Országos szinten közel kétmilliárd lej „ragadt bent” az államkasszában, amit a vállalkozók tavaly adóként fizettek be, de még van lehetőségük egy egyszerű formanyomtatvány kitöltésével szponzorációként átirányítani civil vagy egyházi szervezeteknek – hívta fel a figyelmet Miklós Zoltán Kovászna megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő.

A törvényhozó szerint a Kovászna megyei cégek tavaly 2,6 millió lej értékben kötöttek támogatási szerződéseket, így a 2021-ben adóként már befizetett összegeikből még 15 millió lejre rúg a fel nem használt szponzoralap, aminek rendeltetéséről a vállalkozók december 25-ig dönthetnek.        

A gazdasági szakpolitikus felidézte, hogy mielőtt parlamenti képviselő lett volna, a sepsiszentgyörgyi Sepsi SIC sportklubbot vezette, és megtapasztalta, hogy nehézkes, egyáltalán nem hatékony az a módszer, amellyel szponzorokat tudnak szerezni. A vállalkozók többsége ugyanis év közben óvatos, mert még nem ismerik cégük végleges pénzügyi eredményeit, és csak a következő év tavaszán, nyár elején, a mérlegzáráskor derül ki, hogy pontosan mekkora a szponzoralapjuk.

Bár egyes nagyvállalatok év közben bátrabbak voltak a szponzorpénzek felhasználásával, tapasztalatok szerint a legtöbb cég nem kockáztatott, emiatt sok pénz maradt az államkasszában, amit profitadóként vagy forgalmi adóként befizettek. Miklós Zoltán kikérte az adóhatóságtól az elmúlt évek szponzorációra vonatkozó adatait, és az derült ki, hogy országos szinten a profitadót fizető cégek csak a szponzoralapjuk 35-40 százalékát használták fel, míg a forgalmi adót fizető mikrovállalkozások a szponzoralapjuk alig 10 százaléka fölött rendelkeztek.

Az adóként már befizetett összegek egy aláírással átirányíthatók

Látva, hogy milyen óriási összeg „ragadt bent” az államkasszában, amiből a civil és egyházi szervezetek a helyi közösségek számára fontos és hasznos programokat valósíthatnának meg, az RMDSZ háromszéki szervezete „Segítsd a helyit!” címmel közösségi kampányt indított – számolt be Bodor László, az RMDSZ háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. Elindították a www.segitsdahelyit.ro tájékoztató honlapot, amelyen a vállalkozók minden információt megtalálnak erről a folyamatról, illetve kiválaszthatják az általuk támogatni kívánt civil vagy egyházi szervezetet is. Ezt Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen közösségi fórumokon mutatták be mintegy 120 vállalkozónak, civil és egyházi vezetőnek.

A tanácskozásokon Miklós Zoltán ismertette az általa kezdeményezett és a parlament által elfogadott törvénymódosítást, amely a vállalkozások számára lehetővé teszi, hogy a magánszemélyek adófelajánlásához hasonló egyszerű módszerrel, egy formanyomtatvány kitöltésével visszamenőleg is átirányíthassák az adóként már befizetett összegek egy részének átirányítását civil és egyházi szervezeteknek. Miklós Zoltán felidézte, hogy bár törvénymódosítását tavaly év végén elfogadta a parlament, a gyakorlati alkalmazáshoz szükség volt az Országos Adóhatóság (ANAF) által kidolgozott alkalmazási módszertanra és a 177-es számú formanyomtatvány megalkotására, amit az adóhatóság ősszel közölt.

Kapcsolódó

Életbe lépett a törvény: a magánszemélyekéhez hasonló a céges adófelajánlás

Életbe lépett az a törvény, amely megújítja a civil szervezetek szponzorációját

szponzorálás formanyomtatvány Miklós Zoltán adófelajánlás civil szervezetek törvénymódosítás

Miklós Zoltán szerint a céges szponzorálásra vonatkozó új szabály lehetőséget biztosít, hogy az előző évre vonatkozó, utolsó adónyilatkozat leadását követően, a vállalkozó még hat hónapig benyújtson az adóhatósághoz egy formanyomtatványt, amivel fel nem használt szponzoralapját átirányítja egy vagy több általa támogatni kívánt civil vagy egyházi szervezetnek. A háromszéki politikus arra hívta fel az érintettek figyelmét, hogy idén ez a határidő december 25-én jár le, ám jövő évben a cégeknek már hat hónapjuk lesz, hogy rendelkezzenek az államkasszába befizetett adó egy része fölött.

