Az év elejétől egy sor adó- és pénzügyi újdonság lépett életbe Romániában és a legfontosabb intézkedéseket vettük számba Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő segítségével.

Nőtt a minimálbér, ám legtöbb két évig lehet bérminimumon foglalkoztatni. Emelkedett a nyugdíj, de megadózzák a 4000 lejnél magasabb nyugdíjakat. Megszűnt az államilag támogatott kényszerszabadság, ám még támogatják a csökkentett munkaidős foglalkoztatást. Adómentes ajándékot adhatnak alkalmazottaiknak a cégek, változott az adócsalás törvénye és érkezik a cégek közti e-számlázás és könnyebben szponzorálhatóak a civil szervezetek.

Legtöbb két évig lehet minimálbéren foglalkoztatni

Januártól az eddigi 2300 lejről 2550 lejre emelkedett a bruttó minimálbér. Ezek szerint ettől a hónaptól az eddigi 1386 lej helyett 1524 lejt kapnak kézbe azok az alkalmazottak, akiket minimálbéren foglalkoztatnak munkaadóik. Egy decemberben megjelent rendelkezés viszont előírja a munkaadóknak, hogy legtöbb 24 hónapig foglalkoztathatják minimálbéren alkalmazottaikat.

Mivel nem volt világos, hogy a rendelkezés érvényes-e azokra az alkalmazottakra, akik már több éve minimálbért keresnek, volt vállalkozás, amely elkezdte megemelni a fizetéseket. December végén viszont megjelent a pontosítás miszerint a 24 hónapos határidő idén január 1-től számít.

Debreczeni László szerint az óra januárban kezdett ketyegni, tehát aki jelenleg minimálbért keres, azt 2024. január 1-től már magasabb fizetésen kell foglalkoztatni. Az erre vonatkozó törvény viszont várhatóan nem eredményez nagy fizetésemeléseket, mivel nincs előírva a kötelező béremelés mértéke, ezért ha a munkaadó akár 1 lejjel is megemeli a minimálbért, már teljesíti a törvényes feltételt, mutatott rá a sepsiszentgyörgyi adószakértő. 

Négyszer kaphatnak adómentes ajándékot az alkalmazottak

A fizetésen túl adómentes ajándékokkal is ösztönözhetik alkalmazottaikat a vállalkozások, hívta fel a figyelmet Debreczeni László, akinek elmondása szerint ezt eddig évente egy alkalommal lehetett megtenni 150 lejes kerettel. Idéntől viszont négy alkalommal lehet, alkalmanként 300 lej értékben adómentesen ajándékozni. Ez azt jelenti, hogy évente 1200 lej értékben lehet jutalmazni az alkalmazottakat, magyarázta a sepsiszentgyörgyi adószakértő. Hozzátette, a munkaadók húsvétkor, március 8-án (nőnapon), június 1-én (gyereknapkor) és karácsonykor adhatnak alkalmazottaiknak vagy alkalmazottaik gyerekeinek adómentes ajándékot.

Megadózzák a 4000 lej fölötti nyugdíjakat

Január 1-től tíz százalékkal emelkedett a nyugdíjpont értéke, ez azt jelenti, hogy 1 nyugdíjpont 1586 lejt ér. Ugyanakkor a legkisebb öregségi nyugdíjak is 1000 lejre nőnek. Debreczeni László arra mutatott rá, hogy idén január 1-től a 4000 lejnél nagyobb nyugdíjak után egészségbiztosítási hozzájárulást kell fizetni.

„Eddig az volt a szabály, hogy a 2000 lej feletti nyugdíjakra 10 százalékos személyi jövedelemadót kellett befizetni, ám idéntől akinek 4000 lej felett van a nyugdíja, az kétszer 10 százalékot fizet, azaz egyrészt a 10 százalékos jövedelemadót és további 10 százalékos betegbiztosítást is a nyugdíj 4 ezer lejt meghaladó részére. A sepsiszentgyörgyi adószakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a szabály a külföldről kapott nyugdíjakra is érvényes, és külön eljárás rendelkezik majd, hogy miként kell az adókat befizetniük azok után.

