Romániában több mint 2,34 millió lakás rendelkezett kötelező biztosítással (PAD) földrengés, árvíz és földcsuszamlás esetére a 2024. december 31-i adatok szerint. Ez 14,4 százalékkal több mint 2023 végén, de a lefedettség még mindig nem érte el a 25 százalékot – derül ki az Országos Katasztrófavédelmi Alap (PAID) közzétett legfrissebb adatokból.

2024-ben több mint 3 millió euró kártérítést fizettek ki a kötelező biztosítás alapján az árvízkárosultaknak. Birtalan József, a Romániai Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőtanácsának tagja a Maszolnak elmondta, az a tény, hogy a biztosítók fizettek, remélhetőleg ösztönzi a biztosítási-kedvet. Hozzátette, minél többen kötnek biztosítást, annál inkább oszlik a kockázat, és stabilabbak a kötvények árai.

Nőtt a biztosítottak száma, csökkent a kárkifizetések összege

Azok a tulajdonosok, akik megkötötték a kötelező lakásbiztosítást, ezzel földrengés, árvíz és földcsuszamlás ellen biztosították otthonukat, tavaly több mint 19,32 millió lej kártérítést kaptak.

A legtöbbet – több mint 15 millió lejt (több mint 3 millió eurót) – az árvízkárok miatt – derül ki a PAID adataiból. Tavaly ősszel a Vaslui és Galac megyei árvizek okozták a legtöbb kárt, több ezer háztartást érintve, ám kevesebb mint ezer esetben rendelkeztek kötelező lakásbiztosítással.

A földrengés okozta károk miatt a tavaly több mint 600 károsultnak mintegy 3,01 millió lejt fizetettek a biztosítók, szemlézi az adatokat a Hotnews.

További 253 esetben, amikor a biztosított házak földcsuszamlások következtében károsodtak, több mint 1,3 millió lej kártérítést fizettek ki. A tavaly kifizetett több mint 19,32 millió lejes kártérítés azonban 19,35 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban, amikor a kártérítés teljes összege több mint 23,39 millió lej volt.

Az árvíz, földrengés és földcsuszamlás elleni lakásbiztosítás (PAD) a 260/2008-as törvény értelmében kötelező. Éves költsége 130 lej a tartós anyagból készült épületek esetében, 50 lej a vályogházakra. Akik befizetik ezeket az összegeket, az első kategóriába tartozó lakások esetében legfeljebb 100 ezer lejes, a második kategóriába tartozó lakások esetében pedig 50 ezer lejes kártérítést kaphatnak, a három természeti csapás esetén. A kötelező lakásbiztosítás megkötésének elmulasztásáért elméletileg 100 és 500 lej közötti bírság jár, a gyakorlatban azonban eddig nem bírságoltak.

Lassan kúszik felfele a biztosítási kedv

Minden esetben, ha a természeti csapások kárvallottjai rendelkeztek kötelező lakásbiztosítással, fizettek a biztosítók, ez remélhetőleg ösztönzi a biztosítás-kötési kedvet, szögezte le Birtalan József. Hozzátette, fontos, hogy az emberek megtapasztalják, ez nem egy „átverés”, valóban működik a rendszer, és védelmet nyújt a természeti csapások esetén.

Meglátása szerint annak a hátterében, hogy növekedett a kötelező lakásbiztosítások száma, az is áll, hogy egyre többen kötnek fakultatív biztosítást, ami nem vásárolható meg a kötelező nélkül.

„Ezelőtt két-három évvel csak reménykedtünk, hogy az egészség-, és életbiztosítások száma nőni fog, most meg azt tapasztaljuk, hogy lassan mindkettő kúszik felfele. Ez mindenkinek jó: a biztosítottaknak, mert van egy védőhálójuk, ha bármi történik, de a biztosítótársaságoknak is, mert több lábon állnak, nagyobb területet tudnak lefedni” – összegezte az ASF képviselője.