Miután az ANAF megkapja a Privát Virtuális Tér (SPV) platformon keresztül benyújtott 177-es számú formanyomtatványt, 45 napja van, hogy a cégek által felajánlott összeget átutalja a kedvezményezett szervezetnek.

A háromszéki szakpolitikus arra is rámutatott, hogy az új szabály csak hozzátesz a régi módszerhez, hiszen a cégeknek továbbra is lehetőségük van év közben szponzorálni. Az adóalapjuk 20 százalékát ajánlhatják fel civil vagy egyházi szervezeteknek, és ha az éves mérleg zárásakor még marad szponzorálásra használható összeg, akkor azt a 177-es formanyomtatvány kitöltésével átirányíthatják az általuk kiválasztott szervezetnek. Ha viszont túlköltekeztek, akkor a különbözet adózandó lesz, ugyanis a pénzügyminisztérium ragaszkodott ahhoz, hogy megszűnjön az a lehetőség, hogy a cég hét évre előre elkölthette a szponzorálásra használható alapját. Miklós Zoltán szerint ezt azzal indokolták, hogy az adóhatóság nehezen tudta követni ezt a több éves folyamatot, illetve előfordult, hogy a cég egy évben nagy összeget ajánlott fel, majd a következő években veszteséges lett, s nem volt miből leírni a szponzorpénzt.

A vállalkozók és civilek legyenek aktívak és keressék egymást

Miklós Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a szponzoralap visszamenőleges átirányításához is szükség van a felek közti szponzorszerződés megkötésére. Ez a szerződés a könyvelésben marad, ám annak iktatószámát fel kell tüntetni a 177-es számú formanyomtatványon, abból derül ki ugyanis, hogy a cég melyik évre vonatkozó szponzoralapot használta fel. Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa szerint a szponzorálási folyamat kulcsfigurái a könyvelők, hiszen ők látják az adott cég üzleti eredményeit és azok, akik a cég nevében az SPV-platformra feltölthetik a 177-es számú nyomtatványt. Annak érdekében, hogy a következő időszakban felpörögjön a céges szponzorációs tevékenység, Háromszéken tanácskozást szerveztek a Mérlegképes Könyvelők és Könyvvizsgálók (CECCAR) tagjaival.

A sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi közösségi fórumokon résztvevő vállalkozók arra kérték a civil szervezetek és egyházak képviselőit, hogy legyenek aktívak, és konkrét projektekhez, közösségi tevékenységekhez kérjék az anyagi támogatást, ezeket ugyanis szívesebben finanszírozzák, mintha általánosságban a szervezet fenntartásához igényelnének pénzt. Másik oldalról a vállalkozókat arra biztatták, kérjék a könyvelőjük segítségét a 177-es formanyomtatvány kitöltésénél és irányítsák át fel nem használt szponzoralapjukat, függetlenül attól, hogy az 100 lej vagy több 10 ezer lej, hiszen abból a helyi közösség számára fontos projektek valósulhatnak meg. 

Bodor László a „Segítsd a helyit!” közösségi kampányt ismertetve rámutatott: a www.segitsdahelyit.ro honlapon magyar nyelvre lefordítva közlik az előző évi szponzoralap átirányítására vonatkozó módszertan magyar nyelvű fordítását, de megtalálható a 177-es formanyomtatvány és egy szponzori szerződésmodell is. Emellett a teljesség igénye nélkül listázták a háromszéki civil és egyházi szervezeteket, és azok adatait. Bodor László hozzátette: levelet küldenek a Kovászna megyei szervezeteknek, és felkérik őket, hogy adják meg adataikat és írjanak egy bemutatkozót, így folyamatosan bővítik a honlapot, illetve hamarosan tevékenységi területek alapján is szűrhetővé teszik a civil és egyházi szervezetek listáját, hogy megkönnyítsék a vállalkozók választási lehetőségeit.