Huszonkilencedik alkalommal szervezték meg az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) Vándortáborát, amely kedden nyitotta meg kapuit Gyimesfelsőlokon. Szabó Károly, Csíkszéki EKE-elnök és táborparancsnok szerint a Kárpát-medencében és Európa szerte egyedülálló kezdeményezés – „sehol máshol nem látni több mint ezer sátoros túrázót összegyűlve” – ezért is érdemes arra, hogy a magyar természetjárók ünnepeként emlegessék. A nyitónap reggelén beszélgettünk a szervezővel, akinek meggyőződése, „napjainkban divatjamúlt, hogy több napos sátorozásra vállalkozzanak az emberek, kényelmesebb panziót vagy hotelt fizetni a kirándulások alkalmával”, a tábor területén a trendek ellenére mégis javában zajlik a sátorépítés: csecsemők, felnőttek és idősek is résztvevői a szombatig tartó eseménynek, amelyet előadások, izgalmas hon- és természetismereti túraútvonalak és különféle játékos-oktató programok tarkítanak.

„A hegyen az ember közelebb van önmagához és Istenhez” – osztotta meg velünk az EKE-tagok jelmondatát Szabó Károly. Tapasztalatai azt mutatják, azok, akik a természetet járják, nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak társaiknál. Mivel a többség „kaptárokba” van zárva, azaz tömbházakban és a városi forgalomban tölti élete nagy részét, igény van a feltöltődésre. A természetjárás pedig minőségi idő, és ilyetén az embernek kötelessége megengednie magának a kikapcsolódást.

Már az 1800-as években rajongtak a szervezett túrákért

Az Erdélyi Kárpát Egyesület Erdély egyik legnagyobb és legrégebbi magyar civil szervezete, amelynek gyökerei az 1800-as évekig nyúlnak vissza. Az egykori alapítók a ma aktív tagokhoz hasonlóan vélekedtek a természet jótékony hatásairól, így a „művelt réteg”, vagyis a városlakó, jómódú középosztály, élén az értelmiségiekkel és az arisztokratákkal feladatának érezte, hogy a természetjárást szervezett sporttá alakítsa. A különféle egyesületek létrehozása szorosan összefonódott a hegykultusz kialakulásával és terjedésével – egyre többen csodálkoztak rá a hegyek szépségére és arra, hogy a természetben töltött idő elcsendesedést vált ki az emberekből.

Az EKE elődje 1880-ban alakult meg Nagyszebenben, a Szász Kárpát Egyesület – Siebenbürgischer Karpaten Verein nevet viselte, és csak szász tagokat fogadott be. Az egyesület felépítette a Kárpátok egyik legmagasabban fekvő hegyi üdülőjét (Paltinis, 1450 m), illetve számos menedékházat, elsősorban a Déli-Kárpátokban – világosított fel Szabó Károly hangsúlyozva, hogy az Erdélyi Kárpát Egyesület 130 évvel ezelőtt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) javaslatára jött létre, voltaképpen ebből nőtt ki és sok mindenben hasonlított nagyszebeni elődjéhez. Az évek folyamán egész Erdélyre kiterjesztette tevékenységét, osztályait megyék szerint szervezte: jelenleg 18 tagszervezettel büszkélkedhet és mintegy 1500 taggal. 

Noha az EKE-mozgalmat a kommunizmus idején felszámolták, a rendszerváltás hatására a természetjárók életében is mélyreható változások történtek: mivel 1990 első hónapjaiban megindultak az önszervezések, sorra alakultak a különböző egyesületek, szervezetek, társaságok, szövetségek, köztük különböző turista egyesületek is, hozzáláttak az erdélyi magyar turista mozgalom újjászervezéséhez, amelynek egyik fő mozzanata az EKE „feltámasztása” volt. Kolozsváron, Aradon, Brassóban, Csíkszeredában, Szilágysomlyón, majd később a többi megyében is létrejöttek a különféle turista egyesületek, amelyek még hangsúlyosabban ragaszkodtak a természetismeret, honismeret és környzetevédelem szentháromságához.

