Verespatak-ügy: miért kérte a Gabriel Resources a Romániának kedvező döntés megsemmisítését?
Miért kérte a Gabriel Resources annak a határozatnak a megsemmisítését, amellyel a román állam nyert a Gabriel Resources ellen? A G4media értesülése szerint a kanadai vállalat azt állítja, hogy nem voltak pártatlanok a Románia javára döntő bírák. A két bíró egyikét egy Roșia Montană-ellenes civil szervezet és egy, a román állam által támogatott intézmény fizette a bíróság elnökével együtt.
Ideiglenesen felfüggesztette júliusban a Világbank Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) annak a határozatnak a végrehajtását, amellyel a Gabriel Resources, a Roșia Montană Gold Corporation (RMGC) többségi részvényese elvesztette a Romániával szemben indított perét. A Gabriel Resources az ICSID határozatának megsemmisítését kérte, mint kiderült, többek között azért, mert a román állam javára döntést hozó két választottbíró egyikét egy Roșia Montana-ellenes civil szervezet fizette, és ugyanezt a választottbírót, a Törvényszék elnökével együtt, a G4Media által áttekintett dokumentumok szerint egy, a román állam ügyvédei által támogatott intézmény fizette.
Mint ismert 2024. március 8-án az ICSID meglepő döntést hozott, mely szerint a román állam nem fizet kártérítést a Gabriel Resourcesnak a Roșia Montană-ügyben. Az ICSID elutasította a Gabriel keresetét, az ítéletet 2:1 arányban fogadták el – a három választottbíró közül ketten: a bíróság elnöke, Pierre Tercier és az állam által kinevezett választottbíró, Zachary Douglas. A választottbírósági ítélethez a harmadik választottbíró, Prof. Horacio Grigera Naón jelentős ellenvéleményt fűzött. 2024. július 5-én a felperes Gabriel Resources Ltd. és Gabriel Resources (Jersey) Ltd. a beruházási viták rendezésének nemzetközi központjához (ICSID) benyújtotta az ítélet megsemmisítése iránti kérelmét Románia ellenében. A Gabriel azzal érvel, hogy a választottbírósági ítéletet teljes egészében hatályon kívül kell helyezni. A következő indokokat hozzák fel: a többségi döntést hozó két bíró nem rendelkezett az ICSID-egyezmény által megkövetelt függetlenség és pártatlanság elvárásával. Ugyanakkor a választottbírósági ítélet nem vette figyelembe a Romániában alkalmazandó jogi rendelkezéseket, valamint azon nemzetközi szerződések rendelkezéseit, amelyeknek Románia részes fele. Azt is felróják, hogy az ICSID-eljárásokat nem tartották tiszteletben, mivel az ICSID nem vette figyelembe a Gabriel által benyújtott fontos bizonyítékokat, és megtagadta a felperesektől az ügy kulcsfontosságú tanúinak – például Victor Ponta volt miniszterelnöknek – a meghallgatását. A törvényszék megállapításai nem voltak megfelelően indokoltak.
Arra is bőven kitérnek, hogy kik voltak a Gabriel Resources kontra román állam ügyben eljáró ICSID-törvényszék tagjai. Mint írják, a döntéshozók elnöke az ICSID főtitkára által kinevezett svájci állampolgárságú Pierre Tercier professzor volt, a román fél ügyvédjei útján – a svájci Lalive cégen keresztül – Zachary Douglas professzort jelölte, aki a Törvényszék megalakulásakor ausztrál állampolgárnak vallotta magát. A Gabriel Resources az argentin állampolgárságú Horacio Grigera Naón professzort jelölte. A 2:1 arányban a román állam javára szóló döntést Tercier és Douglas professzor hozta. Annak megsemmisítése iránti kérelmében a Gabriel Resources azt állítja, hogy Pierre Tercier svájci állampolgár „többszörös személyes, intézményi és szakmai kapcsolatban állt mind a Románia által kinevezett választottbíróval, Zachary Douglas-szal, mind az állam ügyvédjeivel, a Lalive svájci ügyvédi irodával, amelynek székhelye Genfben van”. Ezeket a kapcsolatokat Tercier professzor állítólag nem közölte a felekkel a választottbírósági eljárás során.
Ami az állam által kinevezett választottbírót, Douglast illeti, állítólag nem hozta nyilvánosságra, hogy a választottbírósági eljárás során svájci állampolgárságot is szerzett. A választottbírák állampolgárságára vonatkozó korlátozások rendkívül fontosak az ICSID rendszerében a döntéshozatal semlegességének biztosítása érdekében: „Ez azt eredményezte, hogy Romániát egy svájci ügyvédi iroda védte a két svájci és egy argentin állampolgárból álló bíróság előtt. Így, ha Douglas professzor felfedte volna, hogy a választottbírósági eljárás során svájci állampolgárságot szerzett, minden bizonnyal kizárták volna” – állítja a kanadai vállalat.
A Gabriel Resources ügyvédei azt is állítják, hogy Zachary Douglas, aki szintén ügyvéd, nem fedte fel, hogy a választottbírósági eljárás során egy nem kormányzati szervezet, a Friends of the Earth alkalmazásában állt, amely évek óta aktívan ellenzi a Roșia Montana bányaprojektet. Így Douglast, miközben a Gabriel Resources perében választottbíróként működött közre, állítólag egyidejűleg ügyvédként Friends of the Earth fizette – állítja a Gabriel Resources.
Douglas professzort azzal vádolják, hogy nem jelentette be ezt az összeférhetetlenséget az ICSID választottbírósági eljárásban, ami a kizárásához vezetett volna. A Gabriel Resources a megsemmisítés iránti kérelmében azt állítja, hogy a Friends of the Earth jelentős nyilvános tevékenységet folytatott a Roșia Montana bányaprojekt ellen. A Friends of the Earth például 2012-ben sajtóközleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy továbbra is „nyomást fog gyakorolni” az RMDSZ vezetőire, akik 2012-ben a környezetvédelmi és a kulturális minisztériumot vezették.
A Gabriel Resources a megsemmisítés iránti kérelmében azzal érvel, hogy bár mindezek a szakmai és személyes kapcsolatok „önmagukban nem elítélendőek, egy ilyen nagy téttel bíró nemzetközi választottbírósági eljárásban az ilyen kapcsolatokkal rendelkező választottbírák nem fogadhatók el”. A kanadai vállalat véleménye szerint a bíróság nem volt megfelelően összeállítva, és „súlyosan eltértek az alapvető eljárási szabályoktól, amelyek minden fél számára egyenlő bánásmódot és a pártatlan és független bíróság általi meghallgatáshoz való jogot biztosítanak”. Ezen okok miatt a felperesek szerint az ítélet helyrehozhatatlanul hibás, és azt teljes egészében hatályon kívül kell helyezni. Következésképpen a Gabriel Resources az ICSID-ítélet megsemmisítését és a román államnak a költségek és kiadások viselésére való kötelezését kéri. Amennyiben megsemmisítik az ítéletet a következmény az ügy újbóli elbírálása lesz egy új ICSID-ügyben.
CSAK SAJÁT