A délutáni szieszta nem csupán energikusabbá, hanem hosszú életűvé is tesz. A legfrissebb kutatások szerint a szunyókálók agya 15 köbcentiméterrel nagyobb, ami 2,6-6,5 évvel késlelteti az öregedést, írja az index.hu portál a BBC cikke alapján.

Korábban már 97 olyan töredéket azonosítottak egy vizsgálatban részt vevők DNS-ében, amelyek meghatározzák, valaki kapható-e a napközbeni alvásra vagy sem, ám a University College London kutatói ezúttal ennél a megállapításnál is messzebbre jutottak. 

A kutatásban 35 ezer 40 és 69 év közötti, Egyesült Királyságban élő lakos adatait vették alapul. Genetikai értelemben összehasonlították a szundira hajlamosakat a délutáni alvást hanyagolókéval. Az eredmények szerint a szunyókálók agya 15 köbcentiméterrel nagyobb, ami 2,6-6,5 évvel késlelteti az öregedést. A tudósok azonban azt javasolják, hogy fél óránál rövidebb ideig sziesztázzanak a pihenni vágyók. Mint kiemelték, a napközbeni alvás különösen fontos egyes életszakaszokban a fejlődés szempontjából, ám az életkor előrehaladtával egyre kevésbé gyakori. A nyugdíjba vonulás után viszont újra népszerűvé válik, a kutatásban részt vevő 65 év felettiek 27 százaléka számolt be például arról, hogy délután szunyókál. 

A tanulmány szerint az agy természetesen zsugorodik az életkorral, de hogy az alvás segíthet-e megelőzni az olyan betegségeket, mint az Alzheimer-kór, az további kutatásokat igényel. Az agy egészségi állapota fontos a demencia elleni védelem szempontjából, ami az alvászavarokhoz is köthető, mivel a kutatók szerint a rossz alvás idővel károsítja az agyat azáltal, hogy gyulladást okoz, és befolyásolja az agysejtek közötti kapcsolatokat.

A rendszeres szunyókálás megvédhet a neurodegenerációtól, mivel kompenzálja a hiányos alvást – mondta Valentina Paz kutató, ugyan azt nem tanulmányozták, mi történik az aggyal akkor, ha valaki több mint fél órát alszik napközben – ám elmondásuk szerint a maximum félórás szundi a legoptimálisabb.