Túrák, előadások és különféle programok a Vándortáborban

Az EKE Vándortábor, amelynek lényege, hogy évente más-más helyszín biztosít számára teret, a rendszerváltás után évente csak párszáz tagot számlált, napjainkban viszont 1500 körüli a résztvevők száma. A különféle túraalkalmakon, amelyeket szerdától szombatig szerveznek, a gyakorlott természetjárók mellett a kevésbé tapasztalt személyek is jelen vannak.  Szabó Károly szerint a helyszínváltoztatás nem véletlen: a honismeret akkor valósulhat meg maradéktalanul, ha a résztvevők minden alkalommal megismerhetik a régió egy szeletét. A térség felfedezését segíti a tábor programja, ami elméleti és gyakorlati tudást is biztosít résztvevőinek. 

A Vándortábor túraalkalmai szerdán startolnak: mivel idén Gyimesfelsőlok látja vendégül a természet szerelmeseit, Naskalat-túrára, Mária-kő túrára jelentkezhetnek az érdeklődők, de elindulhatnak a Határőrök nyomában vagy Kósteleki Zarándoklaton vehetnek részt Rupert Mayer nyomában. Esetleg választhatják a Szellő-Kóstelek-túrát, a Hegyes-havas túrát, a Karakó-túrát, az Apa-havas túrát, az Úzvölgye túrát is.

A kisgyermekes családok számára könnyű útvonalakkal készülnek: Gyógynövénygyűjtő túrán, Kolontos Bitkó túrán, Bagolyvár, Szent Benedek-kápolna túrán vehetnek részt. A kerékpárosok a Széphavasra, a Csíki-havasok gerincére vagy Rézégés-Naskalat útvonalon kirándulhatnak. Emellett honismereti túrákat is ajánlanak a szervezők, amelyek keretében a jelenlévők autóbusszal látogathatják meg a moldvai csángókat, az ezeréves határt vagy Csíksomlyót. A fényképészeknek fotós túrát, a merészebbeknek pedig szekeres túrát szerveznek. Gazdag a programkínálat, a tucatnyi kirándulást számtalan túravezető teszi élvezetessé és biztonságossá. „Ajánlatunk a megszokott: túra minden igény számára, gyalogosan, biciklivel, autóbusszal, szekérrel. De legfőképp gyalog, hiszen így van legtöbb időnk magunkba szívni a hely jellegzetességeit, az itteni hegyek virágillatát, az elkápráztató táj szépségeit” – fogalmazta meg a szervező.

Mint mondta, „hármas cél van a zászlónkra tűzve: természetjárás, honismeret és környezetvédelem, melyek közül kettő már kezdetektől fogva maradéktalanul valósul meg”. Bár a környezetvédelem terén gyakrabban ütköznek nehézségekbe, mégis vannak EKE-osztályok, amelyeknek kifejezetten ez a prioritásuk. Hogy a közösség figyelmét is felhívják a környezetvédelemre, az idei tábort a környezettudatosság jegyében szervezték: evőeszközt és poharat kinek-kinek otthonról kellett vinnie, így a vásárban sokkal kevesebb szemetet termelnek a jelenlévők, és észrevétlenül gazdagodnak az EKE egyik „hitvallásával”.

Az EKE-egyesületekhez szinte bárki csatlakozhat. Ha szereti és tiszteli a természetet, nincs más feladata, mint megkeresni a településéhez legközelebb működő EKE-szervezetet. Mivel az egyesületi tagok zöme idősebb korosztályokból jelentkezik, a tagok erőnlétéhez igazítják a természetjáró alkalmakat: vannak nehéz, könnyű és közepes túráik, amelyek közül kedvükre válogathatnak a résztvevők.