Papíron mindenkinek kötelező lenne, a valóságban viszont a romániai otthonok alig 26 százaléka rendelkezik katasztrófabiztosítással – mutatott rá Sorin Mititelu, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) alelnöke egy szakmai konferencián.

A kötelező lakásbiztosítás (PAD) három fő természeti csapásra – az árvizekre, a földrengésekre és a földcsuszamlásokra – terjed ki. Bár a jogszabályi háttér már több mint másfél évtizede létezik, az ingatlantulajdonosok elsöprő többsége mégis védtelen marad az extrém időjárási és természeti jelenségekkel szemben.

„A téma nemcsak általános érdeklődésre tarthat számot, hanem közvetlen hatással van mindennapjainkra. A klímakockázat nagy méreteket öltött, de ritkán beszélünk róla, és még ritkábban mérjük fel igazán, mekkora pusztításra képes, és mennyire megváltoztathatja az életünket. A biztosítás a megoldás része: lehetőséget ad arra, hogy egy tragédia után a nulláról újrakezdhessük” – hangsúlyozta az ASF alelnöke.

Mindössze 2,5 millió lakás védett

Sorin Mititelu elmondta: országos szinten nagyjából 2,5 millió ingatlan szerepel a kötelező rendszerben, és ezek közül kevesebb mint kétmillióra kötöttek kiegészítő, önkéntes biztosítást is.

„Annak ellenére, hogy kötelező termékről van szó, a lefedettség meglehetősen alacsony, mindössze 25-26%-os. Ráacionálisan nézve a lefedettségnek meg kellene közelítenie a 100%-ot, azonban az elvektől a tettekig számos tényező közbeszól. Egyesek adminisztratív vagy operatív jellegűek, a legnagyobb hatása mégis annak van, miként viszonyulunk magához a kockázathoz” – tette hozzá a szakember.

„Vele megtörténhet, velem nem” – a veszélyes tévhit

Az ASF képviselője a klímaváltozással összefüggő nemzetközi helyzetre is felhívta a figyelmet. Kiemelte: a szélsőséges időjárási események okozta kárigények globális összege már eléri a 200 milliárd dollárt, és a károk gyakorisága, valamint súlyossága egyaránt növekvő tendenciát mutat.

„A saját kognitív torzításaink áldozatai vagyunk. Az a gondolat, hogy «velünk ez nem történhet meg, csak másokkal», «nem most, hanem majd holnap vagy 100 év múlva», vagy hogy «ha meg is történik, nem lesz olyan vészes», csupán egy szubjektív látásmód eredménye, amelyből hiányzik az objektív jövőkép. A valóság ugyanis egészen mást mutat: az ilyen események pusztító ereje óriási. A racionális döntés az lenne, hogy felelősséget vállalunk, és belépünk ezekbe a védelmi rendszerekbe” – figyelmeztetett Mititelu.

Zárásként az alelnök rámutatott, hogy a természeti csapások következményei messze túlmutatnak az ingatlanok fizikai megsemmisülésén, és az egész közösség stabilitását veszélyeztetik:
„A klímakockázat már nem csupán egy olyan tényező, amelyre vannak jól bevált társadalmi eszközeink és válaszaink, hanem olyan erővé vált, amely az egész társadalomra és a gazdaságra hatással lehet. Hiszen itt nemcsak házakról és lakásokról van szó, hanem az emberek életéről, egészségéről, valamint az időjárási katasztrófák gazdasági aktivitásra gyakorolt bénító hatásáról is.”