Megszűnt az állam által támogatott kényszerszabadság

A járványügyi intézkedések miatt tevékenységük beszűkülésével szembesülő vállalkozások januártól már nem kapnak állami támogatást a technikai munkanélküliségen lévő alkalmazottak után. Az adószakértő szerint a kényszerszabadság intézménye továbbra is működik, ám a cégeknek maguknak kell finanszírozniuk az érintett alkalmazottaik bérének 75 százalékát.

Debreczeni László arra hívta fel a figyelmet, hogy továbbra is működik a rövidített munkaprogram állami finanszírozása. E szerint a munkaadónak a munkaprogram legalább 20 százalékában kell foglalkoztatnia alkalmazottját és ezt ki kell neki fizetnie. A munkaprogram elmaradó részére pedig az állam kifizeti a bér 75 százalékát. Ennek az állami támogatásnak feltétele, hogy a cég forgalma legalább 10 százalékkal csökkent a járvány előtti időszakhoz képest vagy a 2019-es év átlagához képest. 

Időben fizessék be az alkalmazottaktól visszatartott adókat

Változott a vonatkozó törvény, és idéntől adócsalásnak minősül, ha a cég a fizetések kiadásakor visszatartja az alkalmazottak bérének adórészét, de azt 60 napon belül nem fizeti be az államkasszába – hívja fel a figyelmet Debreczeni László.

A sepsiszentgyörgyi szakértő azt tanácsolja a vállalkozóknak, hogy elsőbbségként fizessék be az alkalmazottaktól visszatartott adókat és járulékokat, majd fontossági sorrendben ezután következzen például az áfa vagy társasági adó befizetése. Ha pedig valamilyen ok miatt nem tudják a letartás utáni 60 napon belül az államnak kifizetni a fizetésadót és járulékokat, akkor időben kérjenek átütemezést az adóhatóságtól.  

Kockázatos áruk és szolgáltatások esetében bevezetik az e-számlázást

A pénzügyminisztérium listát készít a magas adócsalási kockázatot jelentő áruk és szolgáltatásokról és ezek esetében idén június 30-ig opcionális, majd a második félévtől kötelező lesz a cégek közötti elektronikus számlázás. A rendszer úgy működik, hogy a cégek az e-számlákat az adóhatóság platformján keresztül állítják ki, így arról azonnal értesül az ANAF. Debreczeni László elmondása szerint egyelőre kíváncsian várják a listát, azt viszont jó döntésnek tartja, hogy nem halogatják még évekig az e-számlázás bevezetését, hiszen ez jó eszköz az adócsalás visszaszorítására.

A cégek könnyebben szponzorálhatják a civil szervezeteket

Idéntől megváltozott a szponzorációs törvény, amely nagyobb teret biztosít a vállalkozásoknak a szponzoralapjuk kihasználására, mutatott rá Debreczeni László. Az adószakértő emlékeztet, hogy Miklós Zoltán háromszéki RMDSZ-képviselő kezdeményezésére a vállalkozások az éves adóbevallásuk leadását követő 6 hónapban felajánlhatják a ki nem használt támogatási kereteiket valamelyik nonprofit szervezet számára, és az országos adóhatóság a befizetett adóból utalja a civil szervezet vagy egyház számlájára a támogatást.

Az adószakértő magyarázata szerint eddig, ha egy cég nonprofit szervezetet vagy egyházat szponzorált, az összeget egy bizonyos keretig leírhatta az adójából. Ezzel az volt a gond, hogy a cégek év közben nem tudták megállapítani, hogy milyen eredménnyel zárnak év végén, ezért vagy alulbecsülték a szponzorációs keretüket vagy túlbecsülték az adóból leírható összeget és ez esetben a keretet meghaladó összeget a következő évek adójából írhatták le.

Debreczeni László felhívja a cégek figyelmét, hogy érdemes óvatosnak lenni, mert aki év közben ad szponzor támogatást és túlbecsüli a támogatási keretét, az már nem írhatja le a következő évek adójából. Az új szabály előnye viszont az, hogy az adóból ténylegesen leírható összeget a végleges adószámítást követő 6 hónapon belül fel lehet ajánlani a nonprofit szervezeteknek, így a teljes támogatási keret kihasználható.