A koronavírus-járvány két évvel ezelőtt a nevelési-oktatási intézményeket is térdre kényszerítette. A tanároknak gyorsan kellett elsajátítaniuk az online közegben alkalmazható tanítási technikákat, a diákoknak búcsút kellett venniük korábbi szocializációs szokásaiktól, a szülőknek pedig több odafigyeléssel kellett lelki támaszt nyújtaniuk gyermekeik számára. Lassan már hétköznapinak mondható a hagyományos és digitális képzés váltakozása, ennek eredményeképp a tanárok többségének sikerült kialakítania saját, bevált eszközeit az eredményes oktatáshoz. Sőt az elmúlt évben összetartó közösségként próbáltak szembenézni a kihívásokkal, egymástól tanulva, legjobb tudásuk szerint nevelték és képezték a tanulókat. Tankó Veronika Zita nagyváradi pedagógussal, a Bihar megyei óvónőkért és tanítókért felelős tanfelügyelővel, valamint Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettessel értékeltük az oktatásban felmerülő hiányosságokat, problémákat, ugyanakkor az online oktatás nem várt pozitív hozadékairól is beszélgettünk.

Az előkészítő és elemi osztályos diákokat nagymértékben befolyásolta az online és a jelenléti tanítási forma folyamatos cseréje. Tankó Veronika Zita tanfelügyelő úgy látja, az óvónők és tanítók erőfeszítései ellenére is hátrányosan érintette a kisdiákokat az újfajta oktatási rendszer bevezetése. Hozzátette, nagyon sok család anyagi és szociális háttere, illetve a szülők hozzáállása sem alkalmas az online közegben történő eredményes tanításhoz és tanuláshoz. Azokat a gyerekeket, akik nincsenek jelen, nem érik a szociális és a pszichés fejlődésüket segítő hatások, amelyeket csak a jelenléti oktatás tud nyújtani.

„Nemrég voltam egy ellenőrzésen, ahol reggel 8 órakor három diák jelent meg az osztályteremben. A csapat többi tagja 9 óráig érkezett be az iskolába. Ez hatalmas dolognak számít, hiszen a szülők javarésze még ágyban van. Ugyanakkor elmondható, hogy ez a jelenség főleg a hátrányos helyzetű roma közösségekben figyelhető meg” – magyarázza a Bihar megyei magyar óvónőkért és tanítókért felelős tanfelügyelő. Úgy véli, ennek a rétegnek nagy szüksége van a megfelelő alapok elsajátítására.

Több iskolában újra kellett tanítani a betűírást

Nyilvánvaló, hogy az online oktatás ideje alatt a legfelkészültebb pedagógusnak is sokkal nehezebben ment az írás tanítása. Tankó Veronika Zita szerint előfordult az is, hogy a gyerek rosszul tanulta meg a betűket, hiába készít a pedagógus saját videós segédanyagot. Fontosnak tartja, hogy a szülők mindenképp ellenőrizzék a gyermek tanulását. A tanfelügyelő több zárt szakmai csoportot is létrehozott osztályonként, évfolyamonként, ahova anyagokat töltött fel, így támogatva a Bihar megyei pedagógusok közösségét.

Az oktató tapasztalata szerint sokkal könnyebb lekötni a kisdiákok figyelmét a felső tagozatos tanulókéhoz képest. „Amikor online tanításra tértünk át, a kicsik sokkal lelkesebbek voltak a nagyobbaknál, őket nagyon nehezen lehetett rávenni már csak a kamera bekapcsolására is. A kisebbekben megvan a lelkesedés, interaktívvá tehetők a tanórák. Persze, az előkészítős és elsős diákoknál is nehézségekbe ütköztünk, nekik is meg kellett tanulniuk az eszközök kezelését. Inkább a másodikos–negyedikes tanulókat nevezném motiváltabbaknak” – hangsúlyozta Tankó Veronika Zita.

Az előkészítő osztályos gyermekeket hátrány érte amiatt, hogy nem sikerült hozzászokniuk az iskolai élethez. A szakértő úgy fogalmazott, nagyon sokan nem jártak óvodába, vagy éppen ennek utolsó évében kerültek át az online közegbe. Az sem tett jót, hogy a szülők azt a lehetőséget is választhatták, hogy nem viszik oviba a gyermekeket. A jelenléti oktatás ideje alatt „észrevette, hogy a kicsik örülnek egymásnak, ugyanakkor gyorsan alkalmazkodnak a változáshoz”. Úgy véli: a szülőknek és pedagógusoknak is segíteniük kell abban, hogy a megfelelő módszereket megtalálva fejlesszék a gyermek alkalmazkodóképességét.

Az, hogy szükséges-e a jelenléti oktatás során átvenni az online leadott anyagot, a tanfelügyelő szerint csoportoktól és korosztálytól is függ. „Én azt mondom, hogy az ismétlés ráfér a gyermekre. Azt kértem a tanítóktól még ősszel, hogy kezdjék meg minél hamarabb a betűtanítást. Ha a diák ráérez az összeolvasás ízére, akkor a hozzácsatolás is egyszerűbb lesz, akkor is, ha azt már online tanulja” – emelte ki. Hozzátette, voltak olyan csoportok, ahol a szülők vagy rokonok hatalmas háttérsegítséget nyújtottak, visszajeleztek, elküldték a tanulók feladatait. Ott viszont szükség volt az újratanulásra, ahol a szülők oldották meg az otthoni gyakorlatokat a gyermekek helyett – véli.

