A Northwestern Egyetem kutatói mesterséges petefészkeket hoztak létre a technikával.

A zselatinból nyomtatott szervek révén az állatok teherbe is tudtak esni, és egészséges kisegereknek adtak életet. Hasonló petefészek-protézisek révén egy napon remélhetőleg helyre lehet állítani majd a daganatos betegségeken átesett nők termékenységét is.

A kutatók az egerek petefészkeiben természetes körülmények közt megtalálható kollagénból készített zselatint használták a nyomtatáshoz. A nyomtató fúvókájával különböző mintázatokat nyomtattak ki üveglapokra, majd a 15 x 15 milliméteres struktúrákba tüszőket ültettek be. Ezek azok a folyadékkal és hormontermelő sejtekkel teli gömbök, amelyekben a petesejtek érése zajlik. Nyolc nap elteltével kiderült, hogy a sűrűbb szerkezetű struktúrákban a tüszők jobb túlélési esélyekkel rendelkeznek, valószínűleg mert jobb alátámasztást kapnak.

Így a kutatók ezeket a szorosan egymásra helyezett zselatincsíkokból álló struktúrákat ültették be élő egerekbe, amelyeknek előzőleg sebészi úton eltávolították a petefészkeit. A mesterséges petefészkekben egyenként 40–50 tüszőt helyeztek el. A későbbi vizsgálatokból kiderült, hogy a környékbeli erek minden egérben hamar benyomultak a zselatinba, ami egyrészt azért fontos, mert csak így biztosítható a tüszők oxigénnel és tápanyagokkal való ellátása, másrészt a véredények segítségével jut el a tüszőkben termelődő ösztrogén a szervezet többi részébe.

A szakértők ezt követően pároztatták az egereket, és a hat közül három egészséges kisegereknek adott életet. Ez utóbbi állatokban a tejtermelés is megindult, igazolva, hogy a mesterséges petefészkekben megfelelően zajlott a hormontermelés és az ösztrogén továbbítása is.