Arra a kérdésünkre, hogy számíthatunk-e áremelkedésre, a szakértő kifejtette, jelenleg a biztosítótársaságok kérik ugyan az áremelést, elsősorban azért mert sok káreseményt kellett kifizetniük, ám egyelőre nem látja nagy változás lehetőségét. A kötelező lakásbiztosítás árát törvény által határozza meg a parlament, 2023 novemberében drágult utoljára. Opcionális biztosítás esetén a kedvezményezett rakja össze a saját „menüjét”, mekkora értékre akar biztosítani, és az alapján számítják ki a kötvény árát. Az biztos, hogy minél többen kötnek biztosítást, bővül a biztosítók kiterjedtsége, jobban oszlik a kockázat, és stabilabbak az árak, szögezte le Birtalan József.

Indokolt az RCA-árplafon

Mint megírtuk, tavaly decemberben az akkori kormány további három hónappal, 2025. március 31-ig meghosszabbította a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (RCA) díjakra vonatkozó árplafont. Akkor a biztosításközvetítő és tanácsadó társaságok országos szövetsége (UNSICAR) a Marcel Boloș pénzügyminiszternek küldött levélben tiltakozott a meghosszabbítás ellen. Birtalan József leszögezte, indokolt volt az intézkedés, hiszen mintegy 13,5 százalékos átlag emelkedést indokolna az elmúlt öt év statisztikája, és az ebből kiszámolt referenciaárak. 

Arra is kitért, a biztosítási felügyeletnek van egy módosítási-csomag javaslata a parlamentben, amely sokkal inkább széttagolja a kritérium-rendszert, ami alapján megállapítják a RCA-árakat. Emlékeztetett, egy kritérium már módosult, nem a gépkocsi-motor hengerűrtartalmát veszik alapul, hanem az erejét, amikor meghatározzák az RCA árát.

„Ott tartunk, hogy egy 1500 köbcentis hengerűrtartalmú motorba is beletesznek 200 -300 lóerőt, ez okozhatja, hogy a 25 év alatti, kevesebb mint öt év gépkocsivezetői tapasztalattal rendelkező, nagyon erős, kétszáz lóerős autókat vezetők esetében harminc százalékkal is drágulhat a kötelező biztosítás” – mutatott rá a szakértő. Hangsúlyozta, ez azért van, mert a referenciaárakat a visszamenőleg elkészített kockázati-statisztika alapján határozzák meg.

Reménykednek, hogy stabilizálódik a piac és az árak

A nagyon súlyos balesetek aránya ugyan enyhén csökkent, még mindig Románia vezeti ezt a szomorú statisztikát Európában, ugyanakkor a megtörtént balesetek súlyossága nőtt, ezért még mindig nagy kártérítéseket fizetnek a biztosítók, hívta fel a figyelmet Birtalan József. Meglátása szerint, ha sikerül csökkenteni a súlyos balesetek frekvenciáját, akkor valószínű a piac is stabilabb lesz, az árak is mérséklődhetnek.

A másik biztató tényező, hogy próbálnak új szereplők belépni a hazai biztosítási piacra. A pénzügyi felügyelet hónapokon belül megadhatja a jóváhagyást a Signal Iduna német biztosítótársaságnak, amely jelen van a romániai piacon, ám elsősorban életbiztosításokat forgalmaz, és ezután lépne be az RCA-piacra. Az Eazy Insurance 2023ában kapta meg az engedélyt RCA-forgalmazásra.

„Még van külföldi érdeklődő, ami azt jelenti, hogy a piac valamelyest egyensúlyban van ezekkel az árakkal is” – mondta Birtalan József. Hangsúlyozta, amíg az árplafon érvényben van, amúgy sem kell drágulástól tartani, utána meg várják az új szereplőket a biztosítási piacra, ami növeli a konkurenciát, és stabilizálja az árakat.

(Nyitókép: Pexels)