Büntetlenül megúszta az a bákói férfi, aki két éve festékkel lemázolta több székelyföldi település helységnévtáblájának magyar nyelvű feliratát. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke úgy véli, hogy egy ilyen tettet az uszító jellege miatt legalább szabálysértésnek kellene minősíteni. Csakhogy Asztalos Csaba szerint a hazai igazságszolgáltatás sokszor elfogult és kettős mércét alkalmaz a magyarokkal szemben, és ezen csak az Emberi Jogok Európai Bírósága változtathat. FRISSÍTÉS: Válaszolt a CNAIR. 

Nem bünteti a hazai igazságszolgáltatás azt a román nemzetiségű személyt, aki az adófizetőknek kárt okozva uszít a magyar közösség ellen – ez is lehetne az üzenete annak, hogy a marosvásárhelyi táblabíróság a napokban megszüntette a büntetőpert a bákói férfi ellen, aki több mint két évvel ezelőtt festékkel mázolta le több székelyföldi település helységnévtáblájának magyar nyelvű feliratát.

A Maszolnak nyilatkozó érintett polgármesterek és az RMDSZ szóvivője már akkor magyarellenes provokációnak minősítették a történteket. A rövid idő alatt azonosított tettes ellen azonban csak rongálás gyanújával indult ügyészségi eljárás a Brassó megyei út- és hídügyi igazgatóság (DRDP) feljelentése alapján. A bákói férfit szintén folytatólagosan elkövetett rongálás vádjával fél év letöltendő börtönre ítélte tavaly júniusban elsőfokon a Székelyudvarhelyi Bíróság, ám múlt pénteken jogerősen megsemmisítették a büntetését.

Magyarok sértegették Nagyszebenben?

Ebben a büntetőperben a sértett a Brassó megyei út- és hídügyi igazgatóságnak fölérendelt Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) volt. A Székelyudvarhelyi Bíróság alapfokú ítélete szerint a vádlottnak az állami – tehát az adófizetők pénzéből működtetett – vállalatnak okozott kárt, 1899 lejt is ki kellett fizetnie. Vélhetően ennyibe került a Máréfalva, Székelyszentlélek, Csíkszereda, Székelyudvarhely és a Maros megyei Hármasfalu határában megrongált helységnévtáblák lecserélése.

Az elsőfokú ítélet indoklásából kiderül, hogy a vádlott beismerte és megbánta a tettét. Kihallgatásán elmondta, hogy a bűncselekmények elkövetésének napján (2020. január 4-én) Nagyszeben járt, ahol „magyar etnikumú személyek ok nélkül sértegették”. Vallomása szerint a szintén aznap vásárolt festéksprayt más célokra akarta használni, ám amikor hazafelé tartva autójával Székelyföldre ért, eszébe jutottak a magyaroktól néhány órával korábban elszenvedett sérelmei, „elöntötte az indulat”, és útja közben meg-megállva lefújta hat helységnévtábla magyar feliratát. A vádlott hangsúlyozta, hogy nem etnikai gyűlölet vezérelte, hanem „úgy reagált, ahogyan a magyarok bántak vele Nagyszebenben”.

Az indoklásból az is kiderül, hogy a férfi büntetett előéletű, többször is elítélték már vagyon ellen elkövetett bűncselekményekért, legutóbb két és fél évet ült börtönben. Ezt egyébként a bíróság figyelembe is vette a fél év szabadságvesztés kiszabásakor. Nem tekintette azonban súlyosbító körülménynek, hogy a vádlott bevallottan magyar feliratokon bosszulta meg a magyaroktól elszenvedett állítólagos sérelmeit, és hitelesnek tartotta azt állítását, hogy nem az etnikai gyűlölet vezérelte a bűncselekmény elkövetésekor.

Megszánta a vádlottat az állami vállalat?

A fordulatot a vádlott fellebbezésének tárgyalása hozta ebben az ügyben. A per folyamán a bákói férfi élt az úgynevezett mediációs eljárás (lásd keretes írásunkat) lehetőségével, és egyezségre jutott az állami vállalattal – derül ki a Marosvásárhelyi Táblabíróság múlt pénteken hozott jogerős ítéletéből. A mediációs megállapodás értelmében a CNAIR visszavonta a keresetét, így a vádlott elleni büntetőper megszűnt. A táblabíróság megsemmisítette az alapfokon hozott ítéletet, a bákói férfinak nem kell börtönbe vonulnia, mindössze az 500 lejes perköltséget kell kifizetnie, és nem kapja vissza azt a korábban elkobzott festéksprayt, amellyel a magyar feliratokat lefújta.

A Maszol még kedden írásban fordult a CNAIR sajtóosztályához azzal a kérdéssel, hogy milyen megfontolásokból egyezett ki az állami vállalat a büntetett előéletű bákói férfival. Azt is szerettük volna megtudni, hogy megtéríti-e az adófizetőknek okozott kárt a felmentett vádlott. A CNAIR-tól választ még nem kaptunk, csütörtöki telefonos megkeresésünkkor Alin Şerbănescu szóvivő türelmet kért.

A mediációs (közvetítői) eljárás intézményét 2006-ban vezették be Romániában, és másfél évtizede a büntetőjogra is kiterjesztették. Lényege, hogy nem az igazságszolgáltatás dönt a felek vitájában, hanem egy harmadik, kívülálló személy (közvetítő, mediátor) segítségével maguk a felek kísérlik meg vitájuk rendezését. Az eljárás beindításához büntetőperek esetében is mindkét fél – ebben a konkrét esetben a bákói férfi (vádlott) és az állami vállalat (sértett) beleegyezésére van szükség. A mediáció akár súlyosabb bűncselekmények (például nemi erőszak) esetében is alkalmazható. Ha a felek között mediációs megállapodás születik, a bíróság a büntetés eltörléséről vagy csökkentéséről dönthet.

