséklet Szörényváron
Szatmárnémetiben 1987 augusztusában nem lehetett forróságra panaszkodni: 17,4 fok volt a hónapban az átlaghőmérséklet, és csak hat napon volt melegebb 25 foknál, a csúcs 29,8 fok volt. Huszonnyolc évvel később, 2015 augusztusában már 24 fok volt az átlaghőmérséklet, 28 napon 25 fok fölé, 15 napon pedig 35 fok fölé emelkedett a hőmérők higanyszála, és mértek 38 fokot is.
Bukarestben 1997 októberének átlaghőmérséklete 9,2 fok volt, és öt napon volt 25 foknál melegebb. Tavaly az előbbi adat 14,5 fokra, az utóbbi pedig hét napra módosult. De talán a legszembetűnőbb különbség a két hónap között huszonnégy év elteltével az, hogy 1997 októberében tíz éjszaka hűlt le nulla fok alá a levegő, míg 2020-ban egyetlen éjszaka sem fagyott.
Kapcsolódó
És épp a fagyos éjszakák száma az, ami talán a leginkább mutatja az elmúlt évtizedekben bekövetkezett romániai éghajlatváltozást. Huszonnyolc éve, 1993 telén Brassóban 55 éjszaka volt –10 foknál hidegebb, 1985-ban 53 ilyen éjszaka volt, míg 2020-ban mindössze 13. Ugyanígy Nagyszebenben 1993-ban 49, Kolozsváron 1985-ben 42, Iași-ban pedig 1985-ben 48 éjszaka volt csikorgó hideg, míg tavaly Nagyszebenben 15-ször, Kolozsváron ötször, míg Iași-ban egyetlen éjszaka sem.
Ugyanakkor látványosan nőtt az utóbbi évtizedekben a 30 foknál nagyobb csúcshőmérsékletű napok száma: 2012-ben 107 ilyen nap volt Giurgiuban, 91 Szörényváron és 85 Călărași-on. Harminc-negyven éve a leghidegebb években kevesebb mint 35 olyan nap volt, amikor az alföldön 30 fok fölé melegedett a levegő.
Ezek a romániai klímaváltozás jellemzői
Roxana Bojariu klimatológus így foglalta össze az utóbbi évtizedekben bekövetkezett romániai klímaváltozás legfontosabb jellemzőit: több a néha két hétnél is tovább tartó hőhullám, gyakoribbak a szélviharokkal kísért záporok, ritkábbak a tartósan –15 fok alatti hőmérsékletek, telente vékonyabb a hóréteg vastagsága, és csökkent azoknak a napoknak a száma, amikor megmarad a hótakaró.
Kapcsolódó
Ugyanakkor a szakember szerint megnövekedett a rövid időn belül lehulló csapadék mennyisége. Ezt a klimatológus azzal magyarázza, hogy a meleg atmoszféra páratartalma magasabb, és kedvező körülmények mellett ez kiadós esők formájában zúdul le. Az éves átlaghőmérséklet pedig azért lett jóval nagyobb az utóbbi években a klimatológus szerint, mert gyakoribbak a szélsőségesen magas hőmérsékleti csúcsok, és ritkábbak a szélsőségesen alacsony minimumok.
