November 11-től drágul a kötelező lakásbiztosítás, ugyanakkor minden telekkönyvi módosítás feltétele lesz a kötvény megléte. A Maszol által megkeresett biztosítási szakértő szerint, a kötelező lakásbiztosítás eddig sem volt vonzó, és ezután sem valószínű, hogy növekedne iránta az érdeklődés.

A parlament idén tavasszal szavazta meg a 2008/260-as törvényt módosító tervezetet, amely értelmébe kötelező lakásbiztosítás díja 100 lejről 130 lejre emelkedik. A drágítást a12 biztosítótársaságot tömörítő Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoport (PAID) javasolta, arra hivatkozva, hogy a díjszabást 2008-ban szabták meg, és azóta egyszer sem indexálták az inflációval. Az új törvény 6 hónappal a Hivatalos Közlönyben való kihirdetése után lép hatályba, ez a határidő pedig november 11-én jár le.

Mindössze húsz százalékos a lefedettség

Attól az időponttól a biztosítási díj 30 százalékkal, évi 130 lejre emelkedik, a természeti katasztrófák kártérítési összege ugyanakkor nem növekedik, továbbra is 20 ezer euró marad. A jogszabály előírja ugyanakkor, hogy minden telekkönyvi változás feltétele a kötelező lakásbiztosítás megléte. Volt egy olyan javaslat, hogy a földrengés, az árvíz és a földcsuszamlás okozta károk mellé a viharkárokat is beteszik, de erre végül nem került sor.

A legfrissebb adatok szerint 2023. szeptember 30-án 1,98 millió lakásra volt érvényes kötelező biztosítás, ez azonban a 2022 végén Romániában lévő összesen 9,66 millió lakásnak csupán 20 százalékát jelenti. A lakástulajdonosok kötelesek biztosítani a lakásukat, az önkormányzatok pedig 100 és 500 lej közötti bírságot kell kiszabjanak azokra, akik ezt elmulasztják. Mivel a polgármesteri hivatalok nem bírságolnak, a többség nem vásárolja meg a kötvényt.

Bankhitel, telekkönyvi műveletek esetén számon kérik

Kivételt képeznek, akik bankhitelből vásárolnak lakást, ilyen esetekben a pénzintézet kéri a biztosítást. Ez most kiegészül a telekkönyvi műveletekkel, ám a Maszol által megszólaltatott szakértő ettől sem remél nagy előrelépést.

György Vidor, a csíkszeredai Safety Broker biztosítóiroda munkatársa elmondta, reménykedtek, hogyha már növelik a díjszabást, emelkedik a biztosított érték is, de ez nem történt meg. A kötelező lakásbiztosításnak önmagában sok vidéken nincs értelme, hiszen például egy csíkszeredai tömbházlakásban elenyésző a kockázata a földrengés, földcsuszamlás, árvíz okozta károknak.

György Vidor kifejtette, a bevett szokás az, hogy a kötelező lakásbiztosítást kibővítik egy felülbiztosítással, amely tartalmazza a csőtörés, a betörés, a robbanás, tűz által okozott károk megtérítését, így teljes körű lesz a lefedettség. Az országban még rengeteg olyan régió van, ahol kevés a valószínűsége annak, hogy ez a három természeti csapás bekövetkezik, például sok helyen emberemlékezet óta nem volt földrengés vagy földcsuszamlás.

Ösztönző lehetne, hogy a telekkönyves műveleteket addig nem lehet elvégezni, amíg bizonyítottan nincs megkötve arra a címre a kötelező lakásbiztosítás, ám telekkönyvi mozgás viszonylag ritkán fordul elő. György Vidor kifejtette, tulajdonképpen csak akkor kérik számon a kötvényt, ha az ingatlan gazdát cserél, vagy ha új ház épül. Amikor eladnak egy ingatlant, a telekkönyvben végrehajtják a közjegyző által hitelesített adásvételi szerződés alapján a tulajdonoscserét, akkor kérni fogják a kötelező lakásbiztosítást, addig nem írják be a telekkönyvbe az új tulajdonost.

Hasonlóképpen járnak el, ha egy új házat telekkönyveznek, de ezzel gyakorlatilag ki is merül a megkötések tárháza. György vidor elmondta, vannak már olyan települések az országban, ahol számon kérik a kötelező lakásbiztosítást. Például Brassó polgármesteri hivatalának működik az informatikai rendszere, amely ellenőrzi a címeket, felszólítást küldenek, akinek nincs biztosítása, ha mégsem köti meg, kirónak egy bírságot.

A drágítás nem növeli a vonzerejét

A probléma az, hogy ugyan a lakás felülbiztosítás nem drágul, de ha kötelező ára 30 lejjel emelkedik, a csomag díjszabása ennyivel nőni fog, hívta fel a figyelmet a szakértő. Jelenleg már évi 230 lejért meg tudnak kötni egy teljes körű biztosítást egy tömbházlakásra, ennek az ára a kötelező drágulása miatt, november 11-től automatikusan 260 lej lesz. Ez pedig nem segít abban, hogy vonzóbbá váljon termék. Általában teljes körű biztosítást kötnek a lakástulajdonosok, hiszen a bejelentett károk jelentős részre a tűzre vagy a csőtörésre, áztatásra vonatkozik, amit nem fedez önmagában a kötelező.

A kötelező lakásbiztosítás rendszere (PAD) 2010 óta működik Romániában, a biztosítótársaságok által létrehozott Országos Katasztrófavédelmi Alaphoz (PAID) kell befizetni a lakásonként 20 eurónyi összegeket, a vályogházakért pedig 10 eurónyit. Ez emelekedik meg 30 szțzalșkkal. A biztosítás árvíz, földcsuszamlás és földrengés esetén térít meg legtöbb 20 ezer eurós kárt.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT