A világ minden tájáról összesereglettek a nagyenyedi kollégium egykori diákjai.

Szombaton beigazolódott, hogy „Nagyenyed a világ közepe”, hiszen annak minden tájáról érkeztek egykori diákok az ősi alma materbe, így a jelenlegi diákokkal, illetve a tanári karral és érdeklődőkkel kiegészülve, mintegy ezerötszázan népesítették be a 2016-ban felújított iskola falait.

Az ünnepély a jelképes hazatérést erősítette, amelyre a meghívott nem kevesebb, mint tizenkét jeles egyházi- és politikai személyiség is ráerősített, és ezáltal kívánta leróni háláját Bethlen Gábor legmaradandóbb alkotása előtt. Mint ismeretes, a fejedelem 1622-ben létesített főiskolát Gyulafehérváron, amelyet 1662-ben Apafi Mihály a biztonságosabb Nagyenyedre költöztetett, így a ma itt működő tanintézmény a Collegium Academicum jogutóda.

Kató Béla, az Erdélyi Református egyházkerület püspöke „az erdélyi világ csodájának” nevezte a Bethlen-kollégiumot, amelyik „teológiailag képzett világi értelmiségit” nevelt az ország felvirágoztatása érdekében. A püspök áldását kívánta a „kicsiny Erdély nagy csodájában” folyó oktatásra.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Románia miniszterelnök-helyettese, a jó iskola minden ismérvét felfedezte a kollégiumon: „A jó iskola mindig több mint egy épület, legyen az bármenyire impozáns és patinás, de ugyanakkor korszerű és technikailag kiválóan felszerelt. A jó iskolát nem az épület, nem csak az épület teszi. Mert a jó iskola szellemiséget teremt, szellemiséget hordoz: nevel, tanít, eligazít, felkészít, megtanít kérdezni, mert ha jó a kérdés, arra előbb utóbb jó válasz is születik. (...) A jó iskola önállóságra és szabadságra nevel. A jó, sikeres iskola egyszerre múlt, jelen és jövő.”

Ugyanakkor a politikai transzilvanizmussal is összefüggésbe hozta az intézményt: „Iskolát, akadémiát alapított. Bethlen Gábor korán felismerte: nem elég a nyers erő, mert abból nekünk mindig kevesebb van, mint nálunknál számbelileg nagyobb nemzeteknek. Ezt csak szellemi erővel, az ész erejével lehet pótolni, kiegészíteni, és ezáltal lehet sikeressé tenni egy-egy nemzedéket, egy korszakot és a benne élő embereket. Ez is a politikai transzilvanizmus egyik ismérve. És ezt hozzuk, és ezt őrizzük Bethlen Gábor óta.”

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára elmondta: a magyar kormányt is Bethlen Gábor fejedelem intézményalapítási sikere ihlette, amikor 12 éve a nemzetpolitika fő pilléreként határozta meg az erős oktatási intézményrendszer létrehozását. „Ebben az intézményrendszerben a Bethlen Gábor Kollégium kimagasló bástyának bizonyult és bizonyul most is” - jelentette ki.

Brendus Réka, kettős minőségben, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője és mint kollégiumi véndiák szólt az egybegyűltekhez. A feltételes módban megfogalmazott személyes köszöntőjébe egy szép metaforát szőtt: „Azt hiszem, ha Isten minket úgy teremtett volna és a természet törvényei lehetővé tennék, akkor most szívesen lennék négyszáz éves. Szerettem volna egynapon születni e patinás történelmi múltú, ragyogó napsütéseket és súlyos viharokat megélt csodával, amelyet ma mindannyian úgy nevezünk, hogy Bethlen Gábor Kollégium.”

Kiállítások és flash mob

Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója a Maszolnak a következőket nyilatkozta: „Nagyon megtisztelő és különös kegyelem számomra, hogy a 400 éves évfordulón én lehettem az igazgató és leginkább jóleső érzéssel tölt el az, hogy egy fantasztikus, tettrekész, jövőbelátó csapattal együtt szervezhettük meg ezt a nagy eseményt, aminek a nagysága abban rejlik, hogy a megújult falak közé visszatért több mint ezer véndiák. A kollégium a mindenkori diákjai és véndiákjai által él tovább. Isten éltesse örökké a Bethlen Gábor Kollégiumot!

A 2022. június 9. és 12. között zajló VI. Fehér Megyei Magyar Napok társszervezésében megszervezett jubileumi ünnepséget több más, a 400. évfordulóra emlékeztető esemény egészítette ki. Csütörtökön nyílt meg a Lixandru Róbert által összegyűjtött kiállítás a kollégium 300, 350 és 375 éves sajtómegjelenéseiről, az udvaron pedig korabeli fotóreprodukciókkal illusztrálták az előző jubileumokat. Az iskolai könyvtárban a kollégium egykori és jelenlegi diákjainak és tanárainak könyveiből, az első emeleten pedig protestáns iskolatörténetből rendeztek kiállítást.

Valódi kúriózumnak számított az az Inter Art Alapítvány által szervezett képzőművészeti kiállítás, amely ízelítőt nyújtott a kollégium tanárainak és diákjainak munkásságából, méltatást mondott Tóth Tibor nagyenyedi református lelkipásztor. Olyan európai rangú művészek munkáit tartalmazta az időszakos gyűjtemény, mint Barabás Miklós, Barcsay Jenő, Folyovich Endre, Gruzda János, Incze János Dés, Vass Albert és mások. Ugyanakkor elkészült és bemutatásra került a 400 éves kollégium emlékalbuma, Turzai Melán volt igazgató-helyettes szakmai felügyeletével.

Az iskola diákjai és tanárai 40 fát ültettek el az iskola udvarán és a felújított tornakertben, mindenik osztály jellegzetes tárgyakat helyezett el az időkapszulaként szolgáló ládikóba, majd egy látványos flash mob-bal fejezték ki az iskola és egymás iránt érzett szeretetüket. Az idei, nagyon szépre sikeredett, Oly távol, mégis közel címet viselő retró tornavizsga is a 400 éves jubileumra fókuszált.