Képernyő előtt nem lehet románul tanulni

A román nyelv tanulásában is egyértelmű lemaradások mutatkoznak meg, hiszen nagyon nehéz a kisgyerekeket beszéltetni a virtuális közegben – mondja a pedagógus. „Ez nagy hátrányt jelent, hiszen a kisdiákok – akiknek most kellene ismerkedniük a román nyelvvel – nem tudják elsajátítani a megfelelő kommunikációs nyelvi készségeket. Szükséges lesz a kisgyerekeknek megtanulniuk alkalmazni mindazt, amit elsajátítottak, pontosabban a már ismert szavakat összerakni és használni” – nyomatékosította a tanfelügyelő.

Hozzátette, a pedagógusoknak országos szinten és a Bihar megyei oktatási központon keresztül is szerveztek továbbképzéseket. Nemrég zárult egy tanítói csoportnak szánt képzés, amely a tantervek megismerésével, értelmezésével foglalkozott. „Mint előadó, próbáltam nagy hangsúlyt fektetni a kompetenciák, készségek fejlesztésére, amelyek a tantervi követelményekben is megjelennek” – magyarázta Tankó Veronika Zita.

A tanfelügyelő érdekes jelenségként említette, hogy Bihar megyében több tanár is nyugdíjba ment az online oktatás miatt. „Megijedtek, úgy érezték, már nem tudnak megfelelő szinten oktatni az online térben.” Kiemelte, a pedagógusok arra hivatkoztak, hogy nem bírnának ki egy újabb otthon töltött tanulási ciklust, ezért teret engednek a fiataloknak.

Az óvónőkért és tanítókért felelős tanfelügyelő kiemelten kezeli a pályakezdők támogatását. Hozzátette, a fiatalok mindent megtettek a képzőben azért, hogy a gyerekekkel tartani tudják a fizikai kontaktust – persze ott, ahol élőben zajlottak a pedagógiai gyakorlatok. „Külön gondolunk a pályakezdőkre, a fiatalok mellé mentorokat küldtünk. Ahol erre nem volt lehetőség, ott igyekszünk szakcsoportokban, anyagokkal segíteni őket” – hangsúlyozta a pedagógus.

Tankó Veronika Zita kitartást kíván kollégáinak, szerinte a legfontosabb az, hogy egymást erősítsék és bátorítsák. „Ne mindig azt nézzük, hogy mivel maradtunk le, hanem azt, hogy már milyen sokat tanítottunk. Ha megpróbálunk pozitívabban állni a kialakult helyzethez, akkor egymást lelkileg is támogatva felerősíthetjük a reményt” – hangsúlyozta.

Nem befolyásolta az online oktatási forma a vizsgaeredményeket

Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes a Maszol megkeresésére elmondta, rengeteg kihívással szembesültek a pedagógusok és diákok is az elmúlt esztendőben. A tanárok számára a modern technika, az új eszközök használata is kihívást jelentett, hiszen nem voltak rá felkészülve. Hozzátette, kis szerencsével és nagy kitartással már kialakították a diák–tanár közötti kapcsolattartási formákat, ezek pedig hatékonyan működnek. „Megpróbálunk az elvárásoknak megfelelni, továbbá minden tekintetben eredményesen oktatni és nevelni a tanulókat” – magyarázta a főtanfelügyelő-helyettes.

Fontos megemlíteni, hogy nem ment zökkenőmentesen a Bihar megyei idei beiskolázási terv elfogadása sem. Csak hosszas alkudozások eredményeként maradhattak meg magyar osztályok néhány iskolában. Ehhez hasonló esetek az elmúlt években is rendszeresen előfordultak. A főtanfelügyelő-helyettes álláspontja szerint ők mindenképp ragaszkodnak ahhoz, hogy a magyar nyelvű diákoknak biztosítva legyen az anyanyelven történő továbbtanulás lehetősége. „Ahhoz tartjuk magunkat, hogy a végzős diákok számával egyenlő helyeket biztosítsunk a kezdő osztályokban, mind az ötödik, mind a kilencedik osztályban” – tette hozzá. Kéry Hajnal úgy véli, kollégáinak és az egész tanfelügyelőségnek felelősséget kell vállalniuk, és minden lehetséges módszert, törvény adta opciót felhasználva továbbra is biztosítaniuk kell az anyanyelvi oktatást a magyar diákok számára.

A kisiskolások mellett a végzős nyolcadikosok és tizenkettedikesek is nehezen élték meg az oktatási formák folyamatos váltakozását. Kéry Hajnal szerint a Bihar megyei vizsgaeredmények szempontjából nem történt látványos csökkenés a korábbi évekhez viszonyítva. „Elmondható tehát, hogy azon iskolák diákjai, akik eddig is kiemelkedő eredményeket értek el, idén is jól teljesítettek, ez fordítottan érvényes a gyengébb színvonalú intézmények tanulóira is. Kéry Hajnal szerint a halmozottan hátrányos iskolákban a „szülők nem nyújtanak támaszt a gyermekeknek, továbbá az anyagi feltételeket sem tudják megteremteni ahhoz, hogy a diákok megfelelő digitális eszközökkel tanulhassanak”.

A Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes tisztában van azzal, hogy a jelenlegi helyzet szerint nem kizárt, hogy a második félévre beköszönt az ötödik járványhullám, így valószínűleg megszorításokkal kell számolniuk. „Rengeteg eszközbeszerzést próbáltak megvalósítani az elmúlt időszakban, az önkormányzatok több pályázatot is lehívtak a digitális kellékek biztosítására. Emellett a tanároknak is próbálunk képzéseket biztosítani az online tanítási és értékelési módszerek elsajátítására” – magyarázta Kéry Hajnal.

(Nyitókép forráda: Adobe Stock)