Kovászna megyében a lakások alig több mint 21 százaléka rendelkezik kötelező lakásbiztosítással – jóval az országos átlag alatt. „Erről a problémáról békeidőben kell beszélni” – hangsúlyozta keddi sajtótájékoztatón Ráduly István prefektus, utalva a tavalyi háromszéki árvizekre, amelynek nyomán a károsultak nem kaptak állami kártérítést, többek között mert nem volt kötelező lakásbiztosításuk.

Kovászna megyében 96.250 lakóingatlan van és ezek közül idén január 31-én alig 20.587 rendelkezett kötelező lakásbiztosítással. Ez az jelenti, hogy a háromszéki lakóingatlanok mindössze 21,39 százalékának van kötelező biztosítása, vagyis minden 5 lakásból csak 1 rendelkezik biztosítással – fogalmazott Ráduly István, a székelyföldi megye prefektusa.

Hozzátette: országos szinten a kötelező lakásbiztosítások aránya 24,62 százalék, a legmagasabb lefedettséget Bukarestben jegyzik (42,57 százalék), ugyanakkor több megyében a 15 százalékot sem éri el, tehát Kovászna megye az országos középmezőnyben van.

Ráduly István emlékezteti a lakástulajdonosokat, hogy a 2008/260-as törvény értelmében minden ingatlannal rendelkező magán- és jogi személy köteles megkötni a kötelező lakásbiztosítást (PAD - Polița de Asigurare a Dezastrelor) amely árvíz, földrengés és földcsuszamlás esetén téríti meg a károkat.

A prefektus arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a tulajdonos nem rendelkezik kötelező biztosítással, az állam természeti katasztrófa esetén megtagadhatja, hogy kárpótlást fizessen az állami költségvetésből.

Mennyibe kerül és mit fedez?

Két féle kötelező lakásbiztosítás létezik, magyarázta a háromszéki prefektus, aki szerint a Kovászna megyére jellemző, vasbeton, fém- vagy faszerkezetű, illetve kőből, égetett téglából vagy kezelt anyagból épült falazatú ingatlanok esetében a kötelező lakásbiztosítás évi 130 lejbe kerül és 100 ezer lejig téríti meg a károkat árvíz, földrengés és földcsuszamlás esetében.

A második típusú kötelező lakásbiztosítás a vályogból vagy más kezeletlen anyagból épült falazatú ingatlanokra érvényes, évente 50 lejt kell fizetni érte és a kártérítés összege maximum 50 ezer lej. A prefektus felhívja a figyelmet, hogy a kötelező lakásbiztosítások keretében nem biztosíthatók a melléképületek, az épületekben lévő tárgyak és berendezések, illetve a földrengés által veszélyeztetett, úgynevezett „piros pontos” épületek.

A kötelező lakásbiztosítás bármely biztosítótársaságnál vagy biztosítási brókernél megköthető, tájékoztatott Ráduly István. Szerinte az évi 130 lej, azaz havi egy kávé ára nem elviselhetetlen összeg. Ezért akár 100.000 lej kártérítés is járhat, ami jelentős segítség lehet katasztrófa esetén – fogalmazott a prefektus. A tavalyi árvizek tapasztalatai alapján arra biztatja a lakástulajdonosokat, hogy ne csak a törvényi kötelezettség miatt, hanem saját anyagi biztonságuk érdekében is kössenek biztosítást.

Nem vonzó, mégis alapfeltétel más biztosításokhoz

Biztosítási szakértők szerint az embereknek nem vonzó a kötelező lakásbiztosítás, tapasztalatok szerint leginkább azok kötik meg, akik e mellé fakultatív biztosítást is kötnek ingatlanukra és vagyontárgyaikra. Ezek ugyanis egymásra épülnek, vagyis a kötelező biztosítás nélkül nem lehet kötni más opcionális biztosítást.

A kötelező lakásbiztosítás meglétének ellenőrzése a helyi polgármesteri hivatalok feladata lenne, ám tapasztalatok szerint a települések elöljárói nem ellenőriznek és nem büntetnek emiatt mert veszítenének a népszerűségükből.