Árus Zsolt: ez nyilvánvalóan etnikailag motivált cselekedet volt

A Székely Figyelő Alapítvány már az azonosítása után feljelentette az ügyészségen a bákói férfit gyűlöletkeltésért és diszkriminációra való uszításért, a feljelentést azonban a vádhatóság megalapozatlannak találta, mert hitelesnek tekintette a vádlottnak azt az állítását, hogy nem az etnikai gyűlölet vezérelte a rongálás elkövetésekor. Ezután az alapítvány a Székelyudvarhelyi Bíróságtól azt kérte, hogy vizsgálja felül az ügyészség döntését. Ezt a kérésüket is elutasították. A bírói indoklás szerint a vádlott tette azért nem minősíthető uszításnak, mert nem voltak szemtanúi, akikben gyűlöletet kelthetett volna a magyarok ellen a feliratok lefestése.

A Székely Figyelő Alapítvány elnöke, Árus Zsolt a Maszolnak elmondta, a bíróság nem vette figyelembe azt az érvét, hogy hiába nem voltak szemtanúi a rongálásoknak, az ügy a sajtó révén nagy nyilvánosságot kapott, és a közösségi oldalakon beindult a magyarok elleni gyűlölethullám. „A bíróság nem engedte meg, hogy belépjünk ebbe a perbe. Pedig amit művelt a vádlott, az nyilvánvalóan uszítás volt. Jól látható jelek bizonyítják ezt. A tettét gyűlöletkampány követte, sokan egyetértettek azzal, hogy lemázolta a magyar feliratokat” – magyarázta.

Árus Zsolt már csak azért sem érti a marosvásárhelyi táblabíróság ítéletét, mert a vádlott büntetett előéletű. „Az történhetett, hogy inkább kiegyezett a hatóságokkal, mintsem jogerős ítélet szülessen a perében, ez esetben ugyanis jó eséllyel korábbi felfüggesztett ítéletek is aktiválódtak volna” – jegyezte meg. Azt is kifogásolta, hogy a bíróság úgy tesz, mintha nem lenne nyilvánvaló, hogy a bákói férfi tette etnikailag motivált cselekedet volt, ami a büntető törvénykönyv szerint súlyosbító körülménynek számít. Kérdésünkre az alapítvány elnöke elmondta, azt fontolgatják, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósághoz forduljanak, amiért a romániai bíróság nem fogadta be a panaszukat.

Asztalos: kettős mércét alkalmaz az igazságszolgáltatás

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke (CNCD), Asztalos Csaba szerint is csak a strasbourgi bíróság tudná rákényszeríteni a román igazságszolgáltatást arra, hogy méltányosan járjon el a magyarok elleni uszításokkal kapcsolatos ügyekben. A Maszolnak kijelentette: a román jogrendszerben egy ilyen tettet legalább szabálysértésnek kellene minősíteni és ennek megfelelően szankcionálni.

Asztalos szerint a magyarok elleni uszítással kapcsolatos ügyekben a román igazságszolgáltatás már többször is elfogultan járt el. „A bákói férfi perében is legalább egy pénzbüntetést kiszabhattak volna. Sajnos már gyűlnek azok a magyarok elleni uszítással vagy büntetőjogi felelősséget felvető, hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyek, amelyeket az ügyészségek és bíróságok sorra eltemetnek. Ez csökkenti a magyarok bizalmát a román igazságszolgáltatásban” – jelentette ki.

Az CNCD elnöke szerint a bákói férfi tettének ugyanaz volt az üzenete, mint a magyarok ellen uszító internetes kommenteknek. Csakhogy a legfelsőbb bíróság korábban úgy döntött, hogy az internetes tartalmakhoz érkező kommentekért nem felelnek a weboldalak vagy Facebook-oldalak tulajdonosai. Szerinte azért is érdemes az ilyen ügyeket Strasbourgig elvinni, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága korábban az Index.hu kontra Magyarország perben kimondta: a gyűlöletkeltő vagy diszkriminációra uszító kommenteket törölnie kell a weboldal tulajdonosának.

Asztalos Csaba ugyanakkor úgy véli, hogy a román igazságszolgáltatás sokszor kettős mércét alkalmaz a magyarok esetében. „Két magyar arról viccelt, hogy petárdákat robbantanak december elsején, a román nemzeti ünnepen, és súlyos börtönévekre ítélték őket. Vagy kitiltottak több évre Romániából egy magyarországi rockzenekart, mert uszító szövegű dalokat énekeltek egy csíkszeredai koncerten. Nem akarom ezeket az ügyeket mostanival egy szinten emlegetni, mert a magyar zenekar dalszövegeit a CNCD is uszítónak nyilvánította, csak a kettős mércét szeretném érzékeltetni” – mondta a diszkriminációellenes tanács elnöke.

FRISSÍTÉS: A Maszol kérdéseire elküldött válaszában a Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) sajtóirodája közölte, hogy a vállalat a vádlott által okozott kár megtérítésében volt érdekelt, ezért is tett ellene feljelentést, illetve lépett be polgári félként a perbe. Az alapfokú ítélet után ügyvédjén keresztül a bákói férfi jelezte, hogy kifizetné a megrongált helységnévtáblák helyreállításának 1899 lejes költségeit. Ez meg is történt, ezért a CNAIR egyetértett a mediációs eljárás lefolytatásával és a büntetőper leállításával – olvasható a sajtóiroda válaszában.