A depresszió minden generációt érintő súlyos betegség, jelei között szerepel a fáradtság, a szomorúság érzete, de okozhat étvágytalanságot, álmatlanságot is. Molnár Hunor pszichológus szerint az időskori depresszió tünetei hasonlítanak a fiatalabb korban megjelenő mentális betegség jeleihez, mégis az időseknél nagyon nehéz a diagnosztizálás, sokszor még a képzett terapeutákat is megtévesztik a tünetek, amiket demenciának tudnak be.

A fiatalabb korban jelentkező depresszió jeleit már jól ismerik az emberek, ezek a tünetek az időskorban változhatnak, a szakértő szerint „enyhébbek is lehetnek, viszont nem csak ennyi a lényeg, hanem, hogy az összes többi más betegség, ami időskorban megjelenhet, kihatással lehet az aktuális állapotra”. Az időseknél nem elég csak a pszichés részt figyelembe venni, hanem végig szem előtt kell tartani az összes többi betegséget is, amelyekkel küzdenek.

„Ha az adott személy átélt már depressziót élete során, akkor nagyon gyakran ismét kiújulhat időskorban is” – tette hozzá a pszichológus. Az időskori depresszió nagyon komplex, pontosan amiatt, mert sok más betegséggel küzdenek az idősek, ezeket pedig nehéz különválasztani egymástól.

Többek között a halál közelségének érzete is okot adhat a depresszióra

Molnár Hunor szerint az idősek számára egyre valóságosabbá válik a halál közelsége, a környezetükben történő halálesetek miatt születik bennük az az érzés, hogy ők lehetnek a következők. Egy leélt élet után az ember visszatekint az elmúlt évekre, lényegében számot vet és feltevődik benne a kérdés, hogy „én mit valósítottam meg? Mit tehettem volna másképp az életemben? Megjelennek a „mi lett volna, ha…?” gondolatok, és ezek egyfajta tehetetlenségérzetet okoznak, aminek a vége az lehet, hogy egyre jobban átadják magukat a depressziónak.

„Különösképpen ki vannak téve azok az idősek a depressziónak, akik egyedül élnek, akiknek nincs élettársuk sem, akiknek nincs tennivalójuk és nincs céljuk. Továbbá azok is, akik be vannak szorulva egy tömbházlakásba és azok, akik betegség miatt minimális dolgokat sem tudnak megtenni. A betegségükkel folytatott harc megterhelő lehet számukra”. A pszichológus szerint az anyagi helyzet, a nehéz megélhetés miatti aggodalom is az ember mentális egészségének a rovására mehet.

Barátság és aktivitás időskorban is

Molnár Hunor szerint a depresszió ellen a legjobb védelem a szociális kapcsolatok megerősítése és az aktív élet, ha ezeket kivesszük a képletből, akkor nagyon hamar válhat az ember depresszióssá. „Ha megfigyeljük, nagyon gyakran azok az idősek élnek a korukhoz képest egészségesen vagy jól, akiknek van mit tenni otthon, akiknek van egy földecske, amit meg kell művelni. Minden nap fel kell kelni, mert meg kell etetni az állatokat, vagy ki lehet menni a barátokkal meginni egy kávét” – mondja a pszichológus.

A szakértő hangsúlyozta az aktivitás fontosságát is. A terápiák során „nagyon gyakran viselkedésaktiválás történik, ami arról szól, hogy terveket, problémákat próbálunk megoldani egy adott szinten. Majd megnézzük, hogy mit lehet véghezvinni ezekből és mit nem, ezzel is okot adni arra, hogy legyen értelme minden nap felkelni” – magyarázta Molnár Hunor. Hozzátette, nagyon fontos, hogy kisebb, megvalósítható célokat tűzzön ki maga elé egy idős személy, melyek elvégzése sikerélményt adhat.

Mit tehetünk az idősebbek szellemi egészségéért?

A pszichológus óva int mindenkit attól, hogy diagnosztizálja idős rokonát, helyette inkább próbáljunk meg beszélgetni vele az életéről vagy akár a halál kérdéséről. „Ha tényleg jó kapcsolatunk van egy személlyel, valószínűleg észrevesszük rajta a negatív változást. Még ha nem is tudjuk diagnosztizálni, akkor el tudjuk küldeni olyan szakemberhez, aki tud megfelelő diagnózist adni és megoldásokat, terápiát vagy gyógyszeres kezelést nyújtani, ami enyhíthet vagy segíthet az adott személynek azon, hogy túllendüljön ezen az állapoton.”

„Úgy gondolom, a legtöbb, amit tehetünk az az, hogy megpróbáljuk idős rokonainkkal ápolni a kapcsolatot, valamint minél többet megtenni értük, segítsünk nekik, amiben kell. Éreztessük azt, hogy fontosak nekünk és hogy van miért élniük: hogy ebben a világban ők is értékesek” – mondta Molnár Hunor, aki szerint nem kell minden alól tehermentesíteni az időseket, mivel akkor érzik magukat hasznosnak, ha tehetnek valamit. „Néha látunk időseket, akik olyan dolgokat is meg akarnak tenni, amire már nem képesek, de próbálkoznak, és ilyenkor gyakran felháborodnak a hozzátartozók, mondván, hogy miért csinál ilyeneket, miért nem érti meg, hogy idős már”. A pszichológus szerint ezeket azért tehetik, hogy hasznosnak érezzék magukat.

Molnár Hunor szerint nagyon fontos érzékeltetni az idős hozzátartozóinkkal, hogy szeretjük őket, így valószínűleg lesz, amibe kapaszkodniuk, hogyha szuicid gondolatok merülnének fel bennük. Viszont ha hosszútávú negatív hozzáállást tapasztalunk, vagy öngyilkos gondolatokat fogalmaznának meg, akkor egyértelmű, hogy szakemberhez kell fordulnunk. Molnár Hunor szerint ebben az esetben a legjobb lenne, ha egy pszichológus és pszichiáter is kezelné az adott személyt.