Vész esetén Románia háztartásainak mindössze 20 százaléka kaphatna segítséget a biztosítótól, amennyiben egy földrengés, földcsuszamlás vagy árvíz okozna bármilyen kárt az ingatlanban. A kötelező lakásbiztosítás (PAD) ugyanis, csak erre a három természeti katasztrófára vállal kockázatviselést, további esetekre pluszbiztosítást kellene kötni. Csíkkarcfalva polgármestere szerint az embereknek „nem vonzó" ez a biztosítás, még úgy sem, hogy elvileg kötelező. Miklós Zoltán parlamenti képviselő ugyanakkor kijelentette: világosan látszik, ez a rendszer nem működik. Az a legkevesebb, hogy törvényt kellene módosítani. 

A Maszol megkeresésére Birtalan József, a Romániai Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőtanácsának tagja elmondta bármelyik biztosítónál meg lehet kötni a kötelező lakásbiztosítást, aminek ára éves szinten 10 és 20 euró között változik, attól függően, hogy milyen típusú ingatlanról van szó. „Viszont ez az összeg egy korlátolt mértékű kárt fed le” – hívja fel a figyelmet a szakértő. A kötelező biztosítás ugyanis csak bizonyos természeti katasztrófákra vonatkozik: földrengésre, földcsuszamlásra és árvízre. „Amennyiben megköti az ember a pluszbiztosítást, vagyis az opcionális biztosítást, az további károkra is kiterjed, és magában foglal más eseteket is” – emlékeztetett Birtalan József.

A polgármestereknek kellene ellenőrizni és büntetni

A lakásbiztosítás földrengés, árvíz és földcsuszamlás esetén jelent pénzbeli támogatást a károsultaknak. „A törvényhozók úgy gondolták, hogy ezt be kell vezetni, ezért kötelezővé tették és ennek teljesítésének ellenőrzését a helyi polgármesteri hivatalokra bízták” – mondta Birtalan József. Szerint ezzel az a probléma, hogy egy polgármester nem fogja a saját települése lakóit és egyben a szavazóit megbüntetni, mert azzal veszítene a népszerűségéből. A kötelező lakásbiztosítás megkötésének elmulasztása egyébként 100–500 lejes bírsággal sújtható. A gyakorlatban viszont a polgármesteri hivatalok nem lépnek fel a szabályszegő ingatlantulajdonosokkal szemben, így emiatt senki sem kap büntetést.

„Az én személyes véleményem, hogy a kötelező lakásbiztosítás túl kevés olyan kárt fed le, ami gyakori Erdélyben” – vélelmezte Birtalan József, ezért kevés embert érintenek, emiatt pedig egyáltalán nem vonzó az emberek számára ennek megkötése és fizetése, annak ellenére sem, hogy kötelező.

Egymásra épülő biztosítások

A Romániai Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőtanácsának tagja elmondta, többször próbálkozott a testületet rávenni arra, hogy módosítsanak és alakítsanak a biztosításon, hogy az vonzóbb legyen a lakosok számára. Amennyiben a későbbiekben változtatások lépnek érvénybe, megeshet, hogy a biztosítás drágább lesz, de több kárra is kiterjedne, amik nagyobb valószínűséggel sokakat érintenek, például villámcsapás vagy tűzeset. A biztosítótársaságok viszont azt szeretnék, hogy ezeket külön, opcionálisan választható biztosításban kössék meg az emberek. A gond az, hogy a kötelező biztosítás nélkül semmilyen más opcionális biztosítást nem lehet kötni, ugyanis ezek egymásra épülnek.

Romániában az ingatlanok 20 százalékára kötöttek biztosítást, a szakértő szerint volt már rosszabb is a helyezet, viszont az utóbbi években a számok emelkedő tendenciát mutatnak. „Tény az is, hogy térségenként, az ország egyes régiói között is van eltérés, érdekes módon azokon a helyeken, ahol a legnagyobb a földrengésveszély, ott a leggyengébb a biztosítottság” – közölte Birtalan József.

Szerinte nagyon árnyalt a kérdés, amire nincs konkrét válasz, viszont az tény, hogy nagyon kevesen kötnek lakásbiztosítást, annak ellenére, hogy kötelező. „Arra biztatok mindenkit, hogy kösse meg az opcionális biztosítást és ezen keresztül a kötelezőt is, mert sosem lehet tudni, mikor csap le a villám, mikor gyullad ki a ház, bármi megtörténhet és a kár pedig nagy lesz” – fogalmazott a szakember.

Az emberek nem akarnak a biztosításért is fizetni

Gábor Tibor, Csíkkarcfalva polgármestere a Maszol megkeresésére elmondta, a helyi önkormányzatnak nincs kapacitása ellenőrizni, hogy a háztulajdonosok megkötötték-e a kötelező lakásbiztosításokat. Közölte, tudomásuk van olyanokról, akik megkötötték, de „a többség egyáltalán nem foglalkozik vele”. Gábor Tibor azt is kiemelte, hogy a faluban már volt példa árvízre, viszont nem járt sok kárral, ezért az emberek nem is kötötték meg a lakásbiztosítást.

A polgármester szerint nemcsak azért nem kötik meg az emberek a biztosítási szerződést, mert nem fordulhat elő bármelyik természeti katasztrófa a környéken, hanem azért is, mert nem akarnak fizetni érte. Gábor Tibor szerint jól látható az, hogy az emberek az infláció miatt sokkal jobban figyelnek arra, mire költik a pénzüket, és mennyire nehéz akár csak az adókat is befizetniük.

Világosan látszik, hogy nem működik a rendszer

Miklós Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő a Maszol kérdésére kijelentette: „tisztán és világosan látszik, hogy a rendszer nem működik”, ugyanis az országban egy büntetést sem róttak ki azért, mert valakinek nem volt kötelező lakásbiztosítása. „Ilyen körülmények között egyetértek azzal, hogy valamilyen jogszabály-módosítást kellene eszközölni, mert látjuk azt, hogy senki sem tartatja be a törvényt.” A képviselő elmondta azt is, alapvetően azt sem érti, hogy miért a helyi önkormányzatokra bízták a kötelező biztosítások meglétének ellenőrzését és ezek hiányában a polgárok megbüntetését. A polgármesteri hivataloknak egyszerűen nem ez lenne a dolguk.

Miklós Zoltán szerint két megoldás születhetne a fennálló problémára, az egyik, hogy eltörlik a kötelezettséget, hogy ne kelljen kötelező biztosítást kötni az ingatlanokra, vagy pedig módosítani kell a törvényt és kitalálni, miként növelhetik a kötelező lakásbiztosítások számát. Szerinte ezt úgy lehetne elérni, hogy azokat az ingatlanokat, amelyeknek nincs kötelező biztosítása, azokat ne lehessen bérbe adni, eladni, jelzálogosítani vagy közjegyzői iratot eszközölni, továbbá az önkormányzatok helyett más ellenőrző szervet kellene találni, amely hatékonyabban be tudja tartatni a